Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-411

A nemzetgyűlés ill. ülése 1925. évi május hó 19-én, kedden. 63 Ha ezzel «zeniben az urak még* a lehetőségét is . elzárják, nem annak, hogy a kommunisták — mert erről Magyarországon ezidőszerint nincsen szó — ide bejöjjenek, hanem, hogy csak a szociáldemokrácia beküldje ide a maga képviselőit, mondhatom, a legszerencsétlenebb állásponton vannak. (Halász Móric: Bejöhetnek! Huszonötén vannak! Épen elég S J Hogy bejöhetnek, de nem jönnek, annak is politikai okai vannak, és ebben is a kormány a hibás (Zaj és ellentmondások jobb felől.}, mert épen a választójogi törvényjavaslat tárgyalásánál mindent el kellett volna követnie, hogy a szociáldemokrata képviselők is bejöjjenek. Önök akár a parlamentben, akár a parlamenten kivül vannak, állandóan azt hangoztatják, hogy a szociáldemokrácia teljesen egy a bolsevizmussal. (Ugy van! jobbfelöl.) Én nem tartozom, közéjük, megbizást sem kaptam, s nem is kaphattam tőlük, hogy rámutassak arra, hogy ez, nem: igaz^ hogy ez abszurdum; én csak arra mutatok rá, hogy Németország legnagyobb pártja és az angol munkáspárt Ramsay Mac Donald vezetése alatt tagadják ezeket a ráfogásokat s épen Mac Donald a magántulajdon megtartásának és a vallás tanitásának szüksége mellett erősen leszögezte magát. (Zsirkay János: De a magyar szocializmus egészen más! Az angolok megtagadnak minden közösséget a bolsevizmussal!) Igaz, hogy az angol szociáldemokrata párt nevében benne van a „független" szó is, mindazonáltal mint gazdasági, politikai felfogásra nem lehet azt mondani, hogy a termelési eszközöket köztulajdonba kivánná venni és hogy társadalmilag és gazdaságilag fteljieseai megsemmisiteni kivánná a mai rendet, mert hiszen az oroszországi bolsevizmus lényege és evangéliuma az, hogy az összes társadalmi erőket megkell semmisíteni, és az összes társadalmi eszközöket a proletariátus kebeléből kiküldött emberek kezébe kell letenni. (Halász Móric: Itt is az volt!) T. Nemzetgyűlés! Ha tiltanak valamit, ha nem engedélyezik a népgyűlések tartását és ha egyes pártok ellen valóságos hadjáratokat kezdenek — aminthogy az igen t. belügyminis ter ur nem tesz egyebet, mint betiltja a népgyüléseket, betiltotta pl. nemcsak a múltban, hanem betiltja még most- is az ébredő magyarok gyűléseit, mert ezeket is veszélyeseknek és szélső radikálisoknak tartja —, mondom, ha ilyen irányban méltóztatnak tovább is haladni: akkor csak jobban meggyőzik a legszélsőségesebb néprétegeket arról, hogy az uraknak számtalan leltenivalójuk van, és hogy csak hatalmi eszközökkel tudják uralmukat fentartani s ezért veszik igénybe azokat ,

:

a hatalmi eszközöket, amelyek egy kormánynak állandóan rendelkezésre állanak. Sokkal helyesebben tenné a 'ministerelnök ur, ha érveink hatása alatt, például a titkosság tekintetében — amely elengedhetetlen feltétele minden ellenzéki pártnak és amelynek vannak hivei még az önök soraiban is —• engedékenyebb lenne, s ezenkivül a választói jogosultság mérvénél is tenne koncessziókat. Nem helyeslem, igazságtalannak és

