Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-406

396 A nemzetgyűlés 406. ülése 1925. évi május hó 8-án, pénteken. inányzati érdekük megkíván, a szavazási eljárás pedig olyan komplikált, olyan nehézkes, amelynek példáit ime most, a budapesti választásoknál látjuk, amidőn a szavazócéduláról letépett szelvényeket különféle üzemekben hamisítják, amidőn szelvénytőzsde alakult ki, amidőn árfolyama van a zöld papirosnak, amely 5—10.000 koronáról immár 20.000 koronára emelkedett, Ezt a rendszert akarnák meghonosítani, ezt akarnák jobban "kiépíteni. (Nemes Bertalan.- Ez a titkos választás! —- Meskó Zoltán: Ajánlásról van szó! — Kállay Tamás.- Úgyis megcsalják az eimibereket, mindegy!) Jellemző a kormánypárti felfogásra a képviselő urnák ez a közbeszólása. (Meskó Zoltán; Miért van a Házban titkos szavazás!

1 — Kállay Tamás: Mert itt is becsapjuk -egymást! — Derültség.) Flnök: Kállay Tamás képviselő urat kénytelen vagyok közbeszólásáért rendreutasítani. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni és ne méltóztassanak közbe« szólásaikkal zavarni a szónokot. Drozdy Győző: Én a rendreutasitás dacára is köszönettel honorálom a kértviselő ur őszinte közbeszólását. Igaza van a képviselő urnák, ne teketóriázzunk, mert úgyis becsapnak bennünket. (Derültség.) így csapják be az országot azzal, hogy titkos választójogot vezetnek be a városok egy részébe és amellett behozzák az úgynevezett jelölési, illetőleg ajánlási kötelezettséget, amellyel — mi_it az igen t. közbeszóló képviselő ur mondja — nem csinálnak mást, mint becsapják a polgárokat. íKállay Tamás: A francia és az amerikai választási eredményeket nézze meg! Hát az csak nem becsületes dolog?! — Dénes István: Mi megelégszünk az amerikai és francia rendszerrel!) Sem az amerikai, sem az angol rendszerre hivatkozni nem lehet. Ott magam végignéztem e^y választást, de sohasem láttam börzét, amely a szavazójegyek árusítására volna berendezkedve. (Dénes István: Ott nincs Ripka-börze!) Seholsem láttam börzét, ahol árulnák a zöld igazolványokat. Ha önök a titkosságot őszintén akarják bevezetni (Felkiáltások a jobboldalofi: Dehogy akarjuk! — B. Podmaniczky Endre: Nem akarjuk! — Meskó Zoltán: Nem akarják? Én azt hittem, hogy a báró űr mellette van! — Derültség.), akkor semmi körülmények között sem folyamodhatnak ahhoz az ajánlási rendszerhez, amely ilyen burjánokat terem. (Dénes István: Dehogy burjánokat, dudvákat!) Ha ezt a javaslatot nézem és azokat a pontjait figyelem, amelyekre felszólalásomban egyelőre még nem térhettem ki, meg kell állapitanom, hog-y nem is ismertettem minden egyes hibáját elmek a javslatnak, mert csak a fő, lényeges, kardinális pontjait soroltam fel. Olyan ez a javaslat, mint az a lexikonbeli ló, amelynek minden egyes porcikáján más és más betegséget demonstrálnak. (Derültség.) Nincsen az egész javaslatnak egy szakasza, amelynek ne lenne meg" az az alapvető betegsége, amelyben el fog pusztulni ennek a nemzetnek alkotmányos élete. Hogy milyes felületes, hogy hosszít terjedelme dacára is menynyire át neim rágott és meg* nem emésztett munka ez, bizonyítja már magának ennek a javaslatnak

