Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.
Ülésnapok - 1922-415
A nemzetgyűlés 415. ülése 1925. vándorlási kérdések rendezése szükséges ehhez! — Eckhardt Tibor: Minden eszközzel kiüldözik onnan az embereket! Minden ébredőt! A belügyminister ur intenciói szerint! — Rakovszky Iván belügy minister: Izgatásra nincsen szükség! — Eckhardt Tibor: A tények izgatnak ott belügyminister ur! — Zaj. — Elnök csenget.) Nagyon helyes, ha eay kormányférfi bölcs (Eckhardt Tibor: Tudatlan ne legyen!), ha azonban a bölcseség határos az érzéketlenséggel a nemzet érdekeivel szemben, akkor az már nem bölcseség. Olyan veszélyes Szabolcsban a helyzet, hogy a titkos szavazás volna helyénvaló épen a magyar faj érdekeinek megvédése szempontjából és ezért hoztam fel e példát. Ami pedig a nyilt szavazást általában illeti, mert tudom, hogy a nyilt szavazás mellett fog dönteni a többség, remélem, hogy a magyar népben lesz annyi energia és elhatározás, hogy a nyilt szavazás ellenére is meri képviselni azt a poHtikai meggyőződését, amelyet a nemzet szempontjából helyesnek talál. (Felkiáltások jobbfelől: El is várjuk tőle!) T. Nemzetgyűlés! Azt mondottam az előbb, hogy a rendszer tekintetében sem értek egyet a törvényjavaslattal. Én magam az arányos képviseleti rendszer hive vagyok, amit igazságosnak, okosnak és logikusnak is tartok, de ha nem lehet arányos képviseleti rendszer, akkor legyen többségi rendszer. A kettő Összeköttetését azonban megint stílustalannak tartom, de elfogadom ezt is, elfog'adom a Rubinek-féle javaslatokat is, ezeket az adott helyzetben helyes korrektivurnoknak tartom, de nem tartom helyesnek azt sem, ha továbbra is fentartjuk azokat az óriási kerületeket, mint amilyen pl. a sárvári kerület, Huszár Károly kerülete, ahol 53 község van 18.000 szavazóval akkor, amidőn vannak kerületek 2000 és 1000 szavazóval. (Eőri-Szabó Dezső: Hétszázas is van!) Ez a kerületi beosztás abból az időből származik^ amikor a nemzeti ellenállást meg kellett törni. Hatalmas, nagy kerületek vannak azért, mert ezek a kerületek a régi időben valószínűleg függetlenségi képviselőt küldtek volna be. (Úgy van! bal felől. — Kováts-Nagy Sándor: A választójog kiterjesztésével függ ez össze! Azért nagyok!) Én igy magyarázom és ugy látom, ellenzéki képviselőtársaim is ig'azat adnak nekem. (Eckhardt Tibor: Sárvár néppárti volt, azért volt igy!) Ezt most már igazán őszintén meg lehet mondani, hiszen alig ül itt valaki a régi képviselő urak közül, akik ezt a régi kerüfeti beosztást létesítették. Én ezt igazságtalannak tartom. A magyar faj ellen irányuló intézkedés volt ez, mert az alföldi nép mindig függetlenségi volt. Ezért kellettek itt a nagy kerületek. A dunántúli nép pedig néppárti, fajvédő és keresztény volt és lett volna mindig, tehát szemben állott a liberális irányzattal, ezért ezeket is in eg kellett szorítani politikai akaratuk érvényesitésében. Ezek alapján tehát igazságtalannak kell minősitenem a kerületek beosztását. Huszár Károly és Ernszt Sándor t. képviselőtársam országos lajstrom iránt tettek javaslatot. Én ezt a javaslatot magamévá teszem és helyesnek tartom. A kettő között azonban differenciák vannak. (Ugrón Gábor: Ugy van] Az egyik jó, a másik rossz! A roszszat fogadták el!) Huszár Károly javaslata onnálíó javaslat (Ugy van! balfelől.), én azonban mégis kijelentem, hogy a másik javaslatot évi május hó 25-én, hétfőn. 153 tartom helyesnek olyan okokból, amelyeket egyelőre feleslegesnek tartok felemlíteni. Helyeslem a bíráskodásra vonatkozó intézkedéseket, mert szerintem elhibázott dolojj volna, ha a ^ nemzetgyűlés bíráskodnék a mandátumok kérdésében, és helyesnek tartom az eskü kivételét is, mégpedig azért, mert abból indulok ki. hogy aki törvényhozói munkát végez, akinek kötelessége ízig-vérig mindig a magyar érdekeket szem előtt tartani, az nyugodtan leteheti az esküt. (Ugy van! jobbfelől.) Aki nemzeti szempontokat tart szeme előtt, az ne féljen az eskütől. De fontos momentum az, hog*y visszaélés az eskü betartása és módozatai megítélésében ne legyen —, az az esküt leteheti s a magam részéről ezt helyeslem, mert olyan magas és olyan fontos méltóságnak tartom a képviselői méltóságot, hogy igenis, megkövetelhetjük a törvényhozóktól az eskü letételét. (Varsányi Gábor: A királynak is esküt kell tennie! — Eckhardt Tibor: Ébredő eskü is volt valamikor! Némelyek le is tették! — Rassay Károly: Volt ébredő eskü? Mindig tagadták, hogy pl. a birák tettek volna ébredő esküt! — Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Meskó Zoltán: Gábor-napkor tettük az esküt, emlékszem rá! — Derültség.) Gömbös Gyula: Az utóbbi időben sok eskü tétetett le és, sok eskü nem tartatott be. (Eckhardt Tibor: Most beszéljen Varsányi!) Én azt tartom, hogy ha a törvényhozó esküt fog letenni, ezzel az esküvel az egész politikai élet komolysága biztosítva lesz elsősorban külpolitikai érdekeink megvédése szempontjából. Ez az én felfogásom. Aki pedig vét ez ellen az eskü ellen, felfogásom szerint nem méltó arra, hogy törvényhozó legyen. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) A lényeg ismétlem az, hogy az eskü betartása vagy be nem tartása tekintetében ne politikai pártok ítélkezzenek, hanem független bíróság. (Ugrón Gábor: Igazolt képviselők felett nem itélkezheük! — Beck Lajos: Szuverenitásunkról nem mondhatunk le! — Felkiáltások balfelől: Talán a .járásbírósága) Nem a járásbíróság. Én ugyan a járásbíróságot is alkalmasnak tartom, mert teljesen bizom a független magyar bíróságban, azonban azt tartom, hogy módunkban lesz akár a közigazgatási bíróságnál, akár más magasabb funkciót betöltő bíróság előtt felelősségre vonni az illetőt. Én abból indulok ki, hogy aki a nemzet életébe benyalni merészkedik, mint ahogy mi tesszük, azt elenőrizni kell és annak a feje fölött kell hogy ott leg-yen Damokles kardja. (Rassay Károly: A választók ellenőrzik!) Nagy tisztelettel viseltetem a választópolgárok iránt, az eskü kérdésében azonban a magam részéről nem tartom őket illetékeseknek, mert ők Ítélkezhetnek afelett, hogy helyes politikát csináltam-e az ő érdekeik szempontjából, afelett azonban, hogy nagy politikai problémákban — mint amilyen példái" 1 ! egy külföldi, összeköttetés kérdése — helyesen jártam-e el, valószínűleg nem is tudnának helyesen Ítélni. (Rassay Károly: Szóval mandátumot tudnak helyesen adni, elbírálni azonban nem tudnak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gömbös Gyula: Felfogásom szerint demagógia azt mondani, hogy mandátumot tudnak adni, az esküt felülbírálni azonban nem tudják. Még egyszer mondom: a választók engem megválasztottak, mert általában bizalommal viseltetnek velem szemben, az én ténykedésemet azonban magasabb szempontból a válasz-
