Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-403
A nemzetgyűlés 403. ülése 1925. évi május hó 5-én, kedden. 317 korbácsolt közhangulat megnyugtatása érdekében közvetlenül a pártpolitikától távol álló m. kir. legfőbb állami számvevőszék bízatott meg. Ezen megbízatásának a számvevőszék a legnagyobb körültekintéssel tett eleget, a számadásokat a legnagyobb részletességgel és pontossággal vizsgálta meg s erre vonatkozó jelentését beterjesztette. A zárszámadásvizsgáló bizottság a m. kir. legfőbb állami számvevőszék jelentése alapján megállapítja: jóllehet a wieni magyar ellenforradalmi csoportoknak nem volt megadva a módja annak, hogy az akkor adott helyzetben a vonatkozó összegeket szabályszerűen kezelhették volna, mégis a csoportok készek voltak és kötelességüknek tartották azt, hölgy elszámoljanak, nyilvánvaló, hogy a hatalmukba vett, különben a tanácsköztársaság céljaira szánt összeget hazafias célra, az alkotmányosság helyreállitására fordították, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a wieni magyar ellenforradalmi csoportok számadásait tudomásul venni méltóztassék. (Éljenzés a jobbaldalon.) T. Nenizetgyülés ! Van" szerencsém a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentését az Aradon, majd Szegeden működött magyar nemzeti kormányoknak 1919. évi május-augusztus havi számadásairól a következőkben ismertetni: Amint a beterjesztett kimutatások visszatükrözik, az arad-szegedi kormányok kezelése az egész államháztartásnak csak egy igen kiesi körére terjedt ki, épen ezért a legfőbb állami számvevőszék a kimutatások elkészítésénél mellőzte az 1914/15. évi költségvetés kereteit. Nevezett kormány megalakulásakor ..Központi magyar állampénztár" elnevezéssel külön állampénztárt létesített, amely azonban tulajdonképen a kormány házipénztára volt. Ez a pénztár, eltekintve a létesítése alkalmával hozzája befolyt egy-két tételtől, pénztári ellátmányait a szegedi állampénztártól kapta, amiből azután az egyes tárcáknál az a komplikáció keletkezett, hogy egyik a központi magyar állampénztárral, a másik a szegedi állampénztárral állott számadási viszonyban. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A magyar nemzeti kormányok pénzügyi gazdálkodását a következő számadatok mutatják: Rendes kiadások 38,864.156 korona 18 fillér, átmeneti kiadások 359.297 korona 79 fillér, öszszes kiadás 39,223.453 korona 97 fillér, rendes-bevételek 2,143.556 korona 96 fillér, rendkívüli bevételek 2,290.462 korona 95 fillér, összes bevétel 4,434.019 korona 91 fillér, hiány 34,789.434 korona 06 filler 1 . Á központi magyar állampénztár folyó bevételei a kormány kiadásainak fedezésére nem voltak elegendők s ez arra késztette a magyar nemzeti kormányt, hogy a szegedi bankok alkalmi szindikátusától 10 millió kölcsönt vegyen fel. amelyre 9,250.000 korona a szegedi állampénztárba be is fizettetett. A szeeedi állampénztárnak és ..KÖzpöinti magvar állampénztárának a kimutatásokban részletezett bevételein kívül a hadügyministeriumnak voltak olyan bevételei, amelyek a budapesti akkori .,hadügyministerium"-tól, a szerbiai munka skülönitmény gazdasági hivatalától, a katonai élelmezési raktártól utaltattak át. A zárszámadásvizsgáló bizottság a legfőbb állami számvevőszék idevonatkozó jelentéséből arról győződött meg, hogy egyes ministeriumok dologi ós személyi kiadásaira elszá> T A?L0 XXXI molás kötelezettsége mellett utalványozott némely előlegek elszámolása még hiányzik. így az 1919. évi május havában bevételként elszámolt, a battonyai állampénztártól származónak jelzett, de ezen állampénztár naplóiban elő nem forduló 300 ; 000 korona eredetére nézve, továbbá az 1919. évi július hó 18-án a ministerelnökség által a szegedi állampénztárba beszállított 2,137.000 korona eredetére nézve, a wieni ellenforradalmi bizottság által a szegedi nemzeti kormány rendelkezésére bocsátott 2,500.000 korona és 100.000 francia frank elszámolására nézve, végül a szegedi nemzeti kormány intézkedése folytán a szegedi állampénztárnál törtónt bevételeknek az u. n. tanácsköztársaság kezelésében is előforduló tételei tisztázására nézve a tárgyalások az egyes ministeriumokkal folyamatban vannak. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése az Aradon, majd Szegeden működött magyar nemzeti kormányok egyes ministeriumainak kimutatásait csatoltan bemutatja. A zárszámadás vizsgáló bizottság Aradon, majd Szegeden alakult nemzeti kormányok működésére nézve megállapítja: habár az illető kormányok törvényes felhatalmazás nélkül működtek is. de kétségtelen, hogy működésükben hazafias érzésüktől vezéreltetve az állami élet jogfolytonosságának helyreállitására törekedtek, épen ezért javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által az Aradon, majd Szegeden működött magyar nemzeti kormánynak a kormányzata alatt álló terület pénzügyi gazdálkodására vonatkozólag az 1919, májustól ausrusztusig terjedő időről beterjesztett kimutatásait és az azzal kapcsolatos jelentését tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Strausz István képviselő urat, mint a különvélemény beadóját illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Strausz István: T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzetgyűlés és az egész magyar társadalom a lázas beteg* türelmetlenségével és álmaival sürgette éveken át azon idők zárszámadásait, amelveket Nánássy t. képviselőtársam az előadói székből a zárszámadási bizottság álláspontja szerint egészen tárgyilagosan ismertetett. Én meg tudom érteni a zárszámadások sürgetésében megnyilvánuló türelmetlenséget, meg tudom érteni a sürgetésben megnyilatkozó lázas állapotot. T. Nemzetgyűlés! Mindenki tudja, hogy azok a zárszámadások, melyeket végre-valahára beterjesztettek a nemzetgyűlés elé, olyan időszakokról szólnak, melyekben egymásután a magyar nemzetet olyan tragikumok érték, amely tragikumok sorsfordulatokban gazdag országunk történelmében is egészen példátlanok. De az európai államok történelmében sem találunk egyetlenegy olyan államot sem, mely folytonosságban olyan pusztító csapásokon esett volna keresztül területben, népben és vagyonban, mint amilyeneken a zárszámadási időszak alatt. 1916-tól 1919 augusztus hó első feléig, keresztülesett a magyar 'nemzet. Megértem^ te • hát, hogy az ország népének legnagyobb részo abban az álomban ringatta magát, h!ogy_ ezeknek a zárszámadásoknak nyomai majd kv tudiuk fürkészni azokat a valódi bűnösöket, akik a háborúnak és forradalmaknak rettenetes, rmsztitó tragikumát a nemzetre zúdították. Ha szétnézek a nemzetgyűlés padsorai között, azt látom, hogy ez a lázas álomi egészen eloszlott, de ezzel együtt, ugy látszik, megszűnt még az a köteles érdeklődés is a nemzetgyűlés tagjai között, amellyel tartoznak a zárszám50
