Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-406

394 A nemzetgyűlés 406, ülése 1925. évi május hó 8-án, pénteken. Épugy, mintha akad Magyarországon egy köz­tisztviselő, aki meg meri mondani véleményét. az jobban teszi, ha a szabójánál előbb megren­deli a koldustarisznyát is a nyakába, mert bi­zonyos, hogy másnap már B-listára kerül. Aki pedig arra vállalkozik, hogy a magyar nép sok gondját, baját, k&serüségét magáévá teszi és a jogtalan.magyar nép nevében itt fel mer jaj­dulni, annak kétszeresen vége van. Aki a ma­gyar falusi földmives népet, különösen a falusi szegénységet védelmébe meri venni, arról már rög-tön kész a szentencia, az mingyárt felfor­gató kommunista, lázitó, demagóg és minden titulusa megvan arra, hogy a kormány rend­szeres, nagy, következetes hajszával igyekezzék őt elrettenteni attól, hogy valaha is arra meré­szeljen gondolni, hogy a magyar nép érdeké­ben egyetlenegy lépést tegyen. Amit itt látunk, ami ebben a választójogi törvényjavaslatban kulminál, az nem más. mint 170—200 embernek arra való szövetkezése, hogy korlátlan hatalmába ejtse ezt az országot, hogy telekkönyvi tulajdonává tegyen ebben az or­szágban minden talpalatnyi földet, hogy ebben az országban semmi se történhessék, csak ami nekik jó, nekik kellemes, az ő érdekeiket szol­gálja és ne történhessék semmi abból, amit a nép kivan. Ha éz nem igy volna, akkor nem irtóznék annyira a kormány a szavazás titkos­ságától, attól a titkosságtól, amely pedig az u. n. kisgazdapárt ősi Örök programmja volt. Ott voltam, amikor az azóta elhunyt jó atya ezt az örökséget felolvasta fiainak. Ott voltam, amikor nagyatádi Szabó István erre a programra esküdött, de hallottam azt is, amikor az ő hivei szintén megesküdtek arra, hogy ebből a pontból pedig — a nép elárulásá­val — engedni nem fognak. (Meskó Zoltán: András bácsi, <?z igy van! Nem lehet leta­gadni! —- Erdőhegyi Lajos: Más idők voltak! Meskó Zoltán: Persze, az urak még nem vol­tak kormányon, a munkapárt még nem volt bent a kisgazdapártban! -— Zaj. — Elnök csen­get) Olvastam egy történetet egy japán asz­ezonyról", aki megesküdött a férjének, hogy nem fogja elfelejteni mindaddig, amig csak a sírján meg nem szárad a hant. És, hogy meg­száradjon, férje halála után ráült a sirra és legyezte, hogy minél hamarabb túl legyen ezen a fogadáson. Ugyanezt az esetet látjuk most is. Még meg sem száradt a nagyatádi hant. már megtagadták hivei a nagyatádi próféta legnagyobb tanítását, megtagadták szellemét, megtagadták élete célját és kerülik sirját, fúj­ják, lehelik, hogy minél hamarabb megszárad­jon rajta a hant, hogy minél könnyebben meg­tagadhassák és hogy a sirtól minél hamarabb odajussanak ahhoz a húsos fazékhoz, amelynek örökintézménnyé tételéről szól ez a törvény­javaslat. Azzal akarják kiparirozni az ellenzéki tá­madásokat és a nemzet irtózatos feháborodá­sát, amely, ha fogak közötti sziszegés formá­jában is. de annál jobban megvan, még erőseb­ben, mintha kirobbanásokban jelentkeznék, az­zal akarják ellensúlyozni az elkeseredést, hogy a választójogi törvényjavaslat után valami olyan javaslatokat hoznak ide, amelyek úgyneve­zett szociális vizcsenpekként fognak úszkálni a húsosfazék tetején. Hoznak majd ide olyan tör­vényjavaslatokat, amelyek, mint szociális tör­vényalkotások, a nép hatalmas rétegeinek fog- j nak majd valami kedvezményt nyújtani, hogy a választásokon lehessen nekik valamit hir­detni. Már főzik a szappant, amellyel a válasz­tókat kenni akarják. Már főzik ezt a szappant, ellenben lesz gondunk arra, hogy megnyugtas­sunk mindenkit a tekintetben, hogy formaliter keresztulmehetnek ezen a nemzetgyűlésen tör­vényjavaslatok, de olyan törvényalkotásra nem hajlamos ez a nemzetgyűlés és nem lesz haj­lamos az az országgyűlés sem, amelyet ilyen választójog alapján fognak megválasztani, amely a nép érdekében való. (Dénes István: Mi lesz a zsireseppekkel!) A világnak legnagyobb önámitása az, hogy egy olyan javaslat, amely a nyilt szavazáson és meg hozzá a kötelező nyilt szavazáson épült fel (Meskó Zoltán: Ez a legszebb benne!), egy nemzet alkotmányos életének alapja lehet. (Meskó Zoltán: Az uradalmak kocsira rakják majd a választókat, a béreseket! Nagyon szép lesz!) Hogy ez a kötelező szavazás mit jelent (Meskó Zoltán: A kisgazdapárt öngyilkossága! — Dénes István: Még ha az lenne! De a nem­zeté!), azt nem akarom részletesen fejtegetni. Ez a nemzet veszedelmeimért lehetetlen, hogy eb­ben az országban valaha is kialakulhasson egészséges _ demokrácia, egészséges népvéle­mény, létrejöjjön olyan országgyűlés, amely az egész nemzetet képviseli, amidőn a szavazás, amellett hogy nyilt, még kötelező is. A szegény, n terror elől megbúvó földmunkást, a szegény kisexisztenciát, aki a maga kenyerét, családja kenyerét félti és az urnától elmenekül, hogy legalább attól a kötelezettségtől mentsék meg, hogy nyíltan megmondja a maga véleményét, zsandárokkal fogják az urna elé cipelni. Ami­dőn kötelezővé teszik ezt a szavazást, kötele­zővé teszik azt is, hogy a nép lehazudja a maga meggyőződését. (Meskó Zoltán: Ezzel erkölcs­telenségre nevelik a népet s mint a zsebmet­szők, ellopják a nép meggyőződését! — Kuna P.András: A jogokkal kötelességek is "jár­nak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Drozdy Győző: Hogy az ellenzéki érzelmű szavazó ne menjen el szavazni, arról ugy fog­nak gondoskodni, hogy a két koronát — ame­lyet óvatosan nem emeltek nagyon magasra —. majd leszurkolja helyettük a pártkassza, tehát nem olyan nagy baj, ha nem is fognak meg­jelenni. De hogy a kormánypárti szavazók ott­legyenek, illetőleg, hogy azok a gyávák is meg­jelenjenek, akik nem merik nyíltan megmon­dani a meggyőződésüket, vagy akik exiszten­ciájuk érdekében kénytelenek elhallgatni meg­győződésüket, arról a hatalom egész biztosan más eszközökkel fog gondoskodni. T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvénynek az lesz a következménye, hogy össze fog itt ülni egy szolgai törvényalkotó gép, amely minden­féle nemesebb értelemben vett irányításra és kormányzásra képtelen; ennek a törvénynek következménye lesz azután az, hogy a korrup­cióra hajlamos közigazgatás még jobban elzül­lik: ennek a törvénynek lesz eredménye az, hogy a kulisszák mögött a reakció _ annyira megerősödik, hogy a parlament tagjai csak szerszámai lesznek a kormányzatnak, akik szép beszédeket mondanak majd a klotür lámpa­fényénél. T. Nemzetgyűlés! Amint ez a törvény va­lóra válik, ez a nemzet hosszú időkre lemond­hat arról, hogy magát alkotmányos államnak nevezze, mert többé ebben az országban nem lesz fontos a népakarat: azt néhány szolgabiró­val. néhány csendőrszuronnyal, egy kis pénz­zel minden reakcióra hajlamos kormányzat biztosithatja a maga számára. Ebben az ország­ban tehát alkotmányos eszközökkel tovább

Next

/
Thumbnails
Contents