Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-409

10 A nemzetgyűlés 409. ülése 1925. évi május hó 14-én, csütörtökön. túrának, amely felett én m és: nem Hallom a lélekharang megzugását, bár megállapítom, hogy a háborús események által igen nagy zavarba jött és igen aggasztó tünetek mutatkoznak annak testében. Ennek a művelt népcsaládnak vagyunk tehát tagjai és *% emberi haladásnak egész menete bizonyítja, hogy egy népcsaládhoz, egv kulturközösséghez tartozó nemzeteknek fejlődési fokaiban igen nagy, kirívó ellentétek nem létezhetnek. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ennyiben tehát azt az általános nagy evolúciót, amelyen keresztül ment az emberiség és különösen annak az a része, amelyhez tartozunk — és hogy ennek egvík exponált védelmi közege vagyunk kelet felé, az nemzeti hivatásunk egyik legerősebb pillére, egyik legszebb kifejezője —, ezt az öszszefüggést nem ignorálhatjuk, ha nem akarjuk nemzetünket az erkölcsi izoláltság nehéz és veszélyes helyzetébe hozni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Egyebekben a jelenlegi törvényjavaslatot nem fogadhatom el az általános tárgyalás alapjául sem azokból az okokból, amelyeket tőlem telhető rövidséggel előadni fogok. ' A törvényjavaslat általános vitájához tartozó alapgondolatok közül, mint a választói jogosultság terjedelmének megállapítása, a választási eljárás nagyjában és egészében, a szavazás, különös tekintettel

1 a f titkos vagy nyilt szavazás kérdésére, és a választói igazolási eljárás, tüzetesen csupán a titkosság kérdésével óhajtok foglalkozni. Nem azért, mintha meg volnék elégedve a választói jogkiterjesztésnek azzal a módjával, amelyet a törvényiavaslat magáénak vall, nem mintha ez engem kielégítene, nem mintha nem látnék számos a választások szabadságát és őszinteségét veszélyeztető hibát a választási eljárást szabályozó szakaszokban is, hanem azért mert annak a sajnálatos ténynek következtében, hogy az ellenzék igen nagy része tárgyalásainkban• nem vesz részt, és nincs jelen, amikor a döntő csatát vívjuk a demokratikus jogkiterjesztés érdekében. (Ugy van! TJgy van! a, baloldalon.) a küzdelmet, amely a jogkiterjesztés terén folyik, reménytelennek tartom. Gyakorlati értékkel csak az a, vitatkozás bir, amelyre nézve a t kormány álláspontja is az, hogy abból kabinetkérdést nem csinál: t i. a titkos vagy nyilt szavazás kérdése. A kabinetkérdésnek ez a feltevése azonban, őszintén szólva, a maga kifejlődésében nekem némi csalódást okozott. Mindenki ugy fogta fel azt, hogy a kabinetkérdés nem vettetik fel a szavazás titkosságának tekintetében, hogy a kormány nem csinál pártkérdést abból, ha valaki kevesli a titkosságnak azt a mértékét, amely a javaslatban foglaltatik és annál messzebbmenő álláspontot foglal el. Meglepetésül szolgál azonban az, hogy ez a semleges álláspontja a kormánynak mint olyannak arra is kiterjed, hogy nem ragaszkodik feltétlenül javaslatához még abban a tekintetben sem, hogy a titkosságnak abban foglalt mértékét minimumnak tekinti, hanem pártjának szabad kezet enged a kormány által kontemplált titkosság megszorításai tekintetében. (Ugy van! balfelől. Zaj a jobboldalon.) Ezt logikailag teljesen lehet indokolni, de az egész közvélemény politikai felfogása szerint ez váratlan fordulatként hatott, (Ugy van! a baloldalon.) A

# választójogi törvényjavaslat azon többi elvi jelentőségű pontjaira, amelyekkel tüzetesen foglalkozni nem akarok, némely megjegyzést mégis teszek. Én a választójog kritériumaként elfogadnám pure et simple az irni és olvasni tudás kellékét. Már csak azon okból is, mert nem tartom célszerűnek, hogy nehezen megállapítható és a megállapítás során számos visszaélésre alkalmat adó kritériumok állíttassanak fel. (Ugy van! a baloldalon.) A női választói jog tekintetében, melynek hive vagyok, nem tartom méltányosnak azt a dupla megszorítást a férfiak választójogával szemben, hogy nemcsak a korhatár magasabb* ,. hanem egyszersmind az iskolai kvalifikáció is magasabb. (Ugy van! a baloldalon.) Megengedem, bár elvileg nem tudom igazolni, de gyakorlati szempontból megengedem, hogy számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a statisztika adatai szerint az ország női lakossága számosabb, mint a férfi lakosság s hogy ennek folytán mégis merész lépés volna egy női többségen alapuló parlamentet létrehozni. De ennek a szempőnitnak, amelyet — ismétlem — az elvi álláspont rovására teszek a gyakorlati politikában, teljesen megfelelne a korhatár magasabb »megállapítása, mert a 6 elemi iskola követelése oly nagymérvű kizárást és jogfosztást foglal magában, amelyet semmiképen sem lehet indokolni. (Ugy van! balfelől.) Mindannyian tudjuk, hogy itt •— sajnos -• nemcsak arról van szó, hogy nehéz megállapítani a tényleges 6 évi iskola látogatást, hanem hogy különösen faluhelyen, bizony 4 éves iskolalátogatás a szabály, (Ugy van balfelől.) legalább is az ország számos vidékén. Nagyon sajnálom, hog*y ez igy van. A tanügyi hatóságnak s a kormányzatnak minden erejét kell kifejtenie a tekintetben, hogy ne így legyen, hanem) hogy ugy a ß évi iskoláztatáson, mint az ismétlő iskoláztatáson mindenki keresztül menjen. De eddig nem igy volt s mivel az eddigi kvalifikáció alapján adatik meg és vonatik meg a szavazati jog, én a jogfosztásnak ezt a pluszát nem tartom méltányosnak. Minthogy a női szavazati jog itt egyáltalán kérdés tárgya lett és Szijj Bálint t. képviselőtársam, akinek állásfoglalását különben a legnagyobb elismeréssel honorálom, különösen a titkosság kérdésében (Helyeslés a baloldalon.), a női szavazati joggal elvileg ellentétes álláspontot foglalt el. legyen szabad röviden megindokolnom, hogy miért vagyok én annak hive. Eltekintve az elméleti szempontoktól, hive vagyok különösen azért, mert a tapasztalat mutatja, hogy mindenütt, ahol a nők szavazati jogot nyertek, igy különösen Amerikában, két nevezetes és fontos kérdésben a női szavazat a legüdvösebben esett a latba, A korrupció elleni küzdelemben (Ugy van! a baloldalon.), ahol a női szavazat legtöbb esetben a tisztaság mellett érvényesült; továbbá a szociális érzék emelkedésével több szeretetet hoztak be a kormányzati politikába, (laaz! Ugy van! a baloldalon.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Erre a szeretetre, ennek a szeretetnek érvényesülésére törvényhozásunkban. kormányzatunkban szükség van (Ugy van! balfelől.) s ez nagyobb és hatályosabb ellenszere lesz a destruktív tendenciák terjedésének, mint bármely megszorító intézkedés. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ezek után t. Nemzetgyűlés, áttérek a titkosság kérdésének taglalására. Az előttem szólott t. képviselő uri a nyilt szavazás mellett felhozható érveket, szerintem, igen jól és igen szépen formulázta. Mert hiszen nem vagyok annyira elfogult a magam álláspontja mellett, nem tartom magamat annyira, csalhatatlannak, hogy ab ovo elutasítanék és ab ovo haszontalanságnak és tekintetbe nem vehetőnek nyilvánítanék minden érvelést, amely azi én állás-