Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXII. kötet • 1925. május 14. - 1925. június 03.

Ülésnapok - 1922-415

154 A nemzetgyűlés 415. ülése ; tók összessége nem tudja elbírálni. És nem is volna helyes, ha minden választókerület külön-külön Ítélkeznék, mert nem szeretném például, hogy egyes pesti választókerületek, amelyek nekem nagyon szimpatikusak, Ítélkezzenek a képviselők esküjének betartása felett. (Ugrón Gábor: A többség itólkezhetik!) Nem itélkczhetik a többség sem. T. Nemzetgyűlés! Befejezem felszólalásomat. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondottam, hogy világnézetek harca folyik. Ezzel a választójogi törvénnyel szolgálni kell a konzervatív világrendet. Ez azonban nem szolgálja ezt. Csak félig szolgálja, S épen azért, mert megint nem látok alkotó munkát, nem látok egészséges, ösztönös nemzeti megnyilatkozást, a törvényjavaslatot magát el nem fogadom, sem általánosságban, sem pedig részleteiben. (Élénk éljenzés és taps a balközépen és jobbfelöl. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik'? Perlaki György jegyző: Rubinek István! Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Nagyon örülök, hogy alkalmam volt meghallgatni előttem szólott Gömbös Gyula t. képviselőtársain beszédét, mert annak fejtegetéseit, okfejtéseit, premisszáit a magam részéről a legnagyobbrészt elfogadom (Helyeslés jobbfelöl.), bár a következtetéseket, amelyeket t, képviselőtársam az általa felhozott premisszákból levont, nem tudom teljes egészükben magaméivá tenni. Azt hiszem azonban, hogy ugyanigy van ezzel a mögöttem ülő többségi párt minden egyes tagja. Örömmel hallgattuk Gömbös Gyula 1. képviselőtársam beszédét, jeléül annak, hogy a magunk részéről minden olyan ellenzéki beszédet, amely komoly érvekkel minden szélsőségtől és minden személyeskedéstől mentesen hangzik el ebben a Házban (Felkiáltások jobbfelöl: És tárgyilagosan!) örömmel hallgatunk meg és mérlegelés tárgyává is teszünk. (Ugy van! jobbfelöl.) Teljesen osztom Gömbös Gyula t. képviselőtársamnak azt a megállapítását, amely szerint ma világszerte^ világnézeti harc folyik, hogy ma a hazafias, nemzeti keresztény gondolat küzd az internacionalizmussal (Ugy van! jobbfelöl.), más szóval kifejezve, hogy az egészséges konzervatív gondolat élet-halál harcot vív a szélső radikalizmussal. Teljesen osztom Gömbös t. képviselőtársamnak ebből levont azt a konzekvenciáját is, amely szerint minden eszközt jónak kell tartani és minden eszközt el kell fogadni és alkalmazni is, hogy ebben a harcban, ebben az élet-halálküzdelemben a hazafias, nemzeti, keresztény gondolat győzelelmeskedjék. (Ugy van! Ugy van!) Sőt e tekintetben! még tovább megyek, mint Gömbös t. képviselőtársam. Én Andrássy t. képviselőtársamnak azt a megállapítását fogadom el, hogy még reakciós is inkább volnék, semhogy ebben a küzdelemben olyan gyengeséget áruljunk el, «finely a küzdelem eredményét kétségessé teszi. (Helyeslés.) Amidőn azonban ezeket a megállapításokat, mint premisszákat magamévá teszem, ebből egyáltalában nem tudom levonni azt a következtetést, amelyet Gömbös t. képviselőtársam vont le a választójog titkosságával kapcsolatban. Annyit elfogadott Gömbös t. képviselőtársain is, hogy a választójog általánossága tekintetében nem szabad további lépéseket tenni, sőt az a meggyőződése, hogy az is sok, amenynyire elmentünk, mert hiszen máris igen nagy számimial olyan! elemek kerültek be az alkotmány sáncai közé, amely elemek a küzdelem ]

