Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-409

10 A nemzetgyűlés 409. ülése 1925. évi május hó 14-én, csütörtökön. túrának, amely felett én m és: nem Hallom a lélekharang megzugását, bár megállapítom, hogy a háborús események által igen nagy zavarba jött és igen aggasztó tünetek mutat­koznak annak testében. Ennek a művelt nép­családnak vagyunk tehát tagjai és *% emberi haladásnak egész menete bizonyítja, hogy egy népcsaládhoz, egv kulturközösséghez tartozó nemzeteknek fejlődési fokaiban igen nagy, ki­rívó ellentétek nem létezhetnek. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ennyiben tehát azt az általános nagy evolúciót, amelyen keresz­tül ment az emberiség és különösen annak az a része, amelyhez tartozunk — és hogy ennek egvík exponált védelmi közege vagyunk kelet felé, az nemzeti hivatásunk egyik legerősebb pil­lére, egyik legszebb kifejezője —, ezt az ösz­szefüggést nem ignorálhatjuk, ha nem akarjuk nemzetünket az erkölcsi izoláltság nehéz és ve­szélyes helyzetébe hozni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Egyebekben a jelenlegi törvény­javaslatot nem fogadhatom el az általános tárgyalás alapjául sem azokból az okokból, amelyeket tőlem telhető rövidséggel előadni fogok. ' A törvényjavaslat általános vitájához tar­tozó alapgondolatok közül, mint a választói jogosultság terjedelmének megállapítása, a választási eljárás nagyjában és egészében, a szavazás, különös tekintettel 1 a f titkos vagy nyilt szavazás kérdésére, és a választói igazo­lási eljárás, tüzetesen csupán a titkosság kér­désével óhajtok foglalkozni. Nem azért, mintha meg volnék elégedve a választói jogkiterjesz­tésnek azzal a módjával, amelyet a törvény­iavaslat magáénak vall, nem mintha ez engem kielégítene, nem mintha nem látnék számos a választások szabadságát és őszinteségét veszé­lyeztető hibát a választási eljárást szabályozó szakaszokban is, hanem azért mert annak a sajnálatos ténynek következtében, hogy az el­lenzék igen nagy része tárgyalásainkban• nem vesz részt, és nincs jelen, amikor a döntő csa­tát vívjuk a demokratikus jogkiterjesztés ér­dekében. (Ugy van! TJgy van! a, baloldalon.) a küzdelmet, amely a jogkiterjesztés terén fo­lyik, reménytelennek tartom. Gyakorlati érték­kel csak az a, vitatkozás bir, amelyre nézve a t kormány álláspontja is az, hogy abból kabi­netkérdést nem csinál: t i. a titkos vagy nyilt szavazás kérdése. A kabinetkérdésnek ez a fel­tevése azonban, őszintén szólva, a maga kifej­lődésében nekem némi csalódást okozott. Min­denki ugy fogta fel azt, hogy a kabinetkérdés nem vettetik fel a szavazás titkosságának te­kintetében, hogy a kormány nem csinál párt­kérdést abból, ha valaki kevesli a titkosságnak azt a mértékét, amely a javaslatban foglaltatik és annál messzebbmenő álláspontot foglal el. Meglepetésül szolgál azonban az, hogy ez a semleges álláspontja a kormánynak mint olyannak arra is kiterjed, hogy nem ragasz­kodik feltétlenül javaslatához még abban a te­kintetben sem, hogy a titkosságnak abban fog­lalt mértékét minimumnak tekinti, hanem párt­jának szabad kezet enged a kormány által kon­templált titkosság megszorításai tekintetében. (Ugy van! balfelől. Zaj a jobboldalon.) Ezt lo­gikailag teljesen lehet indokolni, de az egész közvélemény politikai felfogása szerint ez vá­ratlan fordulatként hatott, (Ugy van! a bal­oldalon.) A # választójogi törvényjavaslat azon többi elvi jelentőségű pontjaira, amelyekkel tüzete­sen foglalkozni nem akarok, némely megjegy­zést mégis teszek. Én a választójog kritériu­maként elfogadnám pure et simple az irni és olvasni tudás kellékét. Már csak azon okból is, mert nem tartom célszerűnek, hogy nehezen megállapítható és a megállapítás során számos visszaélésre alkalmat adó kritériumok állíttas­sanak fel. (Ugy van! a baloldalon.) A női vá­lasztói jog tekintetében, melynek hive vagyok, nem tartom méltányosnak azt a dupla meg­szorítást a férfiak választójogával szemben, hogy nemcsak a korhatár magasabb* ,. hanem egyszersmind az iskolai kvalifikáció is maga­sabb. (Ugy van! a baloldalon.) Megengedem, bár elvileg nem tudom igazolni, de gyakorlati szempontból megengedem, hogy számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a statisztika ada­tai szerint az ország női lakossága számosabb, mint a férfi lakosság s hogy ennek folytán mégis merész lépés volna egy női többségen alapuló parlamentet létrehozni. De ennek a szempőnitnak, amelyet — ismétlem — az elvi álláspont rovására teszek a gyakorlati politi­kában, teljesen megfelelne a korhatár maga­sabb »megállapítása, mert a 6 elemi iskola köve­telése oly nagymérvű kizárást és jogfosztást foglal magában, amelyet semmiképen sem lehet indokolni. (Ugy van! balfelől.) Mindannyian tudjuk, hogy itt •— sajnos -• nemcsak arról van szó, hogy nehéz megállapí­tani a tényleges 6 évi iskola látogatást, hanem hogy különösen faluhelyen, bizony 4 éves iskolalátogatás a szabály, (Ugy van balfelől.) legalább is az ország számos vidékén. Nagyon sajnálom, hog*y ez igy van. A tanügyi hatóság­nak s a kormányzatnak minden erejét kell ki­fejtenie a tekintetben, hogy ne így legyen, hanem) hogy ugy a ß évi iskoláztatáson, mint az ismétlő iskoláztatáson mindenki keresztül menjen. De eddig nem igy volt s mivel az eddigi kvalifikáció alapján adatik meg és vonatik meg a szavazati jog, én a jogfosztás­nak ezt a pluszát nem tartom méltányosnak. Minthogy a női szavazati jog itt egyálta­lán kérdés tárgya lett és Szijj Bálint t. kép­viselőtársam, akinek állásfoglalását különben a legnagyobb elismeréssel honorálom, különö­sen a titkosság kérdésében (Helyeslés a bal­oldalon.), a női szavazati joggal elvileg ellenté­tes álláspontot foglalt el. legyen szabad rövi­den megindokolnom, hogy miért vagyok én annak hive. Eltekintve az elméleti szempontok­tól, hive vagyok különösen azért, mert a ta­pasztalat mutatja, hogy mindenütt, ahol a nők szavazati jogot nyertek, igy különösen Amerikában, két nevezetes és fontos kérdésben a női szavazat a legüdvösebben esett a latba, A korrupció elleni küzdelemben (Ugy van! a baloldalon.), ahol a női szavazat legtöbb eset­ben a tisztaság mellett érvényesült; továbbá a szociális érzék emelkedésével több szeretetet hoztak be a kormányzati politikába, (laaz! Ugy van! a baloldalon.) Mélyen t. Nemzetgyű­lés! Erre a szeretetre, ennek a szeretetnek érvényesülésére törvényhozásunkban. kor­mányzatunkban szükség van (Ugy van! bal­felől.) s ez nagyobb és hatályosabb ellenszere lesz a destruktív tendenciák terjedésének, mint bármely megszorító intézkedés. (Élénk helyes­lés és taps a baloldalon.) Ezek után t. Nemzetgyűlés, áttérek a tit­kosság kérdésének taglalására. Az előttem szólott t. képviselő uri a nyilt szavazás mellett felhozható érveket, szerintem, igen jól és igen szépen formulázta. Mert hiszen nem vagyok annyira elfogult a magam álláspontja mellett, nem tartom magamat annyira, csalhatatlannak, hogy ab ovo elutasítanék és ab ovo haszonta­lanságnak és tekintetbe nem vehetőnek nyilvá­nítanék minden érvelést, amely azi én állás-

Next

/
Thumbnails
Contents