Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-411

A nemzetgyűlés ill. ülése 1925. évi május hó 19-én, kedden. 63 Ha ezzel «zeniben az urak még* a lehetőségét is . elzárják, nem annak, hogy a kommunisták — mert erről Magyarországon ezidőszerint nin­csen szó — ide bejöjjenek, hanem, hogy csak a szociáldemokrácia beküldje ide a maga képvi­selőit, mondhatom, a legszerencsétlenebb állás­ponton vannak. (Halász Móric: Bejöhetnek! Huszonötén vannak! Épen elég S J Hogy bejöhetnek, de nem jönnek, annak is politikai okai vannak, és ebben is a kormány a hibás (Zaj és ellentmondások jobb felől.}, mert épen a választójogi törvényjavaslat tár­gyalásánál mindent el kellett volna követnie, hogy a szociáldemokrata képviselők is bejöj­jenek. Önök akár a parlamentben, akár a par­lamenten kivül vannak, állandóan azt hangoz­tatják, hogy a szociáldemokrácia teljesen egy a bolsevizmussal. (Ugy van! jobbfelöl.) Én nem tartozom, közéjük, megbizást sem kap­tam, s nem is kaphattam tőlük, hogy rámutas­sak arra, hogy ez, nem: igaz^ hogy ez abszur­dum; én csak arra mutatok rá, hogy Német­ország legnagyobb pártja és az angol munkás­párt Ramsay Mac Donald vezetése alatt ta­gadják ezeket a ráfogásokat s épen Mac Donald a magántulajdon megtartásának és a vallás ta­nitásának szüksége mellett erősen leszögezte magát. (Zsirkay János: De a magyar szocializ­mus egészen más! Az angolok megtagadnak minden közösséget a bolsevizmussal!) Igaz, hogy az angol szociáldemokrata párt nevében benne van a „független" szó is, mindazonáltal mint gazdasági, politikai felfogásra nem lehet azt mondani, hogy a termelési eszközöket köz­tulajdonba kivánná venni és hogy társadal­milag és gazdaságilag fteljieseai megsemmisi­teni kivánná a mai rendet, mert hiszen az oroszországi bolsevizmus lényege és evangé­liuma az, hogy az összes társadalmi erőket meg­kell semmisíteni, és az összes társadalmi esz­közöket a proletariátus kebeléből kiküldött em­berek kezébe kell letenni. (Halász Móric: Itt is az volt!) T. Nemzetgyűlés! Ha tiltanak valamit, ha nem engedélyezik a népgyűlések tartását és ha egyes pártok ellen valóságos hadjáratokat kez­denek — aminthogy az igen t. belügyminis ter ur nem tesz egyebet, mint betiltja a népgyülé­seket, betiltotta pl. nemcsak a múltban, hanem betiltja még most- is az ébredő magyarok gyű­léseit, mert ezeket is veszélyeseknek és szélső radikálisoknak tartja —, mondom, ha ilyen irányban méltóztatnak tovább is haladni: ak­kor csak jobban meggyőzik a legszélsőségesebb néprétegeket arról, hogy az uraknak számtalan leltenivalójuk van, és hogy csak hatalmi esz­közökkel tudják uralmukat fentartani s ezért veszik igénybe azokat , : a hatalmi eszközöket, amelyek egy kormánynak állandóan rendelke­zésre állanak. Sokkal helyesebben tenné a 'mi­nisterelnök ur, ha érveink hatása alatt, például a titkosság tekintetében — amely elengedhetet­len feltétele minden ellenzéki pártnak és amely­nek vannak hivei még az önök soraiban is —• engedékenyebb lenne, s ezenkivül a választói jogosultság mérvénél is tenne koncessziókat. Nem helyeslem, igazságtalannak és : antiszo­ciálisnak tartom, hogy pl. a négy elemi elvég­zésének igazolását méltóztatnak kívánni a választói jogosultságnak Nem helyeslem azért, mert Cserti József t. képviselőtársam iskolai bizonyítványokat és igazgatói nyilatkozatokat olvasott fel, hogy van több megválasztott kis­gazdaképviselő is, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy a négy elemi elvégzéséről szóló bizonyítványt fel tudnák