Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-417
262 A nemzetgyűlés 417. ülése 1925. évi május hó 27-én, szerdán. ma sincsenek kiadva. Erre nézve 1925 március 11-én interpellációt intéztem a földmivelésügyi minister úrhoz, aki válaszában maga is elismerte, hogy »sajnálatos« késedelem történt, de hivatkozott az eljáró biró közben beállott halálára s arra, hogy ez ügyben a komorói érdekelt felek »valószínűleg« nem fordultak a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése iránt az O. F. B.-hez. Mivel az ügyben eljárt biró csak 1925 áprilisban halt el, a komrói érdekeltek pedig ismételten több izben — Írásban és szóban — is sürgették ügyük elintézését, itt tehát nyilvánvalóan bűnös mulasztás történt. Kérdem tehát az igazságügyminister urat : Hajlandó-e a minister ur a komorói házhelyek ügyében történt vétkes mulasztás tárgyában sürgős és szigorú vizsgálatot inditani ? — Eőri-Szabó Dezső nemzetgyűlési képviselő.« Elnök : Az interpelláció kiadatik az igazságügyminister urnák. Következik Kiss Menyhért képviselő urnák a népjóléti minister úrhoz intézett szóbeli interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa) : »Interpelláció am. kir. népjóléti és munkaügyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a hadirokkantak nagy izgalmairól, illetményeiknek végkielégítés címén való rendezése ellen, mely a rokkantakat a legnagyobb bizonytalanságnak teszi ki? 2. Hajlandó-e megengedni a koldulást hadirokkantaknak, minthogy szégyenletes ellátási díjaikból megélni nem tudnak?« Elnök : Kiss Menyhért képviselő urat illeti a szó ! Kiss Menyhért : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Az általános költségvetési vita alkalmával erős összetűzésem támadt a népjóléti minister úrral, amikor rámutattam arra a lehetetlen és kétségbeejtő állapotra, ahogyan Magyarországon a rokkant-kérdést kezelik. Az igen tisztelt, minister ur akkor az én felszólalásomra kijelentette, hogy amig törvényhozási utón kívánja ezt a rendkívüli nagyfontosságú kérdést rendezni, addig is valami utját-módját fogja találni annak, hogy ezt az ügyet rendezze. Sajnálattal látom azonban, hogy hónapok teltek el azóta és a rokkantügyben semmiféle mozdulás, javulás be nem állott. Ezelőtt három héttel felelőtlenül a sajtóban megjelent egy hir, hogy 100%-kal felemelik a rokkantak illetményeit. Elmentem az illetékes ministeriumba, miután a rokkantaknak maguknak nem akartam elhinni, hogy ez nem felel meg a valóságnak, hivatalosan akartam meggyőződni róla, és a népjóléti ministeriumban az illetékes ügyosztály azt felelte, hogy ez tényleg nem felel meg a valóságnak, semmiféle ilyen rendelet nem jelent meg, ilyet nem adtak ki, hanem tervbe vették, hogy talán 1925. július 1-étől kezdve lenne valamilyen emelkedés, azonban a pénzügyminister ur részéről ez a jelenlegi tárgyalások során is erős akadályokba ütközik. (Zsirkay János : Hírlapi kacsákkal elégítik ki a rokkantakat !) Igen t. Nemzetgyűlés ! Már több alkalommal rámutattam erre az állapotra és a legutóbbi interpellációmban fel is emiitettem három hadirokkant esetét, akik a halálba menekültek ; közülök az egyik a Dunába dobta magát, a másik kettő pedig másképen követett el öngyilkosságot, és az egyik, egy szegedi hadirokkant azt irta levelében, hogy : megyek rapportra az Úristen elé igazságot keresni. "Azt látjuk, hogy ezeknek a rettenetes állapotoknak semmiféle megértése és megérzése a kormány részéről nem nyilatkozik meg. Amig a nálunk szegényebb és nálunk jobban tönkrement Ausztria körülbelül 150%-kal magasabb kulccsal állapítja meg