: antiszociálisnak tartom, hogy pl. a négy elemi elvégzésének igazolását méltóztatnak kívánni a választói jogosultságnak Nem helyeslem azért, mert Cserti József t. képviselőtársam iskolai bizonyítványokat és igazgatói nyilatkozatokat olvasott fel, hogy van több megválasztott kisgazdaképviselő is, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy a négy elemi elvégzéséről szóló bizonyítványt fel tudnák mutatni. (Halász Móric: Vannak a szocialisták között isi) A kisgazdák és a szocialista képviselők soraiban is vannak, akik iskolai végzettségüket nem tudják igazolni, nem a saját hibájukból, vagy nem azért, mert nem végezték el a négy elemi osztályt, hanem azért, mert aki a magyar falu mizerábilis, siralmas tanítási és oktatási viszonyait ismeri, az tudja, hogy nagyon kevés olyan iskola van, amelynek régi anyakönyvei rendesen vezettettek volna, amelynél tehát pl. az öregebb képviselőjelöltek minden akadály nélkül meg tudják kapni a négy elemi osztály elvégzéséről szóló bizonyítványukat. Ugyanilyen helyzetben vannak a választók ezrei és ezrei. És nemcsak itt, az ország központjában, hanem, különösen a trianoni határszéleken számtalan olyan község van, ahol a lakosság változtatta lakhelyét, vagy iskoláit a megszállt területen végezte és most nincsen abban a helyzetben, hogy a négy osztály elvégzéséről szóló bizonyítványt meg tudná szerezni. Ezenkivül is sok ezer és százezer azoknak a száma, akik nem tudván hozzájutni iskolai bizonyítványaikhoz, abban a helyzetben vannak, hogy nem gyakorolhatják alkotmányos jogaikat. T. Nemzetgyűlés! Teljesen elegendő volna, ha a kormány azt mondaná, hogy az irni és olvasni tudás feltétele ellenében választójogot ad. Errenézve — szinte mulatságosan — azt mondja az indokolás, hogy sokkal nehezebb igazolni azt, hogy valaki irni vagy olvasni tud, mint azt igazolni, hogy elvégezte a négy ^elemi osztályt. Ha valóban elvégezte, ha az erre vonatkozó anyakönyvek rendelkezésére állanak, vagyis ha nem megszállott területen végzett az illető s megvan a bizonyítványa, akkor tényleg könnyű a helyzete, mert csak fel kell mutatnia a bizonyítványt; de ha az általam emiitett esetek forognak fenn. akkor a legnagyobb nehézségbe ütközik a bizonyítvány megszerzése és — vallják be őszintén — épen azért akarják dokumentáltatni a négy osztály elvégzését, mert nagyon jól tudják, hogy e dokumentumok megszerzése nagy nehézségekbe ütközik, hogy ilyen módon is több százezer embert elütnek a választói jogosultságtól. Igen t. Nemzetgyűlés! Van még ennek a törvényjavaslatnak egy* roppant fontos, kegyetlen pontja, amelyet a legnagyobb mértékben elitélek és kifogásolok, s ez a nyílt szavazás, amely kötelezővé tétetett. Különösen azokra az alkalmazottakra, akik akár az államot szolgálják, akár a városoknál, vármegyéknél, törvényhatóságoknál vannak, akár pedig mint magántisztviselők nagy gyári üzemekben és vállalatoknál vannak, tehát függő helyzetben élnek, mint Damokles-kard l'enyegetőleg nehezedik ez a kérdés, mert nem tudnak véleményüknek kifejezést adni. A kormány ezáltal biztosítani a-karja magának a függő helyzetben, levő emberek szavazatát. A kormány nagyon jól tudja, hogy népszerűtlen, nagyon jól tudja, hogy Budapesten és az agyonszanált országban az embereknek egészen nagy tábora kétségbe van esve; ha a mai lapot is nézzük, 15—20 az öngyilkosok száma, a vidéken a legnagyobb nyomorúság és kétségbeesés van és azok felett is, akik függő helyzetben vannak, hivatalban vannak, állami szolgálatot teljesítenek, állandóan ott van az a veszeelelem, hogy a kormány B-listára helyezi őket. Ezek szavazatát akarják biztosítani, ezeket akarják rákényszeríteni arra, hogy legjobb meggyőződésük ellenére a kormányra adják le szavazatukat. Ez tehát, nézetem szerint, egy második jogfosztás, mert nem adják meg annak a lehetőségét, hogy ezek az emberek semlegesek ma-