Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-411

66 A nemzetgyűlés 411. ülése 1925. évi május hó 19-én, kedden. tani akkor,'amikor a választójogtól féltik a magyar népet: nem lehet! Nem lehet nemzeti sajátosságra hivatkozva azt mondani, hogy a magyar nép sajátossága kivánja meg a nyiit szavazást. Ez a legnagyobb rabulisztika, a legnagyobb igazságtalanság és a magyar lélek megcsúfolása és megbélyegzése. Az igaz, hogy a magyar lélek sajátossága az egyenesség, a nyílt szókimondás, de vigyázzanak a t. képviselő urak, mert ugy fognak járni, mint gróf Tisza István ama nevezetes téli választások alkalmával. Ő is nagyon félt és hivatkozott a magyar nép sajátosságaira, de minthogy kormányzata a magyar népnek nem tetszett, az erőszakos rendszabályok ellenére a magyar nép mégis megmondotta véleményét róla és elsöpörte egész pártjával egyetemben a politikai élet szinteréről. Olyan nagyon méltóztatnak hangsúlyozni ezt a sajátosságot és olyan nagyon méltóztatnak bizonyítani azt, hogy a nap nem süt és hogy a fénynek nem fehér a tartozéka, hogy a magyar nép jellemével nem függ össze az, hogy nyiltan mondja meg véleményét és hogy a magyar nép tiltakozik az ellen, hogy titkosan mondja meg politikai véleményét; hogy a magyar nép épen rájön arra, hogy az urak az ő egyéni természetének meghamisítását akarják {elhasználni arra, hogy politikájuknak megszerezzék a magyar népet, hogy erőszakos rendszabályokkal akarják rákényszeríteni, a nyilt jellemre való hivatkozással, arra, hogy kizárólag csak ennek a kormánypártnak az embereit támogassa. Nem egy, hanem számtalan levél van a birtokomban, amelyeket a ma- j gyár nép legromlatlanabb, legtisztább és leg- , becsületesebb gyermekei küldtek nekem. Egyet bemutatok önöknek ugy, ahogy irták és fogalmaztak, hogy lássák önök, hogy amióta az általános, titkos választójogról folyik a vitatkozás, azóta minden politikai eseményt figyelemmel kisérnek és a dolgozó magyar nép minden fia és asszonya a titkos választójogot követeli. Hogy szól ez a levél? (Olvassa:) „Bátorkodunk még egy kis politikai üggyel is foglalkozni. Volt szerencsénk a választójogi javaslat vitáját olvasni, hogy a t. kormány mindenáron nyilt szavazást akar életbeléptetni. Kérjük a, nagyságos képviselő urat és az összes ellenzéki képviselő urakat, hogy minden erejüket megfeszítve, a titkos szavazást támogassák, mert csak ez zárja ki a korrupciót és az erőszakosságot és csak ezen az alapon fejlődik ki ^ az igazi népképviseleti rendszer. De a t. kormány ettől irtózik, mert ha az agyonszanált országban ez a törvény életbelépne, akkor a t kormány már pakolhat is és mehet," Aláírva: Szász András, Farkas Miklós és . . . (Zaj-) Ezt a levelet akármelyik túloldalig képviselő urnák megmutathatom, hogy méltóztassanak meggyőződni arról, hogy a magyar nép százezrei és százezrei az általános titkos választójogot kívánják. Érdekes, hogy ennek a magyar embernek, aki enciklopédiát nem olvasott, aki a francia irodalom történetét nem ismeri, s. aki az idevágó magyar könyveket sem olvasta, ugyanaz az indoka, mint Rousseau-nak, Montesquieu-nek és a többi politikai írónak, akik szintén azt mondják, hogy a titkos választójog az egyetlen, amely a népkormányzatnak megfelel, a titkos választójog' az egyetlen, amellyel a nép akarata az állam keretében megnyilatkozhat A sajátosság a magyar népnél a vitézségben és á bátorságban nyilatkozik meg. Épen abból, hogy a világháború