Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-406

A nemzetgyűlés 406. ülése 1925. évi május hó 8-án, pénteken. 389 hang a középen: Jó tanács!). Ez lehet a reakciósok véleménye, de nem az én véleményem. De ennek a reakciós álláspontnak is a fordított viszony felelt volna meg. A kormánynak ez az argumentuma azonban nem őszinte, mert ha őszinte lett volna ez az argumentuma, akkor, a szociáldemokratákat, az ipari munkásságot — védeni nem akarom őket, de mint történelmi tényt mégis csak meg kell állapítani, hogy a szociáldemokráciának a proletárdiktatúrával szorosabb volt a kapcsolata, mint a falusi földmiveslakosságának —, a proletár tömegeket nem lett volna szabad titkos szavazás alá bocsátani. Bizonyos tehát, hogy itt a kormányzatnak nem az az őszinte igazi szándéka, amelyet a

r kormány híresztelt és ami itt az előadó ur részéről is elhangzott. A bolsevizmus fészke nem a falu. A forradalmak nem a falvakból indulnak ki. Ha tehát ettől fél a kormány, akkor mi megnyugtathatjuk, hogy az sohasem fog bekövetkezni, hogy a magyar faluban akár a nemzetközi, akár másfajta felforgató irányzat gyökeret eresszen, mert ha a kormány nem elég erős, hogy a maga eszközeivel a magyar falut megvédje ezekkel az irányziatokkal szemben, majd ott leszünk mi (Meskó Zoltán: ügy van!) és mi teljesíteni fogjuk kötelességünket, ha a kormány nem teljesiti atekintetben, hogy a magyar falut a felforgató irányzatok soha ki ne kezdhessék. (B. Podmaniczky Endre: Ez csak mondás! — Meskó Zoltán: Tett is ez, báró ur, egészen nyugodt lehet! Ott leszünk!) T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak legerkölestelenebb pontja az, hogy tulajdonképen kétféle polgárt statuál és hogy a kormányzat nem érzi, hogy a magyar földmives népnek másodosztályba való lesüllyesztése bántó és meggyalázó a falu népére. Ez önérzetében sérti, bántja és támadja meg a falu népét, s olyan sebet üt a lelkén, amelyet nem tud behegeszteni semmiféle ravasz fondorlat és rabulisztika. Ez a javaslat önérzetében gyalázza meg a falu népét, mert az csak nyilt ellenőrzés mellett szavazhat. Mivel a falu népét nem tartják olyan megbízhatónak, mint a városi lakosságot és a munkásságot, szavazatát ellenőrzi a hatalom és ez okvetlenül bántja a falu népét, és fel fogja háboritani az egész ország közvéleményét. A fakultatív titkosság, amelyet ez a törvényjavaslat meg akar valósítani, ellenkezik a jogegyenlőség elvével is. Mert ha a politikai egyenlőség olyan szabály, amelyet egy demo_kratikus alapon felépített ország mellőzhet, akkor bizonyos, hogy az a jogegyenlőtlenség, mely ebből a javaslatból kicseng, okvetlenül sérti azt a részt, amely alul marad. Sérti a magyar falusi népet, amelynek nem adatik jogegyenlőség a városi lakossággal szemben. Ha a kormánynak azt az érvét, azt az argumentumát vizsgáljuk, hogy szükség volt itt arra az intézkedésre, hogy a választások a vidéki helyeken, a községekben, a falusi kerületekben nyíltak legyenek, mert azt akarja a kormány, hogy ebben az országban soha semmiféle felforgató irányzat felül ne kerüljön, akkor felesleges lett volna minden többi argumentum, amelyet ebben a dologban elpazaroltak. A mi meggyőződésünk szerint a választás tisztaságának semmi más biztoséka nincs, csak a titkosság. Hiába foglalták itt paragrafusokba, mondatokba azt, hogy miképen akarja a kormány biztosítani a tisztaságot: hogyha egyszer a titkosságot meg nem adja a kormány, ez mind irott malaszt marad, papirostörvény, amelyet zsebrevág a legkisebb szolgabíró is, Éz olyan j humbug, amelynek a gyakorlati életben semmi, féle eredménye nem lesz. T. Nemzetgyűlés! Azok az érvek, amelyeket a kormány és az igen t. előadó ur felhozott a nyíltság védelmére, hogy t. i. a magyar ember nyilt jellemével nem egyezik meg az, hogy titkosan szavazzon (Meskó Zoltán: Akkor a városokban nincs nyílt jellem!), valóban kacagtatóak és igen furcsák. Ha az igen t. előadó urnák és talán az igen t. minister urnák is ez az álláspontja, akkor mi és önök, igen t. képviselőtársaim, nem vagTunk magyarok, mert a mi jellemünkkel sem egyeztethető össze, hogy itt a nemzetgyűlésen a bizottságokat, a jegyzőtől kezdve az elnökig, a választott tisztviselőket titkosan választjuk. Ha tehát jellemszegénysegre vall az, hogy valaki titkosan akar szavazni, akkor meg kell állapítani, hogy itt is nagy jellemszegénységről lehet szó, amikor titkosan szavazunk. Azonban ez is egy olyan indoka a kormányzatnak, amelyet hadánál fogva ráncigál elő, hogy valami ürügyet hozzon fel arra, hogy a mag*a reakciós intézkedéseit és akaratát hogyan tudja meg*alapozni. Gyakori vád és az rgen t. előadó úrtól is hallottuk, hogy a mai kulturális viszonyok még nem tették éretté a, népet arra. hogy a titkos választójoggal élhessen. Gyakori vád. hogy éretlen még a magyar nép és hogy felül a demagógiának. T. Nemzetgyűlés! A magyar ember nem éretlen, semmiesetre sem éretlen annyira, hogy felüljön azoknak a demagógoknak, akik ezeket az éretlenségeket híresztelik és akik ilyen éretlen arg-umentumokkal állnak elő. A magyar nép az ilyen demagógoknak felülni nem fog soha. Azt szokták kérdezni, hogy ki előtt és mit akar titkolni tulajdonképen a magyar népi Mi oka van neki arra, hogy titkosan mondja mes- a maga meggyőződését? (Közbeszólások balfelöl.) Ez igazán olyan naiv kérdés, hogy arra teljesen feleslegesnek^ tartom válaszolni, hiszen ha csak ezt a néhány közbeszólást fűzöm csokorba, már ebből megállapíthatjuk, hogy igenis mélységes és komoly okai vanak a magyar népnek arra, hogy követelje a titkosságot, mert gyakran kenyerével, családjával, boldogságával, jövőjével, exisztenciájával és szabadságával fizet meg azért, hogv nyíltan mondja meg a maga véleményét. (Dénes István: Bíróság elé hurcolják és becsukják őket derüre-borura!) Az igen t. előadó ur azt mondja, hogy a javaslat meg akarja menteni az értelmiség vezető szerepét. (Kiss Menyhért: Szegény

I) Hát, az értelmiség vezet ma ebben az országban ? (Déne

p István: Kuna P. mint értelmiség!) Hát, önök komolyan állították fel ezt a tételt, hogy az értelmiség vezethet és ma az értelmiség vezet? Nem igy van a dolog. Az értelmiség ma nagyon távol áll a vezetéstől. Tolakodó, üresfejű "potentátoknak a világa az, amit most élünk. (Ügy van! jobbfelöl.) Néz j zünk csak körül, hány olyan értelmes ember | vau pl. a nemzetgyűlésen (Uay van! Ugy van! jobbfelöl.), aki két esztendő óta, amióta a mandátum a kezében van, még egy tőmondatot se mondott ki a nemzetgyűlésen. Ennek az értelmiségmek vezetésére akarják önök bizni tovább ÍS ezt az országot? (Kiss Menyhért: Ezek a legjobb mungók!) Ez az értelmiség hivatott arra, hogy ezt az országot vezesse, megmentse és jobb sors kikötőjébe vigye? Nem, t. Nemzetgyűlés, ez megint csak olyan argumentuma a túlsó oldalnak, amely argumentum összeomlik, mint a kártyavár. Amikor a választójog titkossága ellen keresnek argumentumokat, elő szokták ráncigálni - 61*