Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-406

394 A nemzetgyűlés 406, ülése 1925. évi május hó 8-án, pénteken. Épugy, mintha akad Magyarországon egy köztisztviselő, aki meg meri mondani véleményét. az jobban teszi, ha a szabójánál előbb megrendeli a koldustarisznyát is a nyakába, mert bizonyos, hogy másnap már B-listára kerül. Aki pedig arra vállalkozik, hogy a magyar nép sok gondját, baját, k&serüségét magáévá teszi és a jogtalan.magyar nép nevében itt fel mer jajdulni, annak kétszeresen vége van. Aki a magyar falusi földmives népet, különösen a falusi szegénységet védelmébe meri venni, arról már rög-tön kész a szentencia, az mingyárt felforgató kommunista, lázitó, demagóg és minden titulusa megvan arra, hogy a kormány rendszeres, nagy, következetes hajszával igyekezzék őt elrettenteni attól, hogy valaha is arra merészeljen gondolni, hogy a magyar nép érdekében egyetlenegy lépést tegyen. Amit itt látunk, ami ebben a választójogi törvényjavaslatban kulminál, az nem más. mint 170—200 embernek arra való szövetkezése, hogy korlátlan hatalmába ejtse ezt az országot, hogy telekkönyvi tulajdonává tegyen ebben az országban minden talpalatnyi földet, hogy ebben az országban semmi se történhessék, csak ami nekik jó, nekik kellemes, az ő érdekeiket szolgálja és ne történhessék semmi abból, amit a nép kivan. Ha éz nem igy volna, akkor nem irtóznék annyira a kormány a szavazás titkosságától, attól a titkosságtól, amely pedig az u. n. kisgazdapárt ősi Örök programmja volt. Ott voltam, amikor az azóta elhunyt jó atya ezt az örökséget felolvasta fiainak. Ott voltam, amikor nagyatádi Szabó István erre a programra esküdött, de hallottam azt is, amikor az ő hivei szintén megesküdtek arra, hogy ebből a pontból pedig — a nép elárulásával — engedni nem fognak. (Meskó Zoltán: András bácsi, <?z igy van! Nem lehet letagadni! —- Erdőhegyi Lajos: Más idők voltak! Meskó Zoltán: Persze, az urak még nem voltak kormányon, a munkapárt még nem volt bent a kisgazdapártban! -— Zaj. — Elnök csenget) Olvastam egy történetet egy japán aszezonyról", aki megesküdött a férjének, hogy nem fogja elfelejteni mindaddig, amig csak a sírján meg nem szárad a hant. És, hogy megszáradjon, férje halála után ráült a sirra és legyezte, hogy minél hamarabb túl legyen ezen a fogadáson. Ugyanezt az esetet látjuk most is. Még meg sem száradt a nagyatádi hant. már megtagadták hivei a nagyatádi próféta legnagyobb tanítását, megtagadták szellemét, megtagadták élete célját és kerülik sirját, fújják, lehelik, hogy minél hamarabb megszáradjon rajta a hant, hogy minél könnyebben megtagadhassák és hogy a sirtól minél hamarabb odajussanak ahhoz a húsos fazékhoz, amelynek örökintézménnyé tételéről szól ez a törvényjavaslat. Azzal akarják kiparirozni az ellenzéki támadásokat és a nemzet irtózatos feháborodását, amely, ha fogak közötti sziszegés formájában is. de annál jobban megvan, még erősebben, mintha kirobbanásokban jelentkeznék, azzal akarják ellensúlyozni az elkeseredést, hogy a választójogi törvényjavaslat után valami olyan javaslatokat hoznak ide, amelyek úgynevezett szociális vizcsenpekként fognak úszkálni a húsosfazék tetején. Hoznak majd ide olyan törvényjavaslatokat, amelyek, mint szociális törvényalkotások, a nép hatalmas rétegeinek fog- j nak majd valami kedvezményt nyújtani, hogy a választásokon lehessen nekik valamit hirdetni. Már főzik a szappant, amellyel a választókat kenni akarják. Már főzik ezt a szappant, ellenben lesz gondunk arra, hogy megnyugtassunk mindenkit a tekintetben, hogy formaliter keresztulmehetnek ezen a nemzetgyűlésen törvényjavaslatok, de olyan törvényalkotásra nem hajlamos ez a nemzetgyűlés és nem lesz hajlamos az az országgyűlés sem, amelyet ilyen választójog alapján fognak megválasztani, amely a nép érdekében való. (Dénes István: Mi lesz a zsireseppekkel!) A világnak legnagyobb önámitása az, hogy egy olyan javaslat, amely a nyilt szavazáson és meg hozzá a kötelező nyilt szavazáson épült fel (Meskó Zoltán: Ez a legszebb benne!), egy nemzet alkotmányos életének alapja lehet. (Meskó Zoltán: Az uradalmak kocsira rakják majd a választókat, a béreseket! Nagyon szép lesz!) Hogy ez a kötelező szavazás mit jelent (Meskó Zoltán: A kisgazdapárt öngyilkossága! — Dénes István: Még ha az lenne! De a nemzeté!), azt nem akarom részletesen fejtegetni. Ez a nemzet veszedelmeimért lehetetlen, hogy ebben az országban valaha is kialakulhasson egészséges _ demokrácia, egészséges népvélemény, létrejöjjön olyan országgyűlés, amely az egész nemzetet képviseli, amidőn a szavazás, amellett hogy nyilt, még kötelező is. A szegény, n terror elől megbúvó földmunkást, a szegény kisexisztenciát, aki a maga kenyerét, családja kenyerét félti és az urnától elmenekül, hogy legalább attól a kötelezettségtől mentsék meg, hogy nyíltan megmondja a maga véleményét, zsandárokkal fogják az urna elé cipelni. Amidőn kötelezővé teszik ezt a szavazást, kötelezővé teszik azt is, hogy a nép lehazudja a maga meggyőződését. (Meskó Zoltán: Ezzel erkölcstelenségre nevelik a népet s mint a zsebmetszők, ellopják a nép meggyőződését! — Kuna P.András: A jogokkal kötelességek is "járnak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Drozdy Győző: Hogy az ellenzéki érzelmű szavazó ne menjen el szavazni, arról ugy fognak gondoskodni, hogy a két koronát — amelyet óvatosan nem emeltek nagyon magasra —. majd leszurkolja helyettük a pártkassza, tehát nem olyan nagy baj, ha nem is fognak megjelenni. De hogy a kormánypárti szavazók ottlegyenek, illetőleg, hogy azok a gyávák is megjelenjenek, akik nem merik nyíltan megmondani a meggyőződésüket, vagy akik exisztenciájuk érdekében kénytelenek elhallgatni meggyőződésüket, arról a hatalom egész biztosan más eszközökkel fog gondoskodni. T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvénynek az lesz a következménye, hogy össze fog itt ülni egy szolgai törvényalkotó gép, amely mindenféle nemesebb értelemben vett irányításra és kormányzásra képtelen; ennek a törvénynek következménye lesz azután az, hogy a korrupcióra hajlamos közigazgatás még jobban elzüllik: ennek a törvénynek lesz eredménye az, hogy a kulisszák mögött a reakció _ annyira megerősödik, hogy a parlament tagjai csak szerszámai lesznek a kormányzatnak, akik szép beszédeket mondanak majd a klotür lámpafényénél. T. Nemzetgyűlés! Amint ez a törvény valóra válik, ez a nemzet hosszú időkre lemondhat arról, hogy magát alkotmányos államnak nevezze, mert többé ebben az országban nem lesz fontos a népakarat: azt néhány szolgabiróval. néhány csendőrszuronnyal, egy kis pénzzel minden reakcióra hajlamos kormányzat biztosithatja a maga számára. Ebben az országban tehát alkotmányos eszközökkel tovább