Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-416
A nemzetgyűlés 416. ülése 1925. évi május hó 26-án, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapitása. — Az indítvány és interpelláciős könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Pesthíj Pál, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Scilovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Láng János jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bodó János jegjző ur. Bemutatom Győr, Mosón és Pozsony közigazgatásilag egyesitett vármegyék közönségének kétrendbeli feliratát a vitézi rendhez tartozóknak a törvényhatóságoknál és a községeknél leendő képviseltetése érdekében, valamint aziránt, hogy az 1923. évi XXV. te. megfelelő módosításával Mosón vármegye önállósága visszaállíttassák ; Somogy vármegye közönségének feliratát a békeszerződések revíziója tárgyában ; Nagykőrös város képviselőtestületének gróf Ráday Gedeon képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az O. F. B. által Pótharaszt-pusztát érintÔleg a nyáregyházi igénylések ügyében hozott ítélete tárgyában ; A Budapesti Ügyvédi Kamarának Őrffy Imre képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a felsőházi törvényjavaslat tárgyában. Minthogy a törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottságnál van, Győr, Mosón és Pozsony vármegyéknek a vitézi rendre vonatkozó felirata kiadatik a közigazgatási bizottságnak ; A Budapesti Ügyvédi Kamarának a felsőházi törvényjavaslat tárgyában benyújtott kérvénye, minthogy a felsőházról szóló törvényjavaslat a tárgyalásra kész ügyek között van, letétetik a Ház asztalára, mig a többi felirat és kérvény a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 750, 817) tárgyalásának folytatása. Szólásra következik Baross János képviselő ur, aki beszédének elhalasztására tegnapi ülésünkben engedétyt kapott. Baross János képviselő urat illeti a szó. Baross János : T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt különös örömömnek adhatok kifejezést, hogy beszédemet olyan körülmények között mondhatom el, hogy csonka Magyarország csonka nemzetgyűlése ismét teljes, hogy megteltek újra a nemzetgyűlés ellenzéki padjai, és itt üdvözölhetjük az ellenzéki szövetséges pártokat abban a nagy küzdelemben, amelyben rombadőlt hazánkat a demokratikus, nagy, széles néprétegek kimeríthetetlen erőforrásaira támaszkodva akarjuk felépíteni. (Helyeslés a baloldalon.) Egyáltalában nem volt szándékom felszólalani a vitában, de a túloldalról egypár egységespárti barátom szemrehányást tett nekem, miként lehet az, hogy én az általános titkos választójogért a demokratákkai és szocialistákkal egy táborban küzdök, holott én voltam az előadója annak a bizonyos vigadóbeli országos nagygyűlésnek 1910. évi március 19-én, amely választójogunknak — akkor ugy neveztük — nemzeti reformja tárgyában tartatott s amely nagygyűlésnek előmunkálatai Károlyi Mihály gróf lakásán a legkülönbözőbb pártok vezetőinek segítségével és közreműködésével történtek meg. Mindenekelőtt korrigálnom keli a túloldalnak a2t az álláspontját, hogy csak a mi kis pártunk, a demokraták és szocialisták, egyszóval a demokratikus blokk volnának harcosai az általános és titkos választói jognak. Hiányos ez a taxació, mert ha végignézek a baloldalon, azt látom, hogy vannak még mellettünk más pártok is, amelyek az általános, egyenlő és titkos választójog álláspontján állanak. Azt látom, hogy még a fajvédők is, sőt a kormányt támogató Ernszt-pártban is egyes politikusok, ezek közé tartoznak, sőt ugy tudom, hogy az Ernszt-pártnak papiron levő hivatalos programmja sem más, mint a mienk, ebben a kérdésben, t. i. az általános, egyenlő és titkos választójog. (Kun Béla : Az a kérdés, hogyan fognak szavazni !) Arról nem is akarok beszélni, — hiszen ez a téma már annyira ki van merítve, ( Ugy van ! jobbfelől.) — hogy a kisgazdáknak, a kisgazdapártnak egyik sarkalatos programmpontja szintén az általános titkos választójog. (Szeder Ferenc : Már letagadják azt 1) A pártonkivüüek közül kimagasló politikusok, u. m. Andrássy Gyula gróf, vagy talán az önökhöz közelebb álló Rassay Károly, vagy a valamennyiünk felett álló patriarchája a magyar nemzetnek, Apponyi Albert gróf is (Éljenzés.) — aki tulaj donképen hangtalanul, de egyhangúlag ennek a nagy akciónak szellemi vezéreként van valamennyiünk által elismerve — ezek a nagy szellemei a magyar közéletnek mind XAPLÓ XXXII. :.
