Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-410

A nemzetgyűlés 410. ülése 1925. évi május hó 15-én, pénteken. 39 ur azt mondotta, hogy ezeknek a nemzetgyűléseknek semmiféle alkotmányozó szerepük nincs, ezek hézagpótló intézmények. Azt mondta a t. ministerelnök ur, hogy ezek a nemzetgyűlések csak arra valók, hogy átmenetileg megteremtsék a jogfolytonosságot. Kérdem, hogy magyarázza meg a törvényjavaslat indokolásával szemben ezen álláspontját, hogy beszédében hézagpótló intézményekről beszél, az indokolásban pedig alkotmányozó nemzetgyűlésekről? Én elfogadom a törvényjavaslat indokolását és azt mondom: igenis, ezek a nemzetgyűlések alkotmányozó nemzetgyűlések, ezeknek az a hivatásuk, hogy alkotmányozzanak. Amikor ez a nemzetgyűlés a Habsburgokat detronizálta, akkor is alkotmányozott, ha tehát nem' alkotmányozó nemzetgyűlés volt, hogyan merte detronizálni a Habsburgokat? És kérdem, ha nem volna alkotmányozó ez a nemzetgyűlés, akkor hogyan terjesztik a nemzetgyűlés elé a felsőházi törvényjavaslatot? Hisz ez is alkotmányoízó ténykedés. Méltóztatnak látni, csupa ellentmondás, zavarosság van az indokolásban és a ministerelnök ur nyilatkozataiban. Én azt moindom, igenis ez a nemzetgyűlés alkotmányozó nemzetgyűlés, ennek a nemzetgyűlésnek kötelessége a magyar állaim uj berendezkedésének alapjait megteremteni. Csakhogy — amint az indokolás igen helyesen mondja —, egy alkotmányozó nemzetgyűlésnek az általános titkos választójog alapján kell összeülnie és a nép széles rétegeit kell magában foglalnia. Miután pedig ez a nemzetgyűlés nem ilyen választójog alapján ült össze — az 1922. évi rendelet törvényellenes rendelet, súlyos precedens —, mi ezt a nemzetgyűlést el nem ismerjük alkotmányos nemzetgyűlésnek, ellenben az egyedül helyes, az egyedül logikus következmény és a törvényjavaslat indokolása szerint is az volna a helyes, hogy ezt a nemzetgyűlést oszlassák fel és hívjanak össze a Friedrich-féle választójog alapján egy .uj nemzetgyűlést. (Kovács-Nagy Sándor: Miért épen a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján? —- Barthos Andor: Mert ez neki kedvez!) Mert az törvényesített redelet. (Rassay Károly: Annak alapján volt képviselő! — Kováes-Nagy Sándor: Nem voltam! — Rassay Károly: Hát akkor azért volt ez jobb! Most már értem, hogy miért hai^agszik!) Figyelmeztetem önt arra, hogy súlyos térre lépett a t. kormány, amidőn egy rendelettel hatályon kívül helyezte a törvényesített rendeletet és súlyos precedenst is teremtett, mert ugyanazon módszerrel dolgozik, mint azok, akik ellen harcolnunk kell, és tanúbizonyságot tesz amellett, hogy csak addig tekinti törvénynek, ameddig a maga érdekeinek megfelel és mihelyt nem felel meg az érdekeinek, képes félretolni a törvényt, és ezzel megsérteni az alkotmányt. T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy megkérdezzem: vájjon a Friedrichféle általános és titkos választójog alapján összehívott nemzetgyűlés felforgató, üzleties szellemű politikusokból álló nemzetgyűlés volt-e. Ha meg méltóztatnak nézni a nemzetgyűlési almanachot, hogy kik ültek benn a Friedrich-féle általános titkos választójog alapján összeült nemzetgyűlésben, akko^r azt fogják tapasztalni, hogy a magyar középosztály tagjai kerültek be a nemzetgyűlésbe az általános titkos választójog alapján. (Nagy János (tamàsii): Igaza van a képviselő urnák, csakhogy akkor a kommunisták az ujjukat sem merték megmozdítani! De ma már nem igy