Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-403

318 A nemzetgyűlés 403. ülése 1925. évi május hó 5-én, kedden. adási ügyek tárgyalása iránt. Különösen rossz­néven veszem, azt az abszolút közönbösséget, amelyet az ellenzék részéről az előterjesztett zárszámadások, jobban mondva kimutatások tárgyalása iránt tanasztalok. (Kószó István: Az ő bűneikről van szó!) Én nem azért rekriminálom az ellenzéket, mintha abban a nézetben lennék, hogy a zár­számadások alapján csakugyan fel lehet ku­tatni azoikat a valódi bűnösöket, akik — mon­dom— a háború és forradalmak nyomán ilyen pusztításnak tették ki a mi országunkat. Ezeknek a lehetőségeknek feltételezése valóban lázas álom volt. Mindenki tudja azt, hogy a zár­számadások alapján, bármely kormányt is, csakis az állami vagyon kezeléséért, az állami pénzügyek és gazdálkodás vezetéséért lehet fe­lelőssé tenni. A zárszámadásvizsgáló bizottságban az el­lenzéki frontot egyedül én magam képviseltem és egyedül magam védtem, Ugy látom, hogy ma a nemzetgyűlésen is a nagy horderejű kér­désnek elintézésében felszólalásommal az ellen­zéket újra csak magam képviselem. A zárszám­adásvizsgáló bizottságban egyedül csak én fo­gadtam el a rendszeres zárszámadások helyett előterjesztett kimutatásokat és a zárszámadás­vizsgáló bizottság állásfoglalásával szemben külön véleményt jelentettem be mind a hat ki­mutatásra nézve. A bizottságban részletesen és egészen tárgyilagos okfejtéssel indokoltam meg a magam véleményét. Ez a különvéle­mény a zárszámadásvizsgáló bizottság jelenté­sével együtt kinyomatva a nemzetgyűlés tag­jai között ki osztatott. Különvéleményemet te­hát mindenki ismeri. Különvéleményemben érdemleges pótlásokat kívánok. Csak időt pazarolnék, ha a pótlások mellőz­hetetlen szükségességét ismét fejtegetném. Nincs is a fejtegetésekre fogékony talajom, mert az ellenzék padjai üresek. (Meskó Zoltán: Dehogy is nincs!) Erre is csak azt mondha­tom, t. képviselőtársam, hogy teljesen ma­gamra hagyott az ellenzék, de azért előterjesz­tem a zárszámadásvizsgáló bizottságban elő­adott okfejtésem alapján konkretizált javas­lataimat minden esryes időszak kimutatására nézve, mert azok előterjesztését a plenáris tár­gyalásra, tartottam, fenn. Az 1916/17. számadási évre nézve javaslatom a következő (olvassa): „Az alkotmánybiztosité­kot kéoező törvénvekben megállapított szerke­zetű és összetételű zárszámadás helyett az 1916/17. számadási évről beterjesztett kimutatás tárgyalása egyelőre vétessék le a napirendről, a legfőbb állami számvevőszék elnöke pedig a következőkre ntasittassék: 1. Külön jelentésben terjessze a nemzetgyű­lés elé ezen év kezelésének pénztári adatait, amelyeket az egyes ministeri tárcák ágazatai szerint csoportosítson. 2. Ezen jelentésében az államkormányzat­ból folyó kiadásokat a háború viselése folytán felmerült kiadásoktól elválasztva tárgyalja és ily módon tárgyalja a felvett kölcsönöket is. 3. Terjessze elő az érdekelt kormány tagjai­nak indokolásait mindazon kiadások utalvá­nyozására nézve, amelyeket a legfőbb állami számvevőszéki jelentés előirányzatnélkülinek, vagy a tételes törvényektől eltérőknek minősít. 4. Ebben a jelentésében az állani aktiv és passzív vagyonát — a cselekvő és terhelő hát­ralékok kivételével — ugyancsak az egyes mi­nisteri tárcák ágazatai szerint eredeti értékük­ben ismertesse, mindazon változások feltárása mellett, amelyek az év folyamán állagukban és értékükben előfordultak. a) Hozza tudomására a nemzetgyűlésnek a legfőbb állami számvevőszék birálata leszű­résével a „Szállítmányok és Ellátmányok", va­lamint az „Átszámítások" számláin az általános forgalmi kezelésben jelentkező függő tételeket, az állam teljes pénzkészletének feltüntetése mellett, ugy azonban, hogy a jelentés a pénz­készleteket^ a számadási év elején és a szám­adási év végén külön kimutassa. b) A jelentésben a tárcaszerü és forgalmi átfutó kezelésben függő tételekként jelentkező utalványozásokból azokat, amelyeknek az át­futó kezelésben történt elszámolása a tételes törvények szempontjából kifogás alá esik, kü­lön csoportosítsa és az utalványozás törvény­telenségét minősitse. 5. Terjessze elő az ezen évben felvett köl­csönök teljes anyagának megvizsgálásáról a törvények által megkívánt „legfőbb állami számvevőszéki jelentést". Következő határozati jaA^aslatom az 1917/18. évi kimutatásokra vonatkozik és következő' képen szól (olvassa): „Az alkotmánybiztosítékot képező törvé­nyekben megállapított szerkezetű és össze­tételű zárszámadás helyett az 1917/18. szám­adási évről beterjesztett kimutatás tárgyalása egyelőre vétessék le a napirendről, a legfőbb állami számvevőszék elnöke pedig a követke­zőkre ntasittassék: 1. Külön jelentésben terjessze a nemzet­gyűlés elé ezen év kezelésének pénztári adatait, amelyeket az egyes ministeri tárcák ágazatai szerint csoportosítson. 2. Ezen jelentésében az államkormányzatból folyó kiadásokat a háború viselése folytán a felmerült kiadásoktól elválasztva tárgyalja és ily módon tárgyalja a felvett kölcsönöket is. 3. Terjessze elő az érdekelt kormányok tagjainak indokolásait mindazon kiadások utalványozására nézve, amelyeket a legfőbb állami számvevőszéki jelentés előirányzat nél­külieknek, vagy a tételes törvényektől eltérők­nek minősít. 4. Ebben a jelentésben az állam aktív és passzív vagyonát — a cselekvő és terhelő hát­ralékok kivételével — ugyancsak az egyes mi­nisteri tárcát ágazatai szerint eredeti értékük­ben ismertesse mindazon változások feltárása mellett, amelyek az év folyamán állagukban és értékükben előfordultak. a) Hozza tudomására a, nemzets-yülésuek a Legfőbb Állami Számvevőszék birálata leszű­résével a „Szállitmányok és Ellátmányok", va­lamint az „Átszámítások" számláin az általá­nos forgalmi kezelésben jelentkező függő téte­leket, az állam teljes pénzkészletének feltünte­tése mellett, ugy azonban, hogy a jelentés a pénzkészleteket a számadási év elején és a számadási év végén külön kimutassa. b) A jelentésben a tárcaszerü és forgalmi átfutó kezelésben függő tételekként jelentkező Utalványozásokból azokat, amelyeknek az át­futó kezelésben történt elszámolása a tételes törvények szempontjából kifogás alá esik, kü­lön csoportosítsa és az utalványozás törvény­telenségét minősitse. 5. Terjessze elő az ezen évben felvett köl­csönök teljes anyagának megvizsgálásáról a törvények által megkívánt legfőbb állami számvevőszéki jelentést. 6. Mindazokat a hivatalokat, intézeteket s pénztárakat, amelyeknél a, vaayou a leltárak és egyéb nyilvántartások elkallódása miatt nem volt számon kérhető, jelentse az elkallódás okának meg-jelölésével." Következő javaslatom, amely az 1918 július

Next

/
Thumbnails
Contents