Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-418

A nemzetgyűlés 418. ülése 1925. évi május hó 28-án, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Baross János napirend előtti felszólalása. — Áz országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —' Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Rakovszky Iván, Bud János, Mayer János, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 35 vérekor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Láng János jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bodó János jegyző ur. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Budapest székesfőváros közönsége meghívóját az 1914— 18. évi világ\háboru hősi halottainak emlékére 1925 május hó 31-én délelőtt 11 órakor a hősök temetőjében tartandó emlékűnnepélyére. Ja; vaslom, hogy a nemzetgyűlés képviseletében az ünnepélyen való részvételen Zsitvay Tibor alelnök ur bizassék meg. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igent) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Cziráky József gróf és Hebelt Ede képviselő urak leveleit, amelyekben kéthavi, Benedek János képviselő ur levelét, amelyben hatheti és Sütő József képviselő ur levelét, amelyben ötheti szabadságidő engedélyezését kérik. Javaslom, hogy a kért szabadságokat engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságokat megadja. Bemutatom Szabolcs és TJng közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék közönségének leiratát a külkereskedelmi szerződések megkötése tárgyában, továbbá a szegedi keresztény magyar társadalmi egyesületeknek Kószó István képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a destruktiv sajtó megfékezése tárgyában megindított eljárás folytatása iránt. A felirat és a kérvény a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. T. Nemzetgyűlés ! Minthogy a legutóbb megválasztott összeférhetlenségi állandó bizottság tagjai közül még az itt jelenlevő^ Rakovszky István képviselő ur a házszabályok 141. §-ában előirt esküt még nem tette le, felNAPLÓ xxxn. kérem a képviselő urat, hogy az előirt eskü letétele végett a terem közepére jönni méltóztassék! Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskümintát felolvasni! Láng János jegyző (olvassa az eskümintát. — Rakovszky István képviselő leteszi az esküt.) Elnök: Rakovszky István képviselő ur a házszabályokban előirt esküt letette. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Baross János képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért és kapott tőlem engedélyt a szociális állapotok tárgyában. Baross János képviselő urat illeti a szó. Baross János: T. Nemzetgyűlés! Olvasom a lapokban, hogy a t. kormány a pünkösdi ünnepek idejére Genfbe megy, hogy a Népszövetségnél jelentést tegyen a szanálás első évéről. Nagy kimutatásokat visznek magukkal a magyar ministerek, hogy mennyi adó folyt be, és mennyi jóvátételt fizetett a múlt évben a magyar nemzet. (Meskó Zoltán: Mennyi vánkost vittek el! — Kiss Menyhért: Hányan lettek öngyilkosok!) Én tehát engedélyt kértem az elnök úrtól arra, hogy felszólalhassak és néhány szóban pár száraz adatot csatoljak a hivatalos kimutatásokhoz s megcsináljam a szanálás első évének szociális mérlegét; pár száraz adatot csatoljak arról a szivettépő nyomorúságról, amely Magyarország nagy tömegeit pusztítja. De számok odakint talán unalmasak lennének, lehetne talán fotografikus felvételeket csinálni és azokat csatolni az aktákhoz. Talán megengedi a pénzügyminister ur, hogy pár perc alatt lélekben körülvezessem Budapesten és a vidéken és kiválogassam azokat a képeket, amelyek talán a legalkalmatosabbak lennének feltárni a boldog külföld nagy urai előtt, hogy tulajdonképen hogyan él, hogyan vergődik, kínlódik és pusztul a magyar nép. Az első felvételt meg lehetne csinálni például Budapest gyári negyedeiben, a külső Váciuton, Kőbányai-uton, Óbudán. Ott bizony minden második, harmadik gyár áll. A barátságos, meleg tüz kialudt belőlük, nem pipálnak vigan a tavaszi ég felé a kémények s körülöttük nem tolong- a munkásnép; állnak a gyárak hidegen, ridegen. Ha az ember külföldről jön Magyar42