Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-406

A nemzetgyűlés 406. ülése 1925. évi május hó 8-án, pénteken, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A III. bírálóbizottság beterjeszti ítéletét Peidl Öyula kérvénnyel megtámadott megbízólevele tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítványkönyv felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének felolvasása. A kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Bud János, Rakouszky Iván,, Vass József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra iO perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el:) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik József jegyző, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héij Imre jegyző ur. Bemutatom a szanálási törvény ellenőrző bizottságnak az 1921 : XXXIX. tcikk alapján kiszabható adópótlékról szóló 1925. évi 700. P. M.; az értékpapirforgarmi adó leszállitásáról, a váltók illetékéről, a váltóhitel biztosítására kiállítatott jelzálogkötési okiratok illetékéről, a részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésének illetékmentességéről szóló 1925. évi 900—903. P.M. es az egyenes adókra vonatkjozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításáról szóló 1924. évi 4000. P. M. sz. rendeletek tárgyában 1925. évi április hó 22-én tartott ülésének jegyzőkönyvét. Tudomásul vétetik és a jegyzőkönyv irattárba helyeztetik. Bemutatom Csanád, Arad, Torontál vármegyék közönségének feliratát a magyar szociáldemokrata képviselők bécsi szereplése ügyében. A felirat a házszabályok 246. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó urnák a #

szót megadnám, a házszabályok 204. %-B. alapján, jelentem! a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a belügyminister ur dr. Ladik Gusztáv államtitkárt, dr. Blaha Sándor helyettes államtitkárt és dr. Horváth Béla ministeri osztálytanácsost ministeri megbizottakul bejelentette, akik a választójogi törvényjavaslat tárgyalásán a szükséges felvilágosítások megadása végett megjelenhetnek. Tudomásul vétetik. Az előadó urat illeti a szó. Puky Endre előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Napjainkban a népképviseleti államokban mindenütt rendkivüli fontossággal bir a választójog kérdése, mert a törvényhozások jelentősége mindenütt állandóan emelkedik azáltal, hogy a gazdasági, kulturális és jogi életnek mind ujabb és ujabb tereit veszik szabályozás alá és mind szélesebb néprétegekben erősödik a törekvés, hogy a törvényhozásban való részvétel utján politikai befolyásra tegyenek szert. Nálunk azonkivül különleges körülmények is emelik a választójogi reform fontosságát. így először az a körülmény, hogy évtizedeken keresztül — igy pl. 1874-től 1913-ig, tehát közel negyven esztendeig — nem történt a választójog terén olyan lépés, amely jogkiterjesztéssel járt volna. A világháború alatt férfilakosságunk messze országokba vetődött el, uj állami és társadalmi berendezkedéssel ismerkedett meg. Államfentartó jelentőségének mind erősebb tudatára ébredt és hazahozta magával azt a természetes vágyat, hogy része legyen az állam közügyeinek intézésében, amelynek fentartásához nevezetesen és áldozatos személyi szolgálatokkal hozzájárult. A forradalmak utáni lélektani hatások csak növelték az ez iránti tömegkivánalmat, amelynek teljesítése elől bizonyos józan határig elzárkózni nem lehet s sem okos. sem jogos dolog. Azonkívül egy különleges körülmény is nagyjelentőségűvé teszi nálunk a választójogi reformot, és ez az, hogy a reform egyúttal viszszatérést is jelent a képviselőházhoz, ennélfogva nevezetes lépést jelent alkotmányos jogéletünk teljességének és folytonosságának! helyreállításához» Természetes dolog tehát, hogy rendkívüli jelentőséggel bir a most előterjesztett törvényjavaslat s politikai és közjogi életünk tengelyét érinti. Nem szándékozom az eddigi választójogi törvények részletes ismertetését előadni, csupán mintegy madártávlatban, reflektorfénynyel óhajtom megvilágitani a választójog fejlődésének periódusait. Az első periódus, amelyet a konzervatív választójog periódusának nevezhetek mai szemszögből nézve, megindul népképviseleti kormányrendszerünk megalakításával, a vagyonra, jövedelemre, foglalkozásra és a magas értelmi cenzusra alapított NAPLÓ XXXI. m