során a magyar nép bátor volt, vîtéz 'volt és a világ legszebb katonatényeit mutatta meg, nem azt a következtetést kellett volna levonni, amit a túloldali igen t képviselő urak levontak, hogy t. i. a magyar népnek nem kell meg-adni a titkos választójogot, hanem épen méltányolni kellett volna a magyar nép bátorságát és önfeláldozását és olyan politikát kellett volna követni a magyar nemzet megmentése érdekében, amely a legszélesebb néprétegeket beveszi az alkotmány sáncai közé. Sajnos, ebben a pillanatban nincs nálam az a füzet, amelyben feljegyeztem magamnak Bethmaim-Hollwegnek, II. Vilmos császárnak, Lloyd Georgenak, Asquithnak és más politikusoknak a beszédeit, akik II. Vilmostól kezdve IV. Károly királyig, a háború vége felé mind rendeleteket, királyi manifesztumokat bocsátottak ki, amelyekben leszögezték azt, hogy a régi rendszerrel szakítani kell és a kormányzásba a nép legszélesebb rétegeit be kell vinni és szava zati jogban kell részesíteni, még a junker Poroszországban is, az általános titkos választójog alapján mindazokat, akik a háborúban resztvettek, tekintet nélkül arra. hogy kitüntették magukat, vagy sem. T. Nemzetgyűlés! Önök és különösen az igen t. ministerelnök ur állandóan hivatkoznak Angliára azóta, amióta a legutóbbi angol választások lefolytak, amidőn, a konzervatívok nagy győzelmet arattak. Ezóta állandóan az angol példákat tartják szemük előtt Én ajánlom az igen t ministerelnök urnák, hogy Lloyd Georgenak azt a beszédét, amelyet a választójogi vitában az angol parlamentben mondott, olvassa el, és amit Lloyd George az angol bányamunkásokra és földmivesekre megállapított, ugyanazt állapítsa meg a magyar földmunkásokra és a magyar bányamunkásokra. A bányamunkásságra és az ipari munkásságra ugyan megállapította ezt a t túloldal, mert öt ipari gócpontra elfogadta a titkosságot. Épen a napokban több népgyűlésen vettem részt, amelyeken ezer és ezer ember volt jelen, s az egyik ilyen gyűlésen, ahol politikáról nem lehetett beszélni, azt kiáltották közbe : éljen a titkos választójog! •— és ezt: hogyan lehet az, noigy kétféle állampolgár van Magyarországon; olyan állampolgárok, akiknek megadják azt a kedvezményt, hogy titkosan mondják meg őszinte, igaz meggyőződésüket, és olyan állampolgárok, akikre nézve pedig kötelezővé teszik a nyilt szavazást. Ez az általános emberi jog arculcsapása, mert egy államiban kétféle állampolgár nem lehet, csak egyféle és az alkotmányos életben való részvétel feltételeit is egyformán kell megállapítani. Miért különb az a salgótarjáni bányamunkás a karcagi, a kiskunszállási vagy a sárospataki földmivesmunkásnál! Hogyan lehet ezeknek az ipari munkásoknak megadni a titkos választójogot, míg a biharmegyei, torontálmegyei vagy csanádmegyei iiinc-stG-icií iOiuiHives muiiivassaguaiv nem adják meg

1

? És nem érzik-e azt a borzasztó ogikai ellenmondást, hogy önök itt a törvényjavaslatban hosszú mondatokat kötnek csokorba, amelyekkel azt indokolják, hogy félni kell a forradalmi mozgalmaktól? Hivatkoznak a kommünre, hivatkoznak az 1918. évi forradalomra és annak tanulságaira és azt a tanulságot .Vonják le, hogy azoknak a földmives munkásoknak, akik megvédelmezték a magyar alkotmányt, akiket Kalocsán, Dunapatajon és más városokban felaggattak nem adják meg a titkos szavazást, ellenben megadják azoknak az ipari gócpontokon élő munkásoknak, akik, habár elismerem, hogy nem szívesen, de paran.cs-