Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-411

A nemzetgyűlés 41Ï. ülése 19% lát a rimlt nemzetgyűlésnek, vagy ennek a nemzetgyűlésnek, milyen gyorsan törtek pálcát olyankor, amikor innen egy-egy elkeseredett hang önöket sértette. Most elvárjuk önöktől, — és mivel önök kétféle becsületérzést ismernek (Felkiáltások jobbfelöl: Na, na!), ismernek egy uri becsületérzést is, amely önök szerint valamivel különb, mint a másfajta becsületérzés, tehát, nem bánom, belehelyezkedem az önök gondolkozásmódjába és ebben az esetben apellálok az önök uri becsületérzésére: vájjon megtürik-e a. maguk soíraiban az olyan képviselőt, aki ilyen alávaló módon rágalmazott!! (Taps és helyeslés balfelöl. — Zaj a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat kénytelen vagyok ren dreutasitani ! A gyorsirói jegyzetekből megállapítottam, hogy Zsirkay János képviselő ur Dinich Ödön képviselő úrral szemben sértő kifejezést használt, amire Dinich képviselő ur szintén sértő kifejezéssel válaszolt. (Felkiáltások balfelöl: Mi volt az? — Zsirkay János: Azt mondtam: ökröt evett! — Felkiáltások jobbfelől: Nem azt mondta!) Ezért mind a két képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani. (Felkiáltások balfelöl: Mi volt azí?) A képviselő urak kérdik, hogy mi volt a sértő kifejezés. Elég sajnos, hogy egyszer elhangzott és elég, ha én ezt megállapitom a gyorsirói jegyzetekből. (Lendvai István: De esetleg az ökörre sértő! — Derültség balfelöl. — Zaj.) A házszabályok 205. §-ának a) pontja^ alapján Csontos Imre képviselő ur kért szót. A képviselő urat a szó megilleti! (Csontos Imre: Nem kívánok szólani!) A képviselő ur a szótól eláll. (Dinich Ödön szólásra jelentkezik.) Milyen címen kivan a képviselő ur szólani? (Dinich Ödön: Személyes kérdésben!) A házszabályok 205. §-ának a) pontja szerint a képviselő urat a szó megilleti! Dinich Ödön: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy e súlyos támadások után pár rövid szóval megmagyarázzam, hogy karcagi felszólalásomat hogyan értettem. (Rassay Károly: És kire?) Én nem is tudom elképzelni azt, hogyan lehetséges józan ésszel olyan vádat támasztani ellenem (Halljuk! balfelöl), amely szerint én egy pártot, vagy egy túloldalon ülő politikai csoportot, vagy személyt a becsületében akartam volna megtámadni. Azzal, hogy én azt a kijelentést tettem, bizonyára méltóztatnak tudni, nem mondtam valótlant. (Rassay Károly: Micsodával! — Lendvai István: Tessék megnevezni! — Felkiáltások balfelöl: Halljuk! — Csik József: Az előbb visszavonta!) Elnök: Csendet kérek! Dinich Ödön: Igenis, könnyű bebizonyitani azt, hogy ellenzéki képviselők, akik talán ugyanaznap támadták a kormányt, aznap kérvényeket adtak át, amely kérvényeket... (Nagy zaj és felkiáltások balfelöl: Hát ez sápolás?) Méltóztassék megengedni... (Zaj balfelöl.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Kénytelen leszek név szerint figyelmeztetni a közbeszóló képviselő urakat! (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Dinich Ödön: Én kijelentem itt — és higygyék el a t. képviselőtársaim, én állom minden kijelentésemet, bárhol — őszintén, a legnagyobb őszinteséggel — és akármit, amit kivannak, megteszek, hogy ezt beigazoljam —, . lelkemre merem állitani, hogy ennek csak ez volt az értelmezése, én embereket becsületükben NAPLÓ xxxií. 5* évi május hó Í9-én, kedden. t$ megtámadni nem akartam és nem támadok meg. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Hát akkor mi a becsületsértés?) Ami azt illeti, hogy ebből a kijelentésemből kifolyólag Szilágyi Lajos/ képviselőtársam engem ilyen súlyosan megtámadott (Szilágyi Lajos: Ugy van! Nincs enyhébb kifejezés!), méltóztassék megengedni, hogy erre hasonló tónusban ne válaszoljak, erre majd másutt meg fogja kapni ugy Szilágyi képviselő úr, mint a többi, engem sértő képviselő ur a válaszomat. Elnök: Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslóm, hogy legközelebbi ülésünket bolnap, szerdán, folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. (Mozgás és zaj.) Kérem a-képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A legutóbbi ülésen tett bejelentésnek megfelelően a házszabályok 197. Í-ának 6. bekezdése értelmében fel fog olvastatni az iga;zságügyminister urnák Írásban adott válasza Beck Lajos képviselő urnák a budapesti kértváros tárgyában 1925. évi március hó 9-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy az igazságügymin ister. ur válaszát felolvasni szíveskedjék. Perlaky György jegyző (olvassa): „T. Nemzetgyűlés! Dr. Beck Lajos nemzetgyűlési képviselő folyó évi március hó 9-én a következő interpellációt intézte hozzám: Van-e tudomása a belügyminister és igazságügy minister urnák arról, hogy a Kertváros részére az 1923. évi szeptember hó 21-én kelt bírói Ítélettel a Nagy-Zugló, Törökőr és Alsórákosi réteken fekvő háztelkeknek történt kisajátítás: eljárása már két éve meginditta tott oly szövetség részére, mely a hivatalos tényezők beismerése szerint is nem rendelkezik oly an vagi erővel, hogy a házakat felépíthetné, de még a telkek vételárát sem áll módjában kifizetnie, minek következtében a tervezett Kertvárosnak még csak előmunkálatai sem indultak meg! Ezen két év óta húzódó kisajátítási eljárás által a tulajdonosok, akik közel százan kisemberek, köztük többen közalkalmazottak, kiknek telkei az 1920 : XXXVI. te. 31. és 32. §-ai értelmében mtentesitendők lettek volna, mérhetetlen anyagi kárt szenvedtek egyrészt ingatlanaiknak árcsökkenésével, másrészt azáltal, hogy jogos tulajdonaik felett évek óta nem rendelkezhetnek! Kérdem tehát a belügyminister és igazságüaryminister uraktól, hajlandók-e sürgősen intézkedni, hogy a létesítendő Kertváros tervezete felülvizsgáltassák és a Kertváros szövetséget utasítani, hogy a rendelkezésére álló tőkéiének megfelelő és a Kei-tváros! céljaira használható telkeket mielőbb tényleg átvegye, kifizesse, a többire nézve a he jegyzést töröltesse, hogy az eddig is jelentékenyen me^kárositott telektulajdonosok birtokukkal mielőbb szabadon rendelkezhessenek!" Az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól nyert ; információim szerint az úgynevezett Kertváros létesítéséhez szükséges telkek megváltása iránt az eljárás az Ofb.-nek az 1922. évi november hó 16-án 29.182/1920. Ofb. m. végzésé.vel indult még, amely végzésben az Ofb. Budaoest székesfőváros határában a NagyZuisló, Törökőr és Alsórákost rétek dűlőkben fekvő mezőgazdasági földbirtokóknak házhen