Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-388
A nemzetgyűlés 388. ülése 1925. évi március hó 10-én, kedden, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A választójogi bizottság 25 tagjának megválasztása. — Az 1924/25. * "évi állami kötségvetésröl szóló törvényjavastat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapitása. — Az indítvány- és interpelláeiós-könyvek_ felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. á kormány részéről jelen vannak : Bud János, Rakovszky Iván, gr. Csáki] Károlv, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 10 vérekor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Láng János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bodó János jegyző ur. T. Nemzetgyűlés ! Üléseink háromnapos szünetelése közben váratlanságával kétszeresen megdöbbentő veszteség érte a Házat (A Ház tagjai felállónak.), egyik kiváló tagjának, Hegyeshalmy Lajos képviselőtársunknak e hó 7-én éjjel 1 órakor hirtelen történt elhunytával. Utolsó ülésünk napján még pár hónapi távollét után megújultnak látszó testi erőben jelent meg közöttünk, s tegnap már ravatalát állottuk körül. Több évtizedre terjedő, munkában és érdemekben gazdag közéleti pálya ért elhunytával váratlanul véget. Tálnyomó részét ennek a közpályának a nyilvános szereplés szinterétől távoleső hivatalszobák falai közt végzett zajtalan munka tölti ki, mely fokról-fokra emelkedő állásokban nyitott főként közlekedési és iparpolitikánk irányításának terén egyre növekvő hatáskört kiváló képességeinek. Csak az utóbbi évek válságos megpróbáltatásai közt szólitotta hazafias kötelességérzete a nyilvános élet küzdőterére, hogy ellenfeleitől is^ elismert következetességgel ós hűséggel szolgálja azokat a benső meggyőződéséből leszürődött vezérelveket, melyek érvényesülésétől a nagy összeomlás után nemzete felemelkedését várta. Két nemzetgyűlési választáson nyerte el Győr város I. választókerületének mandátumát, s két ízben állították ez alatt az idő alatt a körülmények az elé a nehéz kötelesség elé, hogy kereskedelemügyi ministeri minőségében álljon élére mezőgazdasági életünk azon ágazatának, melynek keretében eddigi érdemes tevékenységét kifejtette. Hoe-v ebben a vezető állásban az adott viszonyok között nem a népszerűség babérjai vártak reá, azzal épugy tisztában volt, mint azzal a kötelességével, hogy erre a helyre állíttatva, egyoldalú osztályérdekek déclelgetése nélkül kell ott, XAPLÖ XXXI. ahol erre alkalom és lehetőség nyilik, a romokból való újjáépítés egyetemes érdekének szentelnie minden erejét. Ezek a romok közgazdasági életünknek tárcája körébe tartozó egyetlen ágazatában se mutattak olyan sivár képet, mint épen azon a két téren, amely addigi tevékenysége révén legközelebb állott szivéhez: államvasuti hálózatunknak és iparügyünknek óriási veszteségeiben, a végromláshoz közelálló teljes feldultságáhan. Ma, amikor a szinte leküzdheteth neknek látszó nehézségek mellett mind a két téren már számottevő, vagy legalább biztató eredményeket értünk el az utóbbi évek munkájával, talán már elhalványult a köztudatban annak a nagy kezdő és irányító tevékenységnek érdeme, mely Hegyeshalmy Lajos ministerségének emlékéhez fűződik. Pályájának rövid áttekintésében erre visszagondolni immár az igazságos kegyeletnek tartozó épen olyan kötelességünk, mint annak a buzgó tevékenységnek méltánylása, amelyet ministeri állásából való távozása után szentelt a közgazdasági kérdésekben megindult nemzetközi érintkezésbe való bekapcsolódásunk ügyének. Az interparlamentáris nnió konferenciáin kifejtett működésén kivül, különösen a parlamentközi kereskedelmi konferencia keretében talált hazafias érzéséhez és nagy szakismereteihez méltó tért nemzetünk érdekeinek szolgálatára, s mint az utóbbi intézmény magyar csoportjának elnöke, valóban fáradhatatlan buzgalommal felelt meg a személyében összpontosult közbizalomnak. Nemzete hű fiát, a közügy lelkes és értékes munkását, vesztette el benne, s emléke valóban méltó arra, hogy elvesztésében való részvétünkkel együtt kegyeletes érzéssel örökítsük meg mai ülésünk jegyzőkönyvében. Eziránt! indítványom előterjesztésével kérem a t. Nemzetgyűlés jóváhagyását azon intézkedésemhez, hogy boldogult képviselőtársunk ravatalára koszorút helyeztettem, valamint a felhatalmazást arra, hogy gyászoló családjához, a nemzetgyűlés nevében, részvétiratot intézhessek. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni! (Igen!) Ezt tehát a nemzetgyűlés határozataként mondom ki. Bemutatom ezzel kapcsolatban Győr sz. kir. város polgármesterének levelét, amelyben Győr sz, kir, város tanácsának és közönségének nevében a nemzetgyűlést ért veszteség alkalmából mély részvétét tolmácsolja.
