Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-389

À nemzetgyűlés 389. ülése 1925. évi március hó íl-éri, sxerdân. 47 Elnök: A földmivelésügyi minister tir ki­van szólani. Mayer János földművelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az ügető- és galoppversenyen történik lóanyagunk részleges kipróbálása. A j lótenyésztési főosztály vezetője kötelességsze­rüen megjelenik ezeken a versenyeken, (Gaal Gaston: Menjen villamoson!) és többek között i megfigyeli a versenyeket főleg abból a szem­pontból is, hogy melyek azok a kiválóbb egye­dek, amelyek esetleg megvásárlás utján az ál­lami tenyésztésbe bevonhatók volnának. A lótenyésztési főosztály vezetőjének a múltban is állandóan fogat állt rendelkezésére. (Gaal Gaston: A múltban hatvanhárom vár­megyénk is volt, minister ur! — Derültség.) Bocsánatot kérek, egy kis türelmet kérek, mert azt kérte tőlem az interpelláló képviselő ur, hogy ezt a kérdést indokoljam meg. és pedig általa is elíogadhatólag indokoljam meg. Mi­után a képviselő ur itt félhomályról, homály­ról és rejtélyről beszélt, nekünk kötelességünk, hogy azt a félhomályt, homályt és reitólyt itt felfedjük és a kivánt felvilágosítást megadjuk. Nekünk ez a törekvésünk és tisztelettel arra kérek türelmet, hogy ezt a félhomályt, ho­mályt, rejtélyt megvilágítsam (Helyeslés jobb­felől.), azokat a titkokat felfedjem és megvilá­gítsam a kérdést ugy, hogy a képviselő ur haj­landó legyen azt az indokolást elfogadni; T. Nemzetgyűlés! Ismétlem, a múltban a lótenyésztési főosztálynak állandóan állt egy fogat rendelkezésre. Most utóbb konszideráció tárgyává tettük azt, és számításokat tettünk, hogy nem volna-e gazdaságosabb, miután bér kocsi-használattal van egybekötve az a kötele­zettsége a lótenyésztési osztály főnökének, hogy a versenyeken megjelenjék, ha ő bér­kocsit venne igénybe. Miután azonban 110 ver­senynap van és száztizszer kell a lótenyésztési főosztály főnökének a versenyeken megjelen­nie, a számitásból az jött ki, hogy sokkal gaz­daságosabb, ha a ménesbirtokokról egy fogatot rendelünk fel és ő azt veszi igénybe. így já­rultam én ahhoz hozzá, hogy Bábolnáról két meddő kanca volt felrendelhető, két meddő kanca, mely a meddőségénél fogva a folyó év­ben számitásba már ugy sem jön. Ezeket ott is tartani kellene épen ugy, mint ahogyan itt kell tartani. Ezt a fogatot vegye a lótenyésztési osztály főnöke igénybe. (Gaal Gaston: Milyen nagy ur ez az ország!) Azt nem kivánhatjuk, hogy gyalogoljon a főosztály főnöke. (Gaal Gaston: Villamoson is ki lehet menni! Más em­ber is jár azon! — Kiss Menyhért: Eégi mi­nisterek is villamoson jártak! — Gaal Gaston: De a mi tisztviselőinknek fogat kell! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Mayer János földmivelésügyi minister: A közérdek szempontjából mi mindent mérlegel­tünk és mindent megfontoltunk (Gaal Gaston: Látjuk!), és azt néztük, hogy mi gazdaságo­sabb és mi előnyösebb. (Derültség balfelől.) De mert mi a közérdek szempontjából ezt tartot­tuk leggazdaságosabbnak és a legelőnyösebb­nek, felelősségünk tudatában igy döntöttünk. A.z iránt is érdeklődik a t. képviselő ur, hogy miért volt ez a költségvetésbe a központi igazgatás terhére felvéve? Azért, mert ezt a doga-fogatot a totalizatőr terhére engedélyez­tük. Mindazok az. egyéb kiadások, amelyek a fogat Igénybevételével kapcsolatosak, a tota­lizatőr terhére lettek irva, és abból történik ezeknek fedezése. Megnyugtatom a t. képviselő urat, hogy akár a takarékosság szempontjából, akár a közérdek bármely szempontjából kell intézke­déseinket megtennünk, kellő mérlegelés és kö­NAPLÔ XXXI. tültekintés után — ismétlem:, felelősségünk tu­datában — ugy jártunk el, hogy az minden időben megindokolható legyen és azt hiszem, minden józan, gondolkozású ember előtt ez az általam felhozott indok olyan indok, amellyel szemben más indokot felhozni nem is lehet. Ezt voltam bátor az interpellációra vála­szolni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztas­sék ezt tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. (Gaal Gaston: Majd a józanok tudo­másul veszik, a nemjózanok nem veszik tudo­másul! — Kuna P. András: Nem mondta senki, hogy nem józan!) Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Akik bizalommal el tudnak intézni mindent, azok vegyék tudomásul ezt a választ. Én érveket kértem, érveket^ vártam, de érveket nem kap­tam. (Mayer János toldmivelésügyi minister: Ezek érvek voltak!) Az érv az, hogy a minis­ter ur azt mondta: a trappversenyre ki kell menni az illető vezető tisztviselőnek azért, mert az állam onnan vásárol. Mutassa meg ne­kem a földmivelésügyi minister ur, hogy hány trappért, hány ügetőt vásárolt. Menjünk visz­sza tiz évre. A minister ur lesz szives ezt eset­leg kimutatni. (Mayer János földmivelésügvi minister: Nemcsak a trappversenyekről beszél­tem, hanem a trapp- és galoppversenyekről is!) A galoppról is tetszett beszélni! Aki a helyze­tet ismeri, mégis csak azt fogja mondani, hogy Alagra kocsin járni nem szoktak. Addig feles­leges kocsit berendelni, amig nem nyilik meg az uj versenypálya, amely talán csak a jövő­ben lesz megnyitható. Ma csak ügető van Pesten! De még egyet mondott a minister ur. Bo­csásson meg a minister ur, hogyan vegyem én tudomásul ezt az argumentumot! A minister ur is gazda, a gazdaérdekeket képviseli, és a gazdaság elemi tudományaival, azt hiszem, fel­tétlenül tisztában kell hogy legyen. A minister ur azt mondotta, hogy nem éri semmi kár a ló­tenyésztést, mert két meddő kancát rendeltek fel Bábolnáról. A kancákat fedezni szokták ősszel és tavasszal. Ha ezek anyakancák, ame­lyek meddők, ezek mégis fedeztetés alá kerül­nek. Hogy Budapesten majd melyik ménállo­máson fogják ezeket olyan ménnel befedeztetni, amely megüti a bábolnai nívót, azt, mint lóte­nyésztő, nem tudom belátni, ha csak annak a két kancának nem hoznak fel még egy, esetleg két mént. (Kuna P- András: Nyakatekert okos­kodás!) Én nem tudom, igen t. Kuna P. András képviselőtársam, hogy a lótenyésztést a csikóz­tatás szempontiából másképpen meg tudná-e oldani. (Gaal Gaston: Az öreg a kulacs nyakát tekerje ki! — Kuna P- András: Majd ha föld­mivelésügyi minister lesz Gaal Gaston vagy Farkas Tibor, akkor nem kiabálok. — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Farkas Tibor: Hanggal, szájjal gazdasági kérdéseket nem lehet megoldani, sem csizmá­ban, sem cipőben. Gazdasági kérdéseket meg­oldani csak ceruzával a kézben lehet. Kérem, vegyen akár a képviselő ur, akár más a túlsó oldalról néhány percre ceruzát kezébe, és szá­mitsa ki, nem volna-e olcsóbb, ha az illetők a lóversenyterekre azokon az autókon járnának ki. amelyek ott állanak a ministerium előtt, valószínűleg nem egész napi használatban, mert mégsem tudom feltételezni, hogy ez a két autó azért volna szükséges, hogy egész nap, reggel­től estig a ministert, vagy az államtitkárt, akiknek az autóra szükségük lehet, hordozzák. Azt hiszem, hogy mindenesetre olcsóbb volna, ha ezt az autót, ezt a soff őrt felhasználnánk arra, és akkor nem fizetnénk mást, mint ben­a

Next

/
Thumbnails
Contents