Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-391
90 A nemzetgyűlés 391. ülése 1925. évi március hó 13-án, pénteken. tény magyar nők ezrei és tízezrei fognak kívánságomra megjelenni és kimondják, hogy ők hősi módon akarnak harcolni a keresztény nemzeti ügyért és részt követelnek a politikában. (Kováts-Nagy Sándor: Tessék megnevezni eg*y falut, ahol ezt követelték!) Elnök: Kováts-Nagy Sándor képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Huszár Károly: Én csak egyet szeretnék figyelmébe ajánlani az uraknak: egyes politikai tényezőknek — még a szocialistáknak is —, méltóztassanak meggyőződve lenni, előnyére szolgálna, ha a magyar asszonyoknak az a rezervoárja, amely hitéhez és hazájához hü, amely tradicionálisabb gondolkozású, mint akárhány férfi, örökre kikapcsoltatnék a választók közül. (Felkiáltások a középen: Világos!) Mi, épen a nemzeti és keresztény politika érdekében, _ ragaszkodunk feltétlenül a nőknek a választójogban való részesedéséhez és ha azt kellene tapasztalnunk, hogy ebben a tekintetben haladás helyett inkább egy lépést akarnánk tenni hátrafelé, ugy ez végleg eldöntené a mi egész politikai állásfoglalásunkat (Igaz! Ugy van! __ Taps a közénen. — Zsirkay János: A Tormay Cecilektől féltik az országot! — Meskó Zoltán : A falusi asszonyoktól épugy, nem kell félteni!) Méltóztassék megengedni, képviselőtársaim, hogy én magam is kifejthessem álláspontomat, hiszen a képviselő uraknak úgyis bőségesen módjukban lesz ez ugy a bizottságban és itt a parlamentben, mint a parlamenten kivül is. (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! A bolsevizmus könnyen végigseperhetett volna egész Európán — és kérem az urakat, figyeljenek erre —, mert a megduzzadt nagy metropolisokban az ipari népességgel megtömött nagy városokban már olyan mélyen járt a bolsevik agitáció, hogy egyetlen remedium és kibontakozás Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Angliában és mindenütt az, hogy az állam segítségül hivta a nők szavazati jogát és a bolsevista proletárdiktatúra ellen a demokrácia alkotmányos formáival numerikusan felvonultatta a nők nagy szavazótöinegeit. Ha mi ezt, a politikai meglátást negligáljuk, ha mi erről neon akarunk tudomást venni s a magunk egyszerű kis környezetéből indulunk csak ki s ugy ítéljük meg* ezeket a nagy alkotmányos kérdéseket, akkor, t. Nemzetgyűlés, nagyon eltévelyedünk. Mindig nagy hiba volt Magyarországon, hogy a magyar politikusok hajlandók voltak — hogy igy fejezzem ki magamat — a 1 egszükebb körben, a maguk csapásain és a maguk vágányain járni és nem nézni azt, hogy a nagy szellemi áramlatok és a nagy kialakulások a különböző országokban, a politikai élet fejlődésében mit mutatnak. Most is állitom, hog} T ha nem lett volna meg a nők szavazati jog*a Németországban, akkor a forradalom a polgári elemeket teljesen elseperte volna (Igaz! Ugy van! a középen.) és állitom, hogy ugyanez történt volna Ausztriában is, ahol a polgári osztályok és a munkásosztály közötti egyensiílyt szintén csak a nők szavazatával tudták helyreállítani. Én tudom, hogy ez nem egyedüli remedium, tudom, hogy sok minden másnak is meg kell történnie, de az orvosszerek Itözül ez is egy és méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ebben a tekintetben és ebben a kérdésben az én pártom nem fog reakeionárius lenni, hanem rai igenis, megmaradunk a mi régi álláspotunk mellett. (Igaz! Ugy van! a középen.) •Összegezve már most mindeneket (Halljuk! Halljuk!) azt kell kérnem — és ebben a tekintetben jó példával akarok elölj árni magúm is —, hogy a nagy kérdésekben minden idegeskedést és minden személjá érzékenykedést kapcsoljunk ki. (Helyeslés.) Itt nem ennek a pártnak és nem személyeknek, vagy irányzatoknak dolgáról van szó. Én már láttam itt különböző pártokat — magunkat is, hol az ellenzéken hol a kormámyon — és tapasztalásból is tudom, hogy nincs egyetlen politikai pártnak sem a gallérjához varrva a hatalom és minden politikai irányzat egy bizonyos idő múlva, pláne ilyen katasztrofális időkben, fel szokott őrlődni, fel szokott morzsolódni. Az a természet rendje, hogy halandó minden, halandók a politikai pártszervezetek is, s ezt a mai srilyos körülmények között, mint mementót, mindenkinek eszébe akarom juttatni, mert aki szivén viseli a nemzet sorsát, nemcsak az a kötelessége, hogy a párturalmat állandósítsa és kvázi, örökérvényű programot akarjon csinálni, hanem kötelessége gondolni arra is, hogy az ilyen alkotmányjogi alapvető kérdésekben minden lépést ugy tegyen meg, hogy az minden eshetőségTe számítva, minden körülmények között magának a nemzetnek, az országnak a jólétét és biztonságát és egyedül a nép érdekeit szolgálja. Az appropriációs javaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. • Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Kiss Menyhért! Kiss ^lenyhért: T. Nemzetgyűlés! Teljesen hatása alatt állok annak a nagyszabású beszédnek, amelyet Huszár Károly t, képviselőtáiv sam, a nemzetgyűlés egyik alelnöke mondott el. Engem bizonyos politikai kérdésekben differenciák választanak el Huszár Károly t. képviselőtársamtól és ennek ellenére, a legnagyobb tisztelettel és nagyrabecsüléssel hallgattam szavait, mert éreztem szavaiból, hogy pártpolitikai szempontokon felülemelkedve mondta el beszédét és szögezte le magát olyan alkotmányjogi álláspont mellett, mely • alkotmányjogi álláspont mellett való kitartás a magyar nép jobb jövőjét jelenti. Beszédének három része van. Első részében leszögezte magát a legitimizmus álláspontja mellett. Meg kell említenem, hogy, bár mi. ebben a kérdésben más alkotmáinyjogi állásponton vagyunk — mert a befejezett helyzetet olyannak tekintjük, amilyennek a valóságban tekinteni kell és a legitimizmust magát a magyar nép szuverenitásában és akaratmegnyilvánulásában találjuk —, ennek dacára, ugy érzem, hogy olyan kormányzattal és olyan politikusokkal szemben, akik az ország sorsának intézésébe abszolút becsületességet, tisztességet, korrektséget visznek bele, feltétlenül a szabadkirályválasztók tábora is megértő álláspontra helyezkedik, és igy lehet beszélni arról, hogy ezt a kérdést ugy oldjuk meg, hogy az a nemzet javára váljék, hogy a magyar nemzeti függetlenség leszög-eztessék és mégis azok az erkölcsi értékek és históriai erők is érvényesüljenek, amely erkölcsi értékek és históriai erők fentartásáért harcol a legitimista párt.
