Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-403

A nemzetgyűlés 403. ülése 1925. ém május hó 5-én, kedden. 325 olyan bárgyú nyilatkozatot és a Pesti HMap sem hozott olyant, amilyent a t. képviselő ur a lapnak és nekem 1 imputait. Elitélendő a gyönge tér, amelyre a képvi­selő ur lépett. Sajnálom, hogy az elnök ur a zárszámadási tárgyalások során lehetőséget adott ilyen kitérésekre, amelyekkel engem sze­mélyemben támadott meg a képviselő ur azért (Szabó Sándor: Szó sincs róla!), hogy tár­gyilagos és szakszenipontból hozzáférhetet­len; különvéleményemet legyöngitse. De épen az ellenkezőt érte el: megerősítette különvéle­ményem az egész közvélemény előtt. Még csak egyet. Én magamat sohasem tartottam kapaci­tásnak, sohasem vindikáltam magamnak orszá­gos tekintélyt ebben, vagy abban a kérdésben; ezt csak az igen t. képviselő ur tulajdonit ja nekem. Elnök: Kérnem kell a képviselő urai, mél­tóztassék beszédét befejezni, mert a házszabá­lyok 212. §-ának 3. bekezdése értelmében rendel­kezésére álló időből már csak egy perc van hátra. Strausz István: Még csak arra az egyre akarok válaszolni, hogy én a zárszámadásvizs­gáló bizottságban nem tettem- propoziciót, javaslatot arra nézve, hogy a legfőbb állami számvevőszék elnökének a felmentvény meg­adassék. Én csak kifejtettem azt, hogy a _ zár­számadásvizsgáló bizottság tagjainak egészen helytelen az az álláspontjuk, hogy a legfőbb állami számvevőszék elnökének a zárszámadá­sokból leszűrt vélemény alapján nem 1 jár külön felmentvény. Az állami számvevőszék elnöke nagy közjogi funkcionárius, olyan, mint akár­melyik minister, sőt feladatköre még minősi­tettebb, mert neki is van tárcája, ő viszi a leg­főbb állami számvevőszék háztartásának ügyeit. Ezért is ministeri felelősséggel tarto­zik, még pedig az 1848 : III. te. alapján és ugyanilyen felelősséggel tartozik azért az alkot­mányjogilag felette fontos közjogi ellenőrzé­sért, amelyet reá az 1870 : XVIII. és az 1880. évi LXVI. teikkek ruháznak. Elnök: A képviselő ur felszólalására a rendelkezésre álló idő letelt s igy kénytelen vagyok a képviselő úrtól a szót megvonni. (Zai.) Strausz István: Azt gondolom, máris ele­get mondtam arra, hogy az igen t. képviselő ur felszólalását a maga értékére leszállítsam. Elnök: Kiván-e még valaki szólni! (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! ITgy érzem, hogy ez az' időpont nem al­kalmas arra, hogy számviteli vitába bocsátkoz­zam. Végeredményben a helyzet az, hogy mind­két oldalról lehet érveket felhozni, de nem le­het célunk, hogy egészen más térre) menjünk át, mint ami a tárgyalás anyaga. Épen ezért-kjzá­rólag a zárszámadások kérdésénél fogok ma­radni, helyesebben a benyújtott zárszámadások kérdésénél. Elismeírem Strausz István képvi­selő urnák jó törekvéseit, és ha meg lehetne 'azo­kat valósitani, akkor tulaj donképen teljesen mgyanazon a nézeten volnék. Ö mas»a adta meg azonban indokolását annak is. bogy a megoldás nem: lehetséges. Egészen helyesen hivatkozott arra, hogy ezek a zárszámadások tulajdonképen azok­nak a szomorú időknek képét tárják fel, amelyeken ez az ország keresz­tülment. Hivatkozott a külföldre is. Kétségtelen, hogy olyan országokban is, ame­NAPLO XXXI, lyekben nem következtek be olyan események mint nálunk, a háborús évek állami zárszáma­dása külön tárgyalás anyagát képezi. így van ez Franciaországban is. Egészen természetes. hoe-y olyan viszonyok között, amilyenek közé mi kerültünk, ahol a foiTadalmak, megszállás stb. az egész anyagnak jó részét tiilajdonképen elvonták tőlünk, bármennyire is törekednék valaki teljes és tökéletes anyag összeállítására, a legjobb akarattal sem tudna ennek meg­felelni. Az, 1920 : XXVII. tcikknek tulajdonképen az volt a célja, hogy számolva ezekkel a különle­ges viszonyokkal, megadja a módot olyan ki­mutatások összeállítására, amelyek a lehetőség határain belül maradnak. Merem állítani, hogy azok a kimutatások, amelyek ide beterjesztet­tek, minden tekintetben megfelelnek a törvény követelményének. A számszék a maga hivatá­sát a legteljesebb mértékben betöltötte, és ennek alapján módjában van a nemzetgyűlésnek is állástfoglalni. Ez lévén a határozott álláspon­tom; nem is akarom feltételezni a képviselő úrról azt, hogy tisztán ellenzéki szempontból szó­lalt fel és meggyőződésem, hogy tárgyilagos alapon igyekezett ezeket a kérdéseket elbirálni. De meg vagyok győződve arról, hogy bizonyára ő maga is fogja osztani azt a véleményemet, hogy mást nem lehetett tenni a jelen esetben és igy nem vagyok abban a helyzetben, hogy javaslatait elfogadhassam. (Helyeslés jobb­felől.) Elnök: Kivan a különvélemény előadója szólni! Strausz István: Nem. Elnök: Ha nem, szólásra senkinek többé joga nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Következik a határozathozatal. Az együttesen tárgyalt hat jelentést termé­szetszerűleg határozathozatalra külön fogom feltenni. Következik elsősorban a határoza,'thoza.tal napirendünk 1. pontjára, tehát a zárszámadás­vizsgáló bizottságnak jelentésére nézve a ma­gyar államnak 1916—17. évben utalványozott kiadásairól és előirt bevételeiről, szerkesztett kimutatásáról és a m. kir. legfőbb állami szám­vevőszéknek erre vonatkozó jelentéséről. Minthogy a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésével kapcsolatban Strausz István kép­viselő űr különvéleményt jelentett be és hatá­rozati javaslatot terjesztett elő, melynek első bekezdése a bizottság javaslatával ellentétben áll. a különvélemény ezen részét szembe fogom állítani a bizottsági javaslattal, úgyszintén első számú határozati javaslatát, míely szintén ellentétben áll a bizottsági javaslattal. Strausz István képviselő ur különvélemé­•^"ének második részét pedig, mint önálló in­dítványt külön fogom szavazásra bocsátani. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni'? (Igen!) Ha igen. akkor ekként fogok eljárni. Felteszem tehát a; kérdési méltóztatnak-e a zárszániadásvizsgáló bizottságnak azon ja­vaslatát elfogadni, hogy a m. kir. állami szám­vevőszék által a magyar állam háztartásának 1916—17. költségvetési évéről szerkesztett kimu­tatásokat és az erre vonatkozó jelentését a nem­zetgyűlés tudomásul veszi, a kormánynak a fel­mentvéníyt megadja, szemben Strausz István képviselő ur különvéleméi^ének első bekezdé­sével és első számú határozati javaslatával, mely a bizottsági jelentés napirendről való le­vételét célozza, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzet­gyűlés a zárszámadásvizsgáló bizottság javasla­tát elfogadja, a m, kir, állami számvevőszék 51

Next

/
Thumbnails
Contents