a rokkantak jutalékait, — Németországról nem is beszélek, mert Németország még magasabban és még kedvezőbben állapítja meg a rokkantak jutalékait —• addig a magyar kormány hagyja, hogy a nemzet testében üszkös, égő seb gyanánt tátongjon ez az elrendezetten kérdés, a hadirokkantak kérdése, és hagyja, hogy a világháborúnak e szerencsétlen áldozatai a nyomor szélén álljanak ; hagyja őket koldulni a Lánchidon és más hidakon és hagyja őket házrólházra járni, s megtörténik, hogy amikor az igen t. honvédelmi minister ur megy az utcán, akkor a hadirokkant egyik kezével tiszteleg neki és a másik kezét feléje nyújtja könyöradományért. (Farkas István : De néha nincs egy keze sem ! — Zsirkay János : És a népjóléti minister ur nem ad bele semmit ! — Farkas István : Nem bizony !) Nem lehet ezeket az állapotokat tűrni. Ha pedig a n'emzetgyülés jelenlegi helyzete olyan, hogy a népjóléti minister ur nem tud most egy javaslattal idejönni, akkor addig is, amig jöhet azzal a törvényjavaslattal, amelyet bizonyára meg fog a Ház egyhangúlag szavazni, rendeleti utón igyekezzék ezt a genyesedési folyamatot megállitani, igyekezzék ennek a száz- meg százezer embernek, asszonynak és gyermeknek életével és sorsával törődni, igyekezzék kenyeret adni ezeknek a kezébe és elősegíteni, hogy az éhhaláltól megmeneküljenek ezek az emberek, hogy ne szaporodjék hétről-hétre az öngyilkos hadirokkantak száma. Hogyan áll jelenleg a hadirokkantak fizetése? Hivatalos kimutatás szerint a 25%-os hadirokkant egy egész esztendőre 144.000 korona ellátási dijat kap. (Felkiáltások a baloldalon. Gyalázat !) Az 50%-osok az egész esztendőre a legénységi állományban 432.000, az altisztek 648.000, és a tisztek és önkéntesek 860.000 koronát kapnak. (Zsirkay János : Többe kerül a számfejtése !) A 75%-os legénységi állománybeli rokkant kap 1,260.000 koronát, az altisztek 1.890.000 és a tisztek 2,520.000 koronát kapnak. A 100%-os rokkant a legénységi állományban kap 2,888.000, az altisztek 4,300.000, és a tisztek 5,760.000 koronát az egész esztendőre. A gyermekek ellátási dija szintén ilyen szánalmas és kétségbeejtő. A legénységi állományban az özvegyek járadéka 288.000 korona egy egész esztendőre, az altisztek után 432.000 koronát, a tisztek után 576.000 korona. A nevelési pótlék pedig a gyermekek után egész esztendőre 72.000 korona, az özvegyi járadék egyötöd része. A szülőtlen árvák járadéka 230.000 korona, a tiszti gvermekek után pedig 432.600 korona. Nem áll elég idő rendelkezésemre az uj házszabályok alapján, hogy összehasonlítást tegyek (Felkiáltások a baloldalon : — Halljuk ! Halljuk !), hogy ezen az összegen mit lehet vásárolni és hogy ezen az összegen hány kiló zsirt, hány kiló szalonnát, mennyi kenyeret lehet venni, mert igy világossá válnék a t. Nemzetgyűlés előtt az, hogy egész havi ellátásukból a hadirokkantak önmagukat és gyermekeiket nemhogy egy hétig, hanem két napig sem képesek ellátni. Hogy ez igy van, erre vonatkozólag egy tiszt irt egy levelet ezelőtt pár héttel, amelynek csak főbb adatait ismertetem : Megköszöni a múltkori felszólalást és azt mondja, hogy kérnők, hogy kormányrendelettel rögtöni hatállyal emeltessék fel a nyugdijilleték. Ha egészséges ép embernél is igaz, százszor igaz a hadirokkantaknál, hogy aki rögtön ad, többszörösen ad. Azt mondja, hogy a 75%-os hadirokkant kap ma havi 210.000 papirkoronát, egy kilogramm kenyér ára pedig 9.000 korona. Hogyan lehet ebből megélni ? Azt mondja továbbá, hogy ahol gondolnak a feltámadásra, mint pl. Németországban, s ahol tudják, hogy akkor is elsősorban