van!) A Friedrich-féle választójog alapján mit tapasztaltunk'? Azt, hogy a nemzetgyűlésbe bekerült egy csomó intellektuel, egy csomó kisbirtokos, s közéleti kiválóságaink közül is igen sokan. Ezt kell tapasztalnunk, — ós ez az általános titkos választójog egyedüli hatása és nem az, amit a t. kormány szupponál, hogy az általános titkos mellett igenis megtörtént a magyar intelligencia egyesülése a magyar pórnéppel. A magyar intelligencia leereszkedett az általános titkos választójog mellett a magyar néphez ós^ megértük azt, hogy a Tomesányi Vilmos Pálok, a Dömötörök, a Simonyi-Semadamok, a Hermann Miksák, Schandl Károlyok és a többiek kisgazdaprogrammal léptek fel képviselőnek (Kiss Menyhért: És Széchenyi Viktor gróf!), sőt tovább megyek, megértjük azt is az általános titkos választás következtében, hogy mágnásaink közül bizony gróf Széchenyi Viktor t. képviselőtársam is kisgazdaprogranimal volt hajlandó fellépni. íme, az általános titkos választójognak nem az lett a következménye, hogy felforgatók kerültek be, hanem az lett ennek a következménye, hogy megtörtént a | magyar intelligenciának a magyar pórnéphez való közeledése, vele való kezetfogása. A magyar intelligencia az általános titkos mellett látja, érzi, hogyha azt akarja, hogy vezetője legyen a magyar népnek, akkor le kel] ereszkednie a magyar néphez és olyan elveket kell vallania, amelyek a magyar nép széles rétegeinek megfelelnek. Arra kényszeritette ez a magyar történelmi osztályt is, hogy törődjék a magyar nép széles rétegeivel. Az általános titkos választójog, a Friedrich-féle választójog tanúságot tett amellett, hogy a magyar nép nem volt háládatlan az | iránt a magyar intelligencia iránt, amely leereszkedett hozzá. A magyar nép 1920-ban nem felforgatókat küldött be, hanem a becsületes, tisztességes középosztálynak a tagjait. (Kiss Menyhért: Rengeteg kisgazdát is!) Ha pedig a magyar kormány most öt esztendő multán nem hajlandó az általános, titkos választójog alapI ján törvényjavaslatot ideterjeszteni, ez csak a J kormány ellen tesz tanúbizonyságot. Döntő : bizonyiték ez a kormány ellen atekintetben, hogy I íme, öt esztendő óta csinálja ez a kormány a politikát, öt esztendő óta ideje lett volna megnyerni a magyar nép szeretetét, bizalmát, intézkedéseivel és törvényeivel, és öt esztendő óta az erre kínálkozó sok alkalmat elmulasztotta és most olyan törvényjavaslattal jön ide, amely döntő bizonyiték amellett, hogy a magyar kormány fél a magyar nemzet verdiktjétől, fél attól, hogy a magyar nép a legközelebbi választáskor lesújtó ítéletet fog mondani a magyar kormányzat felett. Méltóztassanak megengedni, hogy megállapítsam, hogy a nyílt jogfosztáshoz — amit indokolni már bátor voltam — a magyar kormány hozzájárul még azzal is, hogy a titkos választójogot nem akarja bevezetni. Láttuk azt, hogy a magyar nép széles rétegeinek ... (Zaj a közéven. Halljuk! Halljuk! balfelől. — Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Lehet hallani! — Rassay Károly: A minister ur is rossz néven venné, ha zavarnák a beszédét, és én is rossz néven veszem, mert élvezni akarom!) Elnök: Csendet kérelk! Dénes István:*Láttuk, hogy a magyar kormány a magyar földmunkásságnak 65, illetve 51%-át kifejezetten megfosztja a választói jogtól. Ehhez hozzáveszi még a magyar kormány a titkos választójog eltörlését, illetve a nyílt szavazás fentartását. Ennek folytán nyugodt lélekkel le merem szegezni, hogy a választo.io-