Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

A nemzetgyűlés 428. ülése 1925. évi június 17-én, szerdán. 3l? hatálytalanítja az állam alkotmányára tett esküt. Azonkívül Eckhardt Tibor képviselő ur két izben jelentette ki itt a nemzetgyűlésen, hogy a bíróság a miénk, vagyis ebből következtetve, Az Ébredő Magyarok Egyesülete rendelkeznék e kijelentés szerint a bíróságnál. Ezek a kijelentések, ez a vád megjegyzés és cáfolat nélkül maradt. Az igazságügyminister sem Szabó Dezső írására, sem Eckhardt Tibor ur kijelentésére nem tartotta szükségesnek kijelenteni, hogy ez az irás, az írásban foglalt vád vagy Eckhardt Tibor képviselő ur kijelentései nem felelnek meg a valóságnak. Máig sincsen tisztázva, hogy az ügyészek és a birák, akik Wolff Károly elnöklete alatt egyesültek egy egyesületben, tettek-e esküt az Ébredő Magyarok Egyesületének és a Kettőskereszt Vérszövetségnek, igen vagy nem? Amig ez a kérdés cáfolat nélkül marad, addig jogos az a feltevés, hogy a vádak igazak, ha pedig ez a feltevés jogos, akkor a biróság kezében ez a szakasz az egyoldalú politikai üldözés fegyverévé válik. Elnök : A képviselő ur beszédidejéből egy perc van hátra. Kérem, szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor : Tisztelettel kérek még tíz perc meghosszabbítást. Elnök : Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e Propper Sándor képviselő ur beszédének tiz perccel való meghosszabbításához hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen 1) A Ház a képviselő urnák a kért hosszabbítást megadta. Propper Sándor : Ez a szakasz és ennek a szakasznak különösen 9, pontja politikai célokat szolgál, mégpedig politikai üldöztetési célokat, sőt. mondhatnám, pártpolitikai célokat. Az uralkodó párt a maga számára kézizálogokat akar igy szerezni az ellenzékkel szemben, (Úgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) különösen pedig — ha nincs is szószerint benne a szakaszban •— a szociáldemokrata párt ellen. Minden szereplő egyén, aki ir és beszél, minden aktív politikus, mondhatnám, a nap minden órájában ki van téve annak, hogy a büntetőtörvénykönyv és az itt hivatkozott törvények izgatási és* egyéb ilyen politikai szakaszaiba belebotlik. Aki szónoklatokat mond gyűléseken, aki beszámolót tart hatósági felügyelet mellett, akinek ellenségei vannak kint a bürokráciában is, mondom, aki ir, aki véleményét megmondja és aki véleményét a kormánnyal szemben is megmondja, aki tekintet nélkül a korszakra, kötelességének tartja, hog> a kormányrendszerrel szemben a birálat jogával éljen, az mindennap odakerülhet. Hiszen "csak végig kell nézni a Markó-utcai törvénvszéki palotában akármelyik délelőtt, ott több árpolitika, mit itt a nemzetgyűlésen, (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ott csupa politikai pereket tárgyalnak, a legkülönbözőbb és legképtelenebb pereket, ahol politikusok és újságírók állanak a biróság előtt cikkekért és beszédekért. (Nagy Vince : Mert az igazság egy részét megírják !) * Ilyen " körülmények között vállalja-e a törvényhozás a felelősséget azért, ami ebből következik különösen ma és különösen a mai kormányrendszer felelőtlensége mellett, vállalja-e akkor, amikor a hivatalos közeg jelentését a közrendőrtől felfelé szentségnek minősitik, nemcsak a bíróságnál, hanem a közigazgatási hivatalokban is, amikor épen a napokban jelentette ki itt a belügyminister ur, 19 nemzetgyűlési taggal szemben, — mert ez a 19 nemzetgyűlési tag véletlenül szociáldemokrata volt, — hogy egy fiatal rendőrfogalmazócskának van igaza ? Jelentés ment, hogy Űrnapján a Kerepesi temetőben 150 ember volt jelen, ezzel szemben a törvényhozás 19 tagja azt mondotta, hogy nem volt ott 150 ember, hanem csak 20 vagy 30 ember és a belügyminister ur minden különösebb mérlegelés nélkül ráüt a fiatal rendőrfogalmazó jelentésére. (Rothenstein Mór : Segédfogalmazó volt !) Mindegy, hiszen ha közrendőr jelentette volna az ügyet, mivel hatósági közeg, akkor is azt mondotta volna a belügyminister ur, hogy a nemzetgyűlés 19 tagja hazudik, ellenben az a jelentés, amely a maga baklövését akarja fedezni és azért védekezik ilyenformán, szentség, az ellen tenni nem lehet. Csak egyetlen kivétel van, amikor nem a hatóság emberének adnak igazat a bíróságnál vagy hatóságnál : ha az valamelyik magasabb hatósági személy ellen irányul. Ha a rendőr vagy a detektív valakit inzultál vagy megpofoz, vagy valaki ellen jelentést tesz, az szinigazságnak fogadtatik el, azonban ha a rendőr ügyésszel áll szemben, mint a Karácsonyi-eset mutatta, mivel itt egy magasabb tisztviselővel áll szemben, itt nem lehet neki igaza. Az azonban még nem történt meg, hogy a bagázs-civilnek adjanak igazat valamely hatóság jelentésével szemben. Ilyen viszonyok mellett, ha valaki egy ülésen beszél, — nem izgat, csak beszél — megmondja azt, amit megmondani jónak lát és valamely rendőrellenőr vagy rendőrfogalmazó azt jelenti, hogy izgatott, reá izgató hatással volt a beszéd, ennek alapján az ügyészség megteszi a vádat és a biróság egészen nyugodtan elitéli, hiszen a múlt esztendőkben nem volt eset, hogy egy ilyen hatósági jelentéssel vádolt valaki büntetlenül vagy elitéletlenül került volna ki a törvény házából. Elég, ha valaki valakire haragszik ; nem kell több, csak annyi, hogy Kaufmann rendőrfogalmazó ur afelett való haragjában, hogy a szociáldemokrata párt az ő intézkedésével nem volt megelégedve, legközelebb kimegy akármelyikünk gyűlésére, abba belekapaszkodik, felizgatja magát, izgatást lát benne s erről jelentést tesz ; az illető képviselőt perbe fogják, elítélik s azután ennek a törvénynek, ennek a szakasznak és bekezdésnek alapján nem lehet többé a törvényhozás tagja. (Ugy van ! balfelől.) Ha ez a mai súlyos, zavaros, izgalmas időkben igazságos, méltányos, jogszerű és megengedhető, akkor igazán nem tudom megmondani, hogy mi a megengedhetetlen. Ez egyenesen politikai célokat szolgál, ezt meg kell egészen bátran és őszintén állapitanom. Mert mi más célja volna, ha nem a pártpolitika céljait szolgálja, ha nem kézizálogot akarna lekötni a kormány számára és a kormánypárt javára ? (Rakovszky Iván belügyminister : Azok ellen szól, akiket a biróság elitélt izgatás miatt, bármilyen párthoz tartoznak is !) Nagyon sajnálom, hogy a belügyminister ur az előbb magánbeszélgetést folytatott és nem méltatta beszédemet arra, hogy meghallgassa. Én beszéltem a bíróságról és kimutattam, hogy vannak olyan tünetek és állitások, amelyek ma ezt a birói ítélkezést aggályossá teszik. Nem találom tehát ennek a szakasznak más értelmét, mint az ellenforradalom stabilizálását, mert valószinüleg azt fogják mondani, hogy politikai célokat nem szolgál, azt fogják mondani, hogy pártpolitikai célokat sem szolgál. Más célja tehát nem lehet, mint hogy stabilizálja az ellenforra dalmát, hogy szájkosarat tegyen a politikusok szájára. Miután ez itt a nemzetgyűlésben már megtörtént egy egyoldalú párthatározattal, ezt meg akarják csinálni a közéletben is, meg akarják félemlíteni a képviselőket ; el akarják hallgattatni a bírálatot. Miután igen igen sok ok van, és mindig több és több ok lesz a birálatra, felvesznek ilyen szakaszokat abban a hiszemben és tudatban, hogy ez meg fogja félemlíteni a képviselőket, hogy ezzel leterrorizálják a bírálatot, elhallgattatják a kritikát. Nem látom más célját és értelmét : de be kell jelentenem egészen őszintén, hogy ezzel nem fognak célt érni, mert ami a kormányrendszer bírálata 43*