mutatni. (Halász Móric: Vannak a szocialisták között isi) A kisgazdák és a szocialista képviselők soraiban is vannak, akik iskolai végzettségü­ket nem tudják igazolni, nem a saját hibájuk­ból, vagy nem azért, mert nem végezték el a négy elemi osztályt, hanem azért, mert aki a magyar falu mizerábilis, siralmas tanítási és ok­tatási viszonyait ismeri, az tudja, hogy nagyon kevés olyan iskola van, amelynek régi anya­könyvei rendesen vezettettek volna, amelynél tehát pl. az öregebb képviselőjelöltek minden akadály nélkül meg tudják kapni a négy elemi osztály elvégzéséről szóló bizonyítványukat. Ugyanilyen helyzetben vannak a választók ez­rei és ezrei. És nemcsak itt, az ország központ­jában, hanem, különösen a trianoni határszé­leken számtalan olyan község van, ahol a la­kosság változtatta lakhelyét, vagy iskoláit a megszállt területen végezte és most nincsen ab­ban a helyzetben, hogy a négy osztály elvég­zéséről szóló bizonyítványt meg tudná szerezni. Ezenkivül is sok ezer és százezer azoknak a száma, akik nem tudván hozzájutni iskolai bi­zonyítványaikhoz, abban a helyzetben vannak, hogy nem gyakorolhatják alkotmányos jo­gaikat. T. Nemzetgyűlés! Teljesen elegendő volna, ha a kormány azt mondaná, hogy az irni és olvasni tudás feltétele ellenében választójogot ad. Errenézve — szinte mulatságosan — azt mondja az indokolás, hogy sokkal nehezebb igazolni azt, hogy valaki irni vagy olvasni tud, mint azt igazolni, hogy elvégezte a négy ^elemi osztályt. Ha valóban elvégezte, ha az erre vonatkozó anyakönyvek rendelkezésére állanak, vagyis ha nem megszállott területen végzett az illető s megvan a bizonyítványa, akkor tényleg könnyű a helyzete, mert csak fel kell mu­tatnia a bizonyítványt; de ha az általam emii­tett esetek forognak fenn. akkor a legnagyobb nehézségbe ütközik a bizonyítvány megszerzése és — vallják be őszintén — épen azért akarják dokumentáltatni a négy osztály elvégzését, mert nagyon jól tudják, hogy e dokumentu­mok megszerzése nagy nehézségekbe ütközik, hogy ilyen módon is több százezer embert el­ütnek a választói jogosultságtól. Igen t. Nemzetgyűlés! Van még ennek a törvényjavaslatnak egy* roppant fontos, ke­gyetlen pontja, amelyet a legnagyobb mérték­ben elitélek és kifogásolok, s ez a nyílt szava­zás, amely kötelezővé tétetett. Különösen azokra az alkalmazottakra, akik akár az álla­mot szolgálják, akár a városoknál, vármegyék­nél, törvényhatóságoknál vannak, akár pedig mint magántisztviselők nagy gyári üzemekben és vállalatoknál vannak, tehát függő helyzet­ben élnek, mint Damokles-kard l'enyegetőleg nehezedik ez a kérdés, mert nem tudnak véle­ményüknek kifejezést adni. A kormány ezáltal biztosítani a-karja magának a függő helyzet­ben, levő emberek szavazatát. A kormány na­gyon jól tudja, hogy népszerűtlen, nagyon jól tudja, hogy Budapesten és az agyonszanált országban az embereknek egészen nagy tábora kétségbe van esve; ha a mai lapot is nézzük, 15—20 az öngyilkosok száma, a vidéken a leg­nagyobb nyomorúság és kétségbeesés van és azok felett is, akik függő helyzetben vannak, hivatalban vannak, állami szolgálatot teljesí­tenek, állandóan ott van az a veszeelelem, hogy a kormány B-listára helyezi őket. Ezek szava­zatát akarják biztosítani, ezeket akarják rá­kényszeríteni arra, hogy legjobb meggyőződé­sük ellenére a kormányra adják le szavazatu­kat. Ez tehát, nézetem szerint, egy második jogfosztás, mert nem adják meg annak a lehe­tőségét, hogy ezek az emberek semlegesek ma-

Next

/
Thumbnails
Contents