Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-390

72 À nemzetgyűlés 390. lilém 1925. évi március hó 12-éil, emifnrfciköu. hanem a komoly igénnyel előállók, a magyar íöldmives «ép, az oi*szág és a törvény érdekében állónak és valónak tartom azt, hogy mielőtt ezt lezárnék és a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitel címén végét vetnők a földreformnak, megcsináljuk a reyiziót és revideálást. (Csik József: Ez nem földreform, ez földdeform!) Engedjék meg nekem, bogy néhány statisztikai adattal alátámasszam e kérésemet és talán jogosnak vélt kivan Ságomat. Hallottuk jól a minister úrtól, hogy 420.000 hold vagyonváltság címén esik le és 300 millió aranykoronára van szükség, hogy a vagyonváltság földeken felül vett földeket ki tudják fizetni. Ha ezeket összeadom, kikerül még 300.000 hold, összesen tehát 720.000 katasztrális hold esik le földreform címén. De veszem a legjobb eshetőséget és azt mondom, hogy leesik 1 millió katasztrális bold — essék le annyi a legjobb esetben —, én azt mondom, hogy ez nem elégséges, nem a törvényes mérték. (Zsirkay János: Eddig- a népnek csak az álla esett le!) Erre akarok rátérni. A földre jogosítottak, a teljesen birtoktalan keresők száma ],300.000, a tiz holdon aluliak száma, akik kiegészítésre tarthattak számot, de nem kaptak 334.000, ezekhez járulnak a vidéki kisiparosok és tisztviselők, úgyhogy cirka másfél millió a számuk. Ezekre esik egész Magyarországon 720.000 katasztrális hold föld. Ha tehát igazságos akarok lenni, akkor még egyharmad hold földet sem kapnának fejenkint, r De ugyebár, hogy mégis kapjanak egy és két holdat, ki kellett hogy hagyják 50%-át a földigénylőknek, annyival is inkább, mivel jól tudják önök, hogy adtak minden községben a nemföldigénylőknek is, adtak az egyházaknak, adtak a tanítói és a jegyzői javadalmazásokra, sporttelepekre, a vitézi székeknek (Egy hang balfelől: Még középbirtokokat is!), és adtak középbirtokokat^ tehát intézményeknek adtak és nem földigénylőknek. Láthatjuk tehát ebből a rövid statisztikából, hogy földreform nem történt Magyarországon. Adtak sok helyen annak, aki esetleg kedves volt, vagy aki ellen nem emeltek a védőügyvédek kifogást, adtak protezsáltaknak, adtak kicsiny helyeket és sírhelyeket s ami a legsúlyosabb volt, mindezek tetejébe az, hogy Magyarországon megcsinálták a világon páratlanul álló földreformot. Méregdrágán adták, két-három métermázsás haszonbérek mellett adták ki a kis haszonbérleteket, 30—40—50 métermázsa vételár mellett adtak egy hold földet. (Kiss Menyhért: 70 mázsás vételár mellett!) Ez a földbirtokreformnak felfogásom szerint intenciója és célja nem lehet, ha azt akarjuk, hogy a magyar földbirtokreform a magyar nemzetnek hasznára váljék. Ezekhez járul még az is, hogy a magyar kormány azt mondja: mindenütt, illetőleg több helyen visszaadják a földeket. Ez igaz, csakhogy ez a tény nem a kormány mellett, hanem a kormány ellen beszél. Azért adják vissza több helyen a földeket, mert ilyen magas haszonbérek és ilyen mag-as vételár mellett a föld nem jelent áldást, A földigénylő igy ott van, ahol azelőtt volt, ép olyan terhek nyomják, mint azelőtt, (Zsirkay János: A kisgazdapárt cégére alatt!) A magyar kormány figyelmébe ajánlom azt, hogy vakokkal és süketekkel talán el lehet hitetni azt, hogy a földbirtokreform most már megvan Magyarországon, de másokkal nem. Ne méltóztassék abba a hibába esni, hogy ezt képzelik. Méltóztassék körülnézni Európa szerié. Mindenütt meghagytak 3000 holdat, vagy 2000, vagy 500 holdat. Hagyjanak meg Magyarországon 10.000 holdat egy kézben, de a 14 vármegyés csonka kis Magyarországban, ahol a birtoktalanok száma másfél millió, nem lehet egy kézben meghagyói 260.000kat. hold földet, nem lehet egy kézben hagyni még 100.000 kat. hold földet sem. (Zsirkay János: Nyíltan nyomják el a népet! Azért nem kell nekik a titkos!) Nem mulaszthatom > el, hogy ismét annak az aggodalmamnak adjak kifejezést, hogy mi, mivel tipikus agrárország vagyunk, nem tudunk máskép talpraállni, csak azon a módon, hogy az igazságos birtokmegoszlás következtében majd megindul a polgáriasodás, a kisexisztenciák talpraállása és erősödése, {ügy van! a baloldalon!) Felhívom a figyelmet arra, hogy iparunk nincs. Méltóztatik látni, hogy meglévő iparunk is kénytelen munkásait elbocsátani. (Zsirkay János: A kisipart tönkretették, a nagy gyárak pedig zsidó kézben vannak!) Méltóztatik látni azt is, hogy a kereskedelem töíinkremegy, mert ez a kis ország nem birja el az óriási kereskedelmet. (Gr. Hoyos Miksa: A mezőgazdaság is!) Mezőgazdaságunknak, t. képviselőtársam, szintén tönkre kell mennie a mai pénzügyi politika mellett. De van drága jó földünk. Magyarországon, felfogásom szerint, uj honalapitást kell csinálni. Hivatkozom Schandl t. képviselőtársam beszédére, amelyet Veszprémben tartott. Azé az ország, akié a föld. 16'5 millió hold földből ma is több mint 7 millió hold föld van 3000 család kezében. Magyarország tehát nem a magyar; népé, hanem azé a 3000 magyar családé. De ne higgyék azt, hogy Európa és az egész_ világ tengerében Magyarország megállhat itt a maga százezer holdjaival. Azt hiszem, hogy ezek a meggondolások arra kell hogy késztessék a magyar kormányt, hogy ne zárja le a földbirtokreformot, ne vessen annak véget a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitel címén. Én szükségesnek tartom a hitelt, de nem olyan égetően szükségesnek, hogy amiatt érdemes és szabad volna a földbirtokreformot a sii'ba tenni. A hitel maga is meggondolandó, hiszen még néhány hónappal ezelőtt a túloldalról is hallottuk, hogy régebben a hitel, az eladósodás tette tönkre a földbirtokosokat. Eladósodottak voltak, azt mondták, ez az átka a földbirtokosnak és most állami segítséggel akar a magyar kormány ismét adósságot akasztani a magyar földbirtokosok nyakába. (Mozgás. — Barthos Andor: Beruházásra szükség van! Ez nagy különbség!) Tudom, hogy szükség van hitelre, magam is a mellett vagyok, hogy legyen hitel, de ennek ára ne legyen az, hogy a földbirtokreformot megszüntetik ott, ahol már vég-leges ítélet van! (Pesthy Pál igazságügyminíster: Hanem maradjon örökidőkig folyamatban, ugy-e?) Nem, t. minister ur. A legboldogabb volnék, ha azt most egy tollvonással el lehetne intézni törvény szerint és közmegelégedésre. (Pesthy Pál igazságügyminister: Törvény szerint és közmegelégedésre! Legyen nyugodt, nem lesz sírba téve!) Engedje meg a minister ur, hogy én más véleményen legyek, mint ön. (Pesthy Pál igazságügyminister: Azt sem tudja, miről van szó!) Olvastam a minister ur nyilatkozatát, olvastam a földmivelésügyi minister ur, nyilatkozatát, olvastam a kommünikét is, amit kiadtak. Arról nem tehetek, hogy önök beunünket közelebbről nem tájékoztatnak. Ha a minister ur itt kijelenti azt, hogy ezzel a mezőgazdasági hitellel nem gátolják a földbirtokreform végrehajtását, megnyugszom benne és -