Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-408
A nemzetgyűlés 408. ülése 1925. évi május hó 13-án, szerdán. Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A ministerelnök bemutatja az 1914—15. évi zárszámadásokat ós az ezekre vonatkozó legfőbb állami számvevőszéki jelentést. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A ministerelnök Írásbeli válasza Láng Jánosnak, a nemzet erkölcsi sülyedósót elősegitő okoknak lehető megszüntetése tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Csík József írásbeli interpellációja a földmivelésügyi miuisterhez, a fertőszentmiklósi földreform tárgyában. — Dénes István Írásbeli interpellációja a belügyministerhez, a bókéssámsoni községi kópviselőválasztók névjegyzéke körüli szabálytalanságok tárgyában. — Dénes István írásbeli interpellációja a ministerelnökhöz, a karcagi földreform és házhelyügyek tárgyában nyújtandó segítség végett. — Láng János interpellációja a kereskedelemügyi ministerhez, a kassa-oderbergi menekült vasúti alkalmazottak jogi ós anyagi viszonyának tisztázása tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Bud János, Rakovszky Iván, Walko Lajos, Pesthy Pál, gr. Klebelsberg Kunó. j (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor^) j (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. í A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző nr, a javasla- j tok ellen felszólalókat pedig Láng János i jegyző ur. Bemutatom Hegedűs György képviselő ur levelét, melyben bejelenti, hogy a nemzejt^yülés gazdasági bizottságában viselt tagságáról lemond. A lemondás tudomásul vétetik és az igy megüresedett tagsági hely betöltése iránt később fogok a nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra követkejzik Meskó Zoltán képviselő ur, aki beszédének elhalasztására a tegnapi ülés végén kapott engedélyt. Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Meskó Zoltán: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Mielőtt beszédem tulajdonképeni tárgyára rátérnék, foglalkoznom kell Szilágyi Lajos képviselőtársamnak egy kijelentésével, melyet a passzivitás feladásának ünnepélyes bejelentésekor itt a Házban tett. A képviselőtársain — ha jól értettem — többek között azt mondotta: bejöttek azért, hogy azt a kriptái csendet, amfely távollétükben itt e teremben uralkodott, megtörjék. Ez a kijelentés könnyen félreértésre adhat alkalmat. Könnyen azt a látszatot kelthetné, mintha az ellenzéknek az a része, azok az ellenzéki képviselők, akik nem helyeselték és ma sem helyeslik a céltalan passzivitást, itt siketnémák lettek volna és nem teljesítették NAPLÓ XXXI. volna ellenzéki kötelességüket. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) E beállitás ellen a leghatározottabban óvást emelek. Lehet, hogy nem' voltunk oly hangosak, hogy hangunk a „Belvárosi" vagy a „.Gresham." kávéházig elhallatszott volna, de mindenesetre elveink és uri Ízlésünk szerint becisülietesen, meggyőződésünkhöz hűségesen teljesítettük, magunkra hagyatva, sokszor nehéz kötelességünket. (Ugy van! a jobboldalon.) Egészen ünnetpélyesen tiltakozom tehát ama beállitás ellen, mintha az ő távollétükben itt nem lett volna ellenzék, amely ellenzék nem teljesitette Ápolna becsületesen kötelességét, (Ugy van! a jobboldalon.) Igazán sajnálom, hogy ezt a tiltakozást hamarabb nem jelenthettem be, mert valóban nagyon kényelmetlen helyzetbe hozott engem és barátaimat az igen t, mlinistereilnök ur, hogy neki kellett itt felszólalnia és az ellenzék szerepét megvilágitania. Mélyen t. Nemzetgyűlés! E kis kitérés után már csak a parlamenti illemnek is megfelelően foglalkoznom kell Lukács Gy T örgy igen t. képviselőtársam teginapi felszólalásával. Ha őszinte akarok lenni, ki kell jelentenem, hogy képviselőtársam felszólalása nálunk, itt az ellenzékein bizonyos csalódást okozott. Mi őt eddig- hirdetett elveji és programja után azok közé számítottuk az egységespártban, akik feltétlenül a titkos szavazás hívei, akik nem alkusznak meg a körülményekkel és a titkosságot követelik az egész vonalon. Csalódtunk — ezt fájdalmasan mondom —, mert igen t. képviselőtái*sam szintén megalkudott a helyzettel és régi programja megvalósításának időpontját kitolva, megelégedett a kormány javaslatával. (Kiss Menyhért: Pedig a Kristóffykormányban más állásponton volt!) De foglalkoznom kell beszédének azzal a részével is (Halljuk! Halljuk!), amikor siránkozik azon, hogy miért nem hivatták össze a régi országgyűlést. Rassay Károly t. barátom nagyon helyesen jegyezte meg közvetlenül ezen kijelentés elhangzása után, hogy nem volt 67
