Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-410

A nemzetgyűlés 410. ülése 1925. évi május hó 15-én, pénteken. 43 tartom. Ez súlyos tétele az-egész törvényjavaslatnak. A másik, ami ellen hasonlóképen kell hogy szavamat felemeljem, az a lehetetlen intézkedés, amely a nyilt szavazás mellett kötelező szavazást rendel el. :

(Ugu van! balfelöl.) Én bent a bizottságban is tőlem telhető eréllyel mondottam és itt is figyelmeztetem a mélyen t. kormányt, hogy az a kormány, amely ezt törvénybe fogja iktatni, meg fogja ezt bánni (Ugjj van! half elől.) és az a párt. amely meg fogja szavazni a nyilt és kötelező szavazást, súlyos terhet vesz a vállára, rendkívül súlyos teherrel fog később itt megjelenni és meg fogja bánni ezt a lépést. (U.QJJ van! a baloldalon). T. Nemzetgyűlés! Ez a választójog kombinált rendszer. Van benne kerületek szerinti szavazás és van benne lajstromos szavazás; egv kombinált rendszer, amelyet én a mai körülmények között feleslegesnek tartok. Én a lajstromos szavazás hive vagyok, és ha olyan körülmények között volnánk, és ha a pártok arányai azt mutatnák, hogy lehetőség ezt elérni, az egész országra kiterjeszteném. A lajstromos szavazásban rendkivül sok mindenféle előnyt látok. Különösen a múlt választójog tárgyalása alkalmával figyelmeztettem a t. kormányt, hogy a küzdelmek enyhítésére — amire feltétlenül szükség van Magyarországban —, legalább részben, okvetlenül be keli hozni a lajstromos szavazást. A küzdelmek enyhítésére szükség van. mert a magyar nemzetgyűlés és a magyar országgyűlés hosszú évtizedeken keresztül rendkivül sivár képet mutatott. Nagyrészben nem voltunk egyébnek tanúi e parlamentben, mint egy rendkivül heves, I lelketlen, csúnya személyes küzdelemnek. > (Rassay Károly: Ez volt a cenzusois választójog parlamentje ! ) Ezek a dolgok voltak azok nemcsak itt benn, hanem künn az országban is, amelyek megakadályozták a magyar nép politikai nevelését. A magyar nép politikai nevelésével az egyes pártok, egyének és politikai pártvezérek keveset törődtek és átengedték azt sokszor olyanoknak, akiket semmibe sem vettek. így történt meg később az. hogy ezek megjelentek itt a porondon a mi meglepetésünkre. A

v személyes küzdelmek idebenn is irtóztatóak voltak. Ez a szegény, kicsiny nemzet kénytelen volt látni ezeket a borzasztó küzdelmeket és most, a rettenetes debacle, a nagy szerencsétlenség és katasztrófa után nekünk még inkább meg'van a nyomós okunk arra. hogy a pártok j között lehetőség szerint enyhítsük a küzdelme- j ket. Ez volt az oka. hogy én mellette voltam és örültem annak, hogy a lajstromos szavazás legalább részben keresztülmegy. Igaz ugyan, hogy benn, a bizottsági tárgyalásokban is nagy i szemrehányásokat kaptam és azt mondták nekem, hogy a lajstromos szavazás tulajdonképen rendkivül sok igazságtalanságot is involvál magában és tulajdonképen kezdete a pártdikta túrának. Ezt mind hallottam, de ezzel szemben, megvan az országban a kombinált rendszer, ahol a mandátumok nagy többsége nem lajstromos szavazás utján töltetik be. mert azt. hogy legalább a kombinált rendszer lép életbe, rendkívüli haladásnak, nagyon üdvösnek és szükségesnek tartottam a magyar nemzet politikai jövője és fejlődése érdekében. Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársam engem kissé megvádolt a 12. §-ra vonatkozó javaslatom miatt, amely igy vált ismeretessé. Huszár Károly barátom t. i. benyújtott egy javaslatot, amelynek én legalább az eredményeit akartam megmenteni. Igaz, hogy a Huszár-féle javaslat és az én javaslatom között lényeges különbségek vannak. (Szilágyi Lajos: Huszáré jobb lett volna!) Huszáré jobb lett volna és szivesebben is fogadtam volna el, de láttam, hogy a kormány a jelenlegi körülmények között nem lesz hajlandó hozzájárulni ehhez a javaslathoz. Én tehát legalább az eredményeket akartam megmenteni. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy az én javaslatom értéktelen és igazságtalan, mert annak ad, akinek úgyis van és attól vesz el, akinek kevés van. (Szilágyi Lajos: Ugy van!) Feltéve, hogy ez igy lenne, azonban nincs igy, még akkor is vállalnám a felelősséget a politikai rezonért. Méltóztassék megnézni a jelenlegi európai állapotokat. Belgiumban hónapok óta nem tudnak kormányt alakitani. Poroszországban kétszer oszlatták fel az országgyűlést és még sem tudnak megegyezést találni. (Szilágyi Lajos: Nálunk épen fordítva van!) Igaz, hogy vannak országok, ahol az egyes pártoknak exponensei és vezetői nem nagyon kívánkoznak a piros bársonyszékbe, de lehet, hogy ez nem áll Budapestre. (Zajos derültség. — Meskó Zoltán: Ezt a kormányt száz év múlva be fogják balzsamozni! — Zaj. — Elnök csenget.) Látjuk, hogy egyes országokban olyan javaslatok készülnek, amelyek feltétlenül az ország' számára akarják biztosítani a többséget (HegymegiKiss Pál: Mussolini!), nem a pártok, hanem az ország szempontjából. Ne méltóztassék csak Mussolinira hivatkozni, én fogok másra is hivatkozni. (Dénes István: Trockijra!) Fritz Adlerre Becsben. Nem méltóztatik a képviselő ur azt gondolni, hogy talán megvesztegettem őt az én gondolkodásommal (Derültség.), nem méltóztatik talán arra gondolni, hogy teljesen homogén az ő gondolkodása az enyémmel. Méltóztassék megnézni Fritz Adler javaslatát. Fritz Adler is azt tartja, hogy az a párt, amely csak eggyel is föléje kerekedett a többi pártoknak, sokkal több és nagyobbszámu mandátumban kell, hogy részesüljön, nem^ a párt, hanem az ország érdekében. Az országok jelenlegi körülményei között, amidőn a legtöbb helyen nincs monarchia és amidőn a legtöbb helyen a pártok rettenetes élet-halálküzdelme folyik, szükséges, hogy a pártok exisztálni képesek legyenek. Ezért jöttem én a saját javaslatommal. De nincs is abban igazság, amit méltóztatnak mondani, mert én nem a kormányt és a kormánynak előnyét néztem ennél a javaslatnál, hanem ismét csak a pártokat néztem, amint azok Magyarországon egymással szembenállanak és küzdenek egymás mellett, mert nagyon sokszor megtörtént — magam is ilyen párthoz tartoztam —, hogy a mi pártunknak rendkivül sok szavazója, de kevés mandátuma volt Ezen javaslat mellett, amelyet én előterjesztettem, ez az aránytalanság kiegyenlítődik, mert az összes szavazatok összeszámláltatnak és arány szerint mandátumhoz jut az üldözött párt, mert mindig az a párt, amelyet a legjobban üldöznek, jön be a legkevesebb mandátummal, pedig a legtöbb szavazatot kapja. (Dénes István: A javaslat nem igy szól! Ha igy szólna a javaslat, akkor elfogadnám! — Szilágyi Lajos: Sem a a képviselő ur, sem a bizottsági jelentés, nem igy indokolta a javaslatot! — Derültség a jobboldalon. — Dénes István: Nem fognak mindig kacagni! Lesznek még többen is ezen az, oldalon! — Szakács Andor: Ez az oldal lesz odaát. — Zaj.) Magyarországnak ezidőszerint ez a terme az egyedüli jogforrás, és egyedüli hely, ahonnan minden tekintély kisarjadzik és minden tekintély kiemelkedik. A jelenlegi körülmények kö-