Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-411

A nemzetgyűlés 411. ülése 1925. báztatni ezért, mert a magyar nép tanulékony, szereti az iskolát, művelődni akar, tanulni akar, ellenben hibás a kormányzat, hibásak voltak a kormányok, mert nem állítottak fel iskolákat. Állítottak fel iskolákat a nemzetiségi vidékeken, állítottak fel Erdélyben a románok­nak és fent északon a tótoknak azért, mert azok állandóan kormánypárti, hűséges ma­meluk-kép viselőket választottak, ellenben a színmagyar Alföldet és a dunántúli vidékek színmagyar lakosságát elhanyagolták, mert nem bírták politikailag" ennek a lakosságnak a bizalmát. A ministerelnök urnák egy másik állítása, hogy mivel a földbirtokreform törvény végre­hajtása még nem történt meg és ez a törvény még mindig foglalkoztatja a kedélyeket, ezért nem akar titkos választójogot adni, mert e te­kintetben fél a felizgatott nép megnyilatkozá­sától. Kérdezem, hogyha ezt a törvényt, amely 1920-ban hozatott — az 1920 : XXXVI. te. a földbirtokreform törvény —, miért nem hajtot­ták végre, kinek a hibája, kinek a bűne ez, ha nem a kormánynak a hibája és nem a kor­mánynak a bűne. Ernszt Sándor igen t. képviselő ur azt mondotta beszédében, hogy ezt a törvényt vég­rehajtották, ezt tagadó közbeszólásomra pedig azt mondotta, hogyha nem hajtották volna kellőképen végre, ugy majd lesz bennük erő és akarat, hogyha kell, uj törvényt csináljanak és ha kell, még erősebb eszközökkel hajtsák azt végre. Köszönettel veszem tudomásul ezt a ki­jelentését, de minhogy ő még ministeri szék­ben nem ült, nem tudom azt magamévá tenni. A ministerelnök ur, aki felelős a törvényja­vaslat végrehajtásáért, valamint a földniivelés­ügyi minister ur és az igazságügyminister ur, akik meg vannak bizva ennek a törvényjavas­latnak végrehajtásával — sajnos — ilyen ki­jelentéseket nem tettek. Ma öt esztendővel a törvény megszületése után, ha el is fogadom az Országos Földbirtokrendező Bíróság ada­tait valóknak, akkor is körülbelül 500.000 ka­tasztrális hold földbirtok az, amely szétosztásra került, amely megváltatott, ezzel szemben azon­ban oly nagy azoknak a száma, akik igényel­nek, hogy nagvon sok százezer ember van. akik a földbirtokreform áldását egyáltalán nem. él­vezhették, mert mezőgazdasági kereső népesség 1,336.000 van ebben a csonka országban az egy < holdtól tíz holdig terjedő földbirtokosok száma 178.000, a tiz holdon aluli földbirtokosoké 334.000, a kisiparosoké 51.000, a segédeké 18.000. Kell, hogy mindezek a kategóriák is részesül­jenek a földbirtokreform áldásában, tehát több, mint másfélmillió, közel kétmillió ember az, akiknek a földbirtokreform végrehajtásával földhöz kell jutniok. Ez a kétmillió ember ka­pott 500.000 katasztrális hold földet, tehát ha elosztom közöttük az eddig kiosztott föld­birtokmennyiséget, akkor alig egynegyed hold jut egy-egy embernek, holott a törvény a tel­jesen nincsteleneknek 3 holddal való ellátását, a törpebirtokosoknál pedig a birtoknak 15 hol­dig való kiegészítését rendelte el. íme tehát a íöldbirtokreformítörvényt olyan kis arányban, olyan gyenge eredménnyel hajtották végre, ahogy nem lehet elfogadni és tudok városokat, falvakat — ilyen irányban már számtalanszor interpelláltam —, ahol például a házhelytör­yényt sem hajtották: végre, pedig égre-fÖldré esküdözve^ Ígérték, hogy ezt már csakugyan végrehaitíák. Mondom, számtalan várost tu­dok — többek között Makót —, nagyközségeket és kisközségeket, ahol a földbirtokrefornitör­vényt magát néni hajtották végre, vag^ ! évi május hó 19-én, kedden. 61 amennyiben az eljárást megindították, az még mindig folyik, még mindig felebbezés alatt van, még mindig' nem jött meg az Ítélet, vagy amennyiben megjött volna, az Ítélet végrehaj­tása szünetel, akadályoztatik, mert amit az igen t. ministerelnök urat illetőleg Eckhardt Tibor t. barátom rámutatott arra, hogy csepeli Weisz Manfréd derekegyházi uradalmának megmen­tése érdekében a ministerelnök ur a bíróságot befolyásolni kívánta és levelet irt az Ofb.­hez, ugy valószínű, hogy még több irányban is röpködnek levelek az Országos Földbirtok­rendező Biróság embereihez, mert abból a ke­vés eredményből, melyet látunk, azt állapítjuk meg, hogy a törvényt olyan értelemben, olyan eredménnyel, ahogy azt, az ország lakossága várta, nem hajtották végre. Ezért nem én és nem a baloldalon ülő többi képviselőtársaim vagyunk felelősek, hanem kizárólag és egyedül a kormány, amely ígérte ennek a törvénynek végrehajtását, és az a párt, amely ezt a kor­mányt támogatja, amelynek programmpontjai között hat pontban van benne különböző meg­világításban a földbirtoktörvény végrehajtása és biztosítása. Ök ketten viselik a felelősséget és én merem arra kérni a kormányt, hogyha azt gondolja, hogy ez a megállapítás nem szín­tiszta igazság: rendelje ma el a választást a Friedrich-féle törvényesített rendelet értelmé­ben, vagy rendelje el a választást ma az önök által hozott diktatórikus, jogfosztó törvény alapján, akkor is tapasztalni fogják önök, hogy ez^ a nemzet nagyon jól tudja, hogy mi történt és a nép lesújtó ítéletet fog hozni azok fölött a képviselők és afölött a kormány fölött, akik és amely a földreform után most már a választójogot is elárulta. T. Nemzetgyűlés! A ministerelnök ur meg yaxb elégedve a kisgazdapárt állásfoglalásával és a demokráciát bennük látja. A demokrácia olyan világfelfogás, vagy világáramlat, amely­nek definíciója és megállapítása Magyarorszá­gon nem patentirozható ugy, hogy kizárólag csak egy párt használhatja. Azt a tényt kívá­nom leszögezni, hogy M*»"~~-ország ma egyet­len olyan állam egész Európában, amely az ál­talános titkos választójogot megtagadja. Az összes többi államok, Németország, Anglia, Franciaország", Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, a szovjet alapon működő Oroszország — ez utóbbi diktatórikus alapon — Olaszország és az összes balkáni államok, az összes utódállamok mind-mind a titkos válasz­tójog alapján állanak. Mokcsay igen t. képviselőtársam hivatko­zott keletre. Azt mondotta, tagadjuk meg a nyugati kultúrát, mert az ezzel rendelkező né­pek osztották fel Magyarországot (Mokcsay Zoltán: Nem mondtam, hogy tagadjuk meg!), menjünk keletre, mert a keleti népeknél talál­juk meg azt a szellemi felsőbbséget, amely az etikai felsőbbségből kifolyólag hivatva van arra, hogy a világot kormányozza és vezesse. Ennek a kérdésnek egész irodalma van már, egyet azonban figyelmébe ajánlok igen t. Mok­csay képviselőtársamnak és ez az, hogy azok a nemzetek, amelyekre ő hivatkozott, még kele­ten is, tehát a turáni felsőbb nemzetek világá­ban, politikai tekintetben már mind a titkos választójog alapján állanak. Ő tudja azt, hogy például Musztafa Kemal pasa, az uj Török­ország megteremtője és megmentője r teljesen átalakította országának politikai és társadalmi struktúráját. Elkergette azokat a vezető ^ fér­fiakat, akik kormányoztak, a szultánt, a főpap­ságot s a legszélesebb demokratikus jogon hívta be a török nép katonáit, asszonyait és

Next

/
Thumbnails
Contents