Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-388
2 r Ä nemzetgyűlés 388. ütése 1925, Méltóztatnak köszönettel tudomásul venni! (Helyeslés.) Ugyancsak e halálesettel kapcsolatosan kérek a t. Nemzetgyűléstől felhatalmazást arra, hogy Győr sz. kir. város I. választókerületében megejtendő uj képviselőválasztás iránti intézkedések tárgyában a, belügyrninister úrhoz meg- • keresést intézhessek. Méltóztatnak a kért felhatalmazást megadni 1 (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Bemutatom báró Ullmann György/ levelét, amelyben édesatyja halála alkalmából a nemzetgyűlés részéről kifejezett részvétért hálás köszönetet mond. Tudomásul vétetik. Bemutatom a belügyrninister ur átiratát, amelyben a kivándorlásról szóló 1909. évi II. te. 6. Vának rendelkezéséhez képest bejelenti, hogy a kivándorlási tanács meghallgatása után a Navigazione Generale Italian a génuai gőzhajóstársaságnak a már előzőleg adott és legutóbb 209.151/1923. B. M. szám alatt meghosszabbított engedélyét 1925. évi december hó 31-ig meghosszabbította, A belügyrninister ur jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kivándorlási bizottságnak. Bemutatom Szatmár-, Ugocsa- és Bereg egyesitett vármegyék közönségének feliratát a vitézi rendhez tartozóknak a törvényhatósági bizottságokban, illetőleg képviselőtestületekben yaló tagsági joghoz való juttatása tárgyában. A felirat, minthogy a törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslat a közigazgatási bizottságnál van, a törvényjavaslattal való együttes tárgyalás céljából kiadatik a közigazgatási bizottságnak. Napirend szerint következik a választójogi bizottság 25 tagjának megválasztása. A névsort olvasni fogja Perlaki György jegyző ur, a távollevők névsorát pedig Láng János jeg3 r ző ur jegyzi. Kérem a jegyző urat, hogy a névsort felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazólapjaikat). Elnök: Kérem a távol voltak névsorának felolvasását. Bodó János jegyző (olvassa, a távol voltok névsorát). Elnök: A szavazás megejtetvén, felkérem a jegyző urakat, hogy a szavazatokat összeszámolni szíveskedjenek. A szavazás eredményét annakidején az ülés folyamán fogom kihirdetni. Napirend szerint következik az appropriációról sze')ló törvényjavaslat (írom. 707) folytatólagos vitája. Szólásra következik? Láng János jegyző: Gaal Gaston! iGaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! Amikor az appropriáeió általános vitájánál felszólalok, nem szándékozom magát az egész törvényjavaslatot kritika tárgyává tenni, bár annak igen sok oly részlete van, melyről kétségkívül konstatálhatom, hogy feltétlenül mélyebb meggondolást és erősebb kritikát érdemel. ] Hogy csak egész röviden rámutassak ezekre a kérdésekre, nem látszik alkotmányosnak, sőt alkotmányjogi szempontból kétségtelenül ag- 1 gályosnak tartom a javaslat amaz intézkedé- } sét, melyben a ministerelnökség és a külügyministerium bizonyos diszkrét természetű kiadásait az általános költségvetésből kivonja, I évi március hó 10-éni, kedden. alapszerüleg kivánja kezelni s ezzel kivonja azon ellenőrzés alól, melyet az összes állami kiadásokra vonatkozólag eddigi törvényeink előirnak. Hasonlóképen nagyon aggodalmasnak tartom az appropriációs javaslat 8. §-ának azokat a rendelkezéseit, melyekben a nemzetgyűlést arra szólítja fel, hogy a kormánynak bizonyos ingatlan eladási vagy átruházási szerződéseit jóváhagyja, anélkül azonban, hogy a nemzetgyűlés csak a legcsekélyebb mórtékben is tájékozva lenne aziránt, hogy tulaj donképen miről van szó? Nagyon aggodalmasnak tartom továbbá a javaslat ugyanezen szakaszának második pontjában foglaltakat is, melyben a honvédelmi minister urnák adunk utólagosan jóváhagyást olyan intézkedéseire, melyekben bizonyos, az államkincstár tulajdonát képező ingatlanokat magánszemélyeknek elajándékozott, illetőleg felajánlott. Alkotmányjogi szempontból kétségtelenül sokkal helyesebb, sokkal törvényesebb lett volna az az eljárás, ha a t. minister ur ezt az engedélyt azelőtt kérte volna ki, mielőtt ezeket az ajándékozásokat végrehajtotta, nem is beszélve arról, hogy itt 523 katasztrális holdnak és 138 négyszögölnek vitézi telkek céljára szolgáló ajándékozásáról van szó. Azt hiszem, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy ezekkel a kérdésekkel az appropriációs vitánál felszólalók közül mások behatóan foglalkozni fognak. A magam részéről épen csak rá kívántam mutatni ezekre a pontokra azért, mert annak ellenére, hogy az appropriációt általában elfogadom, semmi körülmények között sem volnék abban a helyzetben, hogy a kormánynak ezeket a nézetem szerint teljesen helytelen, sőt törvénytelen intézkedéseit elfogadhassam (Helyeslés a jobboldalon.) és azokat politikai fele lősségemmel fedezhessem. Rá kell még mutatnom a javaslat 17. §-ában tervezett azon intézkedésre is, amely arról intézkedik, hogy a nyilvános betegápolási költségek a jövőben hogyan fedeztessenek. Tudvalevő, hogy eddig ez országos kiadás volt, s a betegápolási költségek kiutalása az országos betegápolási alarj terhére történt s ugy látszik, a kormány itt egy olyan uj intézkedést szándékozik életbeléptetni, amely ezzel ellentétes, vagy legalább is ezt megváltoztathatja. Hogy azonban ezek az intézkedések mik lesznek, és hogy mi a kormány szándéka, erre vonatkozólag az appropriációs törvényjavaslat teljesen a sötétben hagy bennünket. Ugyanilyen intézkedése a törvényjavaslatnak az is, amely a 18. § második pontjában foglaltatik s amelyben a kormány felhatalmazást kér arra nézve, hogy a községek részére átengedett italmérési illetékek legkisebb mórvét ő állapítsa meg. T. Nemzetgyűlés! Ha egyszer a kormány egy régebbi törvényben ezeket az _ italmérési illetékeket a községi háztartások javára engedte át, nézetem szerint teljesen helytelen intézkedés az, hogy a kormány az italmérési összeg mérvének megállapítását saját magának tartja fenn. Ha egyszer ezeket a kormány a községeknek engedte át, akkor a községek maguk vannak hivatva elbírálni és megítélni, hogy a mai viszonyok között — tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre és a lakosság teherviselési képességére — milyen mérvű illetékek kiszabása indokolt és semmiesetre sem tartom helyesnek, ha a kormány ebbe beleavatkozik és a községeket e jogukban korlátozni kivánja.