25. évi május hó 25-én, Ivétfőn. kimenetelét ránk nézve már is nagyon kétségessé teszik, de nem vonta le Gömbös t. képviselőtársam a választójog titkossága tekintetében a további konzekvenciákat. Mert hiszen, ha a premisszát megállapította, akkor teljessé kellett volna tennie a következtetéseket is* és következetesnek kellett volna lennie az okok levonása tekintetében is. Mondom, ha elismeri, hogy igenis vannak nagy tömegek, amelyek az alkotmány sáncai között velünk és a hazafias nemzeti gondolattal szemben foglalnak állást és ha efogadja maga is azt, ami megállapítást nyert a fővárosi választásoknál, hogy nagyon sokan vannak, akik nyíltan hirdetik a hazafias nemzeti gondolathoz való hozzátartozandóságot, de amikor az urnához érkeznek, az ellenpártra adják le szavazataikat, akkor le kell vonnia ennek konzekvenciáját is, azt, hogy ezeknek nem adjuk meg a titkos szavazást, hanem a nyilt szavazást, hogy ezáltal elvegyük a lehetőségét annak, hogy nyíltan a hazafias gondolat mellett foglaljanak állást, titokban pedig ellene szavazzanak. (Eckhardt Tibor: Pesten a nyilt szavazásnál a zsidók abszolút többséget szereznének maguknak! A keresztény ma cseléd a zsidónál!) Ne gondolja t. képviselőtársam, hogy a demokratikus érzelműek, a zsidók közül egyetlen egy is szavazott képviselőtársain listájára. Egyetlen egy sem, ezzel mint ténnyel meg kell alkudni, ezt el kell fogadni. (Eckhardt Tibor: Kikérem magánul« k, hogy rám szavazzon! Szavazzon külön! Tessék a zsidó kisebbségnek választójogot külön adni! Lengyelországban is követelik! Nem olyan abszurdum az! Meg lesz az itt is, nyugodtak lehetnek!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rubinek István: Azt mondotta Gömbös t. képviselőtársam, hogy a nyilt szavazás ellenőrzése a választóknak. Nem t. képviselőtársam. Mi a nyilt szavazást nem azért indítványozzuk és akarjuk behozni, hogy ellenőrizzük azt, hogy ki hogyan szavaz, hanem, hogy lehetetlenné tegyük azt, hogy valaki másképen szavazzon, mint ahogy azt a valóságban hirdeti. A kettő között tehát különbség van. (Eckhardt Tibor: Ministeri főtisztviselőkkel szemben merték a revolverezést alkalmazni ! — Zaj és ellentmondások jobbfelől. — Kováts-Nagy Sándor közbeszól. — Eckhardt Tibor: Taaz-e, vagy nem igaz, hogy a ministeriumok főtisztviselőit végigjárták az osztályvezetők és kötelezték őket arra, hogy Ripkára szavazzanak?) Elnök: Eckhardt képviselő urat

t kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj jobbfelöl. — Eckhardt Tibor: Nem merik bevallani!) Eckhardt Tibor képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Eckhardt Tibor: Megtörtént a földmivelésügyi ministeriumban és a kereskedelemügyi ministeriumban is! Szégyen! — Szabóky Jenő: De hova szavaztak! az a kérdés! Ezt önök sem tudják!) Csendet kérek képviselő urak. Rubinek István: Megvallom, t. Nemzetgyűlés, hogy a választójogi vitában a t. ellenzéknek sokkal jobb, sokkal kedvezőbb szerepe van, mint nekünk, kormánypárti szónokoknak, amikor a választójog terén, hivatkozással a külföldi példákra, a demokrácia követelményeire, a legáltalánosabb jogkiterjesztés mellett foglalnak állást, mert hiszen ez esetleg a tömegek előtt népszerű álláspont lehet. Én a magam részéről a. legnagyobb készséggel ismerem el, hogy a t, ellenzék, amikor erre az álláspontra helyezkedik, a legteljesebb meggyőződés alapján jár el. Amikor azonban mi, hivatkozással a történelmi fejlődésre, hivatkozással