Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-403

316 A nemzetgyűlés 403. ülése 1925. évi május hó 5-én, kedden. bevételre elő kellett irni azokat az összeg-eket is, amelyeket az u. n. tanácsköztársaság- az Osztrák-Magyar Banktól minden formaság- nélkül igénybe vett, továbbá ami az önkényes bankjegynyomásból származott. E körülmények figyelembevételével a bevételekre előirt 7.618,098.062 korona 31 fillérből levonva a X. fejezet alatt felvett kölesönt, 166,698.000 koronát, az Osztrák-Magyar Banktól igénybevett .3.135,114.239 korona 42 fillért, a kétszáz és huszonöt koronás bankjegyhamisitváiiyból 3.140,720.000 koronát, a két és egykoronás .bankjegyhamisitványból 44,818.000 koronát, a postatakarékpénztári pénzjegyekből 310,285.000 koronát, összesen 6.797,635.239 korona 42 fillért, a folyó bevétel marad mindössze 820,462.822 korona 80 fillér. Kiadásként utalványoztatok 6.626,666.757 korona 82 fillér s ebből levonva a rendes kiadások VII., VIII. és IX., valamint az átmeneti kiadások XVII. fejezeténél utalványozott tőketörlesztéseket 171,674.211 korona 96 fillért, a kiadásokat a bevételekből levonva, a hiány 5.634,529.722 korona 97 fillér. Az átfutó kezelésben előlegként utalványoztatok a forgalmi naplók szerint 1.630,181.641 korona 44 fillér, a tárcanaplók szerint 5.637,293.889 korona 80 fillér, idegen pénzként eíőiratott a forgalmi naplók szerint 6.882,454.216 K 28 fillér, a tárcanaplók szerint 10.360,868.725 korona 62 fillér; a forgalmi átfutó kezelésben előlegként elszámoltatott 886,229.617 korona 10 íilfér, az; idegen pénzek kimutatása szerint 6.581,711.705 korona 95 fillér. Az u. n'. tanácsköztársaság bukása után a szocializálva volt magángazdaságok tulajdonosai és magánosok, továbbá az önkormányzati szervek, az VL n. tanácsköztársaság intézkedéseiből támadt káraikat és követeléseiket az állammal szemben kívánták érvényesíteni. Az alkotmányosság helyreállítása val a