1 megszerkesztési stílusa is. Nem akarok hosszú citátumokba belemerülni, Isten őrizzen meg engem attól, hogy a t. Házat és a nemzetet untassam azzal, hogy ebből a javaslatból citáljak, de ki kell jelentenem, hogy uj mondatszerkesztési tant alapit meg\ uj stílusbeli szabályokat állapit meg, kérdőjeleket használ mellékmondatok után, főmondatok között, anélkül, hogy a mondatot lezárná. (Derültség.) Itt, ebben a javaslatban, született meg az a 49 soros hosszú mondat, amely a ritkaságok gyűjteményében elnyerhetné a babért. (Derültség.) Ennek a mamut-mondatnak csak egy részét fogom felolvasni, amellyel egyébként is" foglalkozni akarok és amelyre — szerény vagyonom dacára — hajlandó vagyok pályadijat kitűzni annak, aki jelentkezik, hogy ezt a mondatot megérti, (Derültség.) Méltóztassék meghallgatni (olvassa): „Aki az 1. pontban meerje^ölt időben királyi járásbíróságnál, vagy királyi törvényszéknél, mint Ítélőbíró, vagy a királyi törvényszék mellett működő királyi ügyészségnél, mint ennek tagja volt alkalmazva, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető királyi járásbíróság vagy királyi törvényszék területén fekszik: továbbá a^z a biró, aki a választást megelőző egy éven belül a választókerület területén az Országos Földbirtokrendező Biróság kiküldött birájaként működött, valamint a legközelebbi általános választásig és ezen a választáson az az ügyvéd. Vagy más meghatalmazott, aki elsőizben a jelen törvény életbelépte után, utóbb pedig az előző általános választás óta a választókerület területén folyamatban volt vagy levő földbirtokrendezési ügyben az érdekelt igénylők képviseletével volt megbizva; ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az országgyűlési képviselőkre, akik a földigénylők ügyét saját kerületükben ellenszolgáltatás nélkül képviselték..." - • Ez egyharmadrésze a mondatnak. (Derültség.) Méltóztassanak elképzelni, mi derülne ki ebből a mondatból, ha olyan tüdőm volna, hogy kétórai beszéd után még a további részt is fel tudnám olvasni. (Derültség.) Nem tartom komoly munkának azt a munkát, mely a magyar nyelvet is ennyire megalázza és meggyalázza. Lehet-e 49 soros mamut-mondatokkal ! jönni ide a törvényalkotás házába, olyan mon{ datokkal, amelyeket pályadij kitűzése esetén sem tudna megérteni senki? (Meskó Zoltán: Lefordítani lehet, megérteni nem muszáj. — I Kovács Nagy Sándor: Mennyi a pályadij? — j Derültség.) T. Nemzetgyűlés! Ez még csak a javaslat. I Ha ezzel már befejezte volna a kormány ösz! szes szándékait, amelyeket a jogkobzás és a ' nemzet véleményének meghamisítása terén el j akar követni, még talán ki is egyeznék vele. I (Derültség.) Ellenben ez után jön egy másik dolog. Az igen t. ministerelnök ur közbeszólás formájában már megjegyezte, hogy az én előzetes ! leleplezésem nem fogja őket visszatartani attól, hogy a képviselői választókerületeknek I ujabb geográfiajávai kisérletezzenek, hogy a választókerületeket megint testhez állókra szabják és olyanoknak állapítsák peg, amint azt a kormánypárti érdek megkívánja. A vái lasztójogi törvény után majd jön a geográfiai | és geometriai törvény, az országot fel fosnák j darabokra vagdosni, szeldelni és egyik váI lasztókerületből a másikba, foa-ják áttenni, a ; határok figyelembevétele nélkül a községeket, I amelv nem fog törődni templomokkal, tornyok' kai, hanem épugy, mint a trianoni békeszerző| dés, keresztül-kasul gázol eleveneken és holtaI kon, sirokon és háztetőkön: így fog megszerkesztődni ez a törvényjavaslat, amely a kerü| letek beosztásáról intézkedik és amelynek ugyancsak az lesz a célja,

# hogy végül egyetlenegy olvan ember Bekerüljön be ebbe az országgyűlésbe, akit a nép kivan és akar és aki a nép óhajtásait akarja ezen az országgyűlésen