Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-409
A nemzetgyűlés 409. ülése 1925. évi május hó 14-én, csütörtökön, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Kószó István és Oberhammer Antal napirendelőtti felszólalása. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Huszár Károly sürgős interpellációja a sárvári selyemfonó megszüntetése ügyében. — A pénzügyminister válasza. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Rakovszku Iván, gr. Klebelsberg Kunó, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 4ö perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Láng János jegyző ur. T. Nemzetgyűlés! Folyó hó 6-án Kiss Menyhért képviselő ur szóbeli interpellációt jegyzett be a Pallas és Stadium részvényeknek a vallásalapból való megvásárlása tárgyában. A képviselő ur annak ellenére, hogy a házszabályokban előirt módon annak idején bejelentette, hogy interpellációját elő kivánja terjeszteni, az előterjesztés időpontjában nem jelenvén meg*, interpellációja a házszabályok értelmében töröltetett. Kiss Menyhért képviselő ur hozzám intézett beadványában most arra hivatkozik, hogy interpellációját egészségi okokból roppant szaggató főfájása miatt nem. tudta elmondani s egyúttal kéri, hogy a házszabályok 197. §-nak 6. bekezdése alapján elmaradását a nemzetgyűlés igazolja. Kérdem tehát a t. Házat: méltóztatnak-e a beadványban foglaltakat igazolásként elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem! — Zaj balfelől.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az igazolást elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. (Zaj halfelől.) A nemzetgyűlés Kiss Menyhért képviselő ur igazolását nem fogadta el s igy Kiss Menyhért képviselő ur az emiitett tárgyban ebben az ülésszakban szóbeli interpellációt nem terjeszthet, elő. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Koszó István és Oberhammer Antal képviselő urak a szegedi, illetőleg a pécsi egyetem fentartása tárgyában napirend előtti felszólalásra. Huszár Károly képviselő ur pedig a sárvári selyemfonó megszüntetése ügyében sürgős interpellációra kért és kapott tőlem engedélyt. Javaslom, hog*y a sürgős interpelláció meghallgatására %2 órakor térjünk át. Méltóztatnak-e javaslatomhoz hozzájárulnil (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Ezek szerint Koszó képviselő urat illeti a szó! Koszó István: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Barátja vagyok a takarékoskodásnak, barátja vagyok az egyszerüsitésnek azért, mert ebben a csonka Magyarországban a mai gazdasági viszonyok között minden alkalmat fel kell használni arra, hogy, ahol csak lehet, egyszerüsitsünk és ahol csak lehet, gazdasági értékeket takarítsunk meg. Ezt azonban túlmenőleg gyakorolni nem lehet, mert ha vitális érdekek, vitális kérdések vannak veszélyeztetve ezáltal, akkor beválik tlZ cl közmondás, hogy a fösvény kétszer költ, a lusta kétszer jár. Gazdasági ügyeinkben a szanálás folytán bizonyos felügyelet alá jutottunk, azonban lehetetlenség, hogy annyira korlátozzák ugy kulturális, mint gazdasági fejlődésünket, hogy ez által létérdekeink., ennek az országnak kulturális és gazdasági érdekei veszélyeztetve legyenek. Hiszen a szanálásba azért mentünk bele és a takarékosságot azért iparkodunk igazán a legnagyobb mértékben gyakorolni, hogy ennek az országnak életereje helyreálljon és amidőn ezt a ország-ot uj alapon, keresztény nemzeti alapon, kulturális és gazdasági erőinkkel akarjuk újraépíteni, akkor semmi eszközt sem szabad leépiteni akarni, amely e cél megvalósítására feltétlenül szükségesnek mutatkozik. Nagy meglepetéssel értesültem a takarékossági bizottságnak arról a szándékáról — és ugy tudom, hogy a közvéleménnyel is ellentétbe helyezkedik ezzel a szándékával —, hogy kulturális eszközeinknek korlátozása tekintetben kivan javaslatot előterjeszteni. Hogy milyen stádiumban van ez a kérdés, azt tekintettel arra, hogy a takarékossági bizottság ülései titkosak, nem sikerült megtudnom. Azonban általánosan elterjedt hit az^ hogy a takarékossági bizottság külön felhivja a kormány figyelmét arra, hogy a Magyarországon lévő négy egyetem túlsók és ezeknek egy részét le kell épiteni. (Cserti József: Nagyon helyes! Nem tudnak elhelyezkedni, akik végeznek! Négyszer annyit termelünk, mint amennyire szükség van!) Meglévő intézményeinket, olyanokat, amelyek kultúránk fejlődése céljából igazán elsőNAPLÓ XXXIT. Î