Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIII. kötet • 1925. június 04. - 1925. június 19.

Ülésnapok - 1922-428

A nemzetgyűlés 428. ülése 1925. évi június 17-én, szerdán. 307 1 A4. § második bekezdésének 2., 3., 4., 5., 6. és 7. pontjai meg nem támadtatván, azokat elfogadottnak jelentem ki. A 4. § első bekezdésével szemben Létay Ernő képviselő ur tett módosító indítványt, amely az eredeti szöveggel ellentétben áll, igy az indítványt az eredeti szöveggel szemben fogom feltenni szavazásra. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 4. §. első bekezdését, eredeti szövegében, szemben Létay Ernő képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik,) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatott el, igy Létay képviselő ur indítványa elesik. Következik a második bekezdés 1. pontja. Ezzel szemben indítványt adtak be Petrovácz Gyula és Peyer Károly képviselő urak. Ezek az indítványok az eredeti szöveggel ellentétesek, ezért a kérdést aképen fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Petrovácz Gyula és Peyer Károly képviselő urak indítványaival elfogadni, igen vagy nem ; amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, külön fogom feltenni a kérdést ugy a Petrovácz Gyula képviselő ur, mint külön Peyer Károly képviselő ur indítványára. (Helyeslés balfelöl.) Van még két indítvány ennél a pontnál : Létay Ernő és Hegymegi-Kiss Pál képviselő urak kiegészítő indítványai ; ezekre nézve is ugyancsak külön fogom feltenni a kérdést. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a második bekezdés első pontját eredeti szövegezésében, szemben Petrovácz Gyula és Peyer Károly képviselő urak módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Nem .') A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az eredeti szöveget Petrovácz Gyula képviselő ur módosító inditványátval elfogadni? (Igen !) A nemzetgyűlés Petrovácz Gyula képviselő ur módosító indítványát elfogadta. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e a 4. § második bekezdésének 1. pontjához Peyer Károly képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Nem .') A nemzetgyűlés az indítványt nem fogadja el. Következik Létay Ernő képviselő ur kiegész

itő indítványa, a 4. § 2. bekezdésének 1. pontjához. Kérdem, méltóztatnak-e az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Nem !) A nemzetgyűlés az indítványt nem fogadja el. Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Hegymegi-Kiss Pál képviselő urnák idevonatkozó indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A nemzetgyűlés az indítványt elfogadja. Következik a 4. § 2. bekezdésének 8. pontjára vonatkozólag a határozathozatal. Ezzel szemben Rupert Rezső és Propper Sándor képviselő urak adtak be módosító indítványokat, amelyek ellentétesek az eredeti szöveggel, szembe fogom tehát állitani ezeket az indítványokat az eredeti szöveggel. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 4. § 2. bekezdésének 8. pontját eredeti szövegezésben, szemben Rupert Rezső és Propper Sándor képviselő urak indítványaival, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. Az eredeti,szöveg fogadtatott el, igy a két módosító indítvány elesik. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni ! Láng János jegyző : (olvassa az 5. §-t.) Elnök : Szólásra következik ? Láng János jegyző : Szólásra senki sincs feliratkozva. Elnök : Kivan valaki szólani ? Saly Endre képviselő ur kíván szólani. Saly Endre : T. Nemzetgyűlés Î Ennél a szakasznál csupán a belűgyminister ur figyeimét kivánom valamire felhívni, (líakovszky Iván belűgyminister : Halljuk !) módosítást * nem kívánok benyújtani. Ez a szakasz tudniillik arról rendelkezik, hogy majd egy kiadandó rendelet állapítja meg a négy és hat elemi iskolának megfelelő más iskolák minémüségét. Én arra akarom felhívni a belűgyminister ur figyelmét, méltóztassék a rendeletbe belefoglalni azt, hogy a négy elemi vagy a hat elemi iskolával egyenlő értékű a legalább két vagy három évi tanonciskola is, vagyis ezek egyenlő értékűek legyenek a négy, illetőleg a hat elemi iskolával. Erre nézve talán méltóztatnék rendelkezni. (Sütő József : Az 1918-iki törvényben is benne volt !) Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki szólani nem kíván, a vitát bezárom. A belűgyminister ur kivan nyilatkozni. líakovszky Iván belűgyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az erre vonatkozó rendeletet természetesen a közoktatásügyi ministerium fogja kidolgozni. Tekintettel azonban arra, hogy ez állandó praxis volt, én a magam részéről kijelenthetem, hogy előreláthatólag a közoktatásügyi ministerium most is ezen az állásponton lesz és a rendelet a képviselő ur által kivánt módon és tartalommal fog kiadatni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az 5. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A nemzetgyűlés az 5. §-t eredeti szövegében elfogadta. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni ! Láng János jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök : Szólásra következik? Láng János jegyző : Senki sincs felírva. Elnök : Kivan valaki szólani? Saly Endreképviselő ur kivan szólani. Saly Endre : T. Nemzetgyűlés ! A 6. § arról intézkedik, hogy a fegyveres erő alkalmazottainak van-e szavazati joguk, vagy nincs. De a fegyveres erőt kétfelé választja. Szerintem fegyveres erő a rendőrség is, nemcsak a katonaság/A rendőrség és a katonaság is az állam belső rendjét van hiyatva megvédelmezni ; az a kötelessége, hogy az állampolgárok vagyona és életbiztonsága felett őrködjék. Ha tehát ez a kötelessége, akkor mindenáron védekezni kell az ellen, hogy ez a szerv bevonassék a politikába. A katonaságot kiveszi ez a szakasz, azt mondja, hogy sem a katonáknak, sem a katonatiszteknek nincs szavazati joguk, ellenben a 2. pont szerint az államrendőrség tisztjeinek van, illetőleg lesz szavazati joguk, de a legénységhez tartozóknak nincs szavazati joguk. Ha már a belűgyminister ur az államrendőrséget be akarja venni a választói jogosultak névsorába, akkor nem szabad különbséget tenni a tisztek és a legénység között. Én nem látom be, hogy miért méltóztatik bevenni a rendőrtiszteket a választói névjegyzékbe, ellenben a rendőrségi legénységet miért méltóztatik kihagyni? Az én felfogásom az, hogy amint a katonákat nem veszi fel a minister ur a választók névsorába, épugy nem lehet bevennie a rendőrséget sem, mert mihelyt beveszik, politizálni fog, már pedig a rendőrségnek pártkülönbség nélkül mindig csak a belső rendre és a polgárok személy- és vagyonbiztonságára kell őrködnie, tekintet nélkül arra, hogy milyen párthoz, milyen vallásfelekezethez tartoznak' Már pedig, ha a rendőrséget belevesszük a választó jogosultak névsorába, azok politizálni fognak és nem szolgálják azt a belső rendet, amelyet hivatásuknál fogva kellene szolgálniuk. NAPLÓ XXXIII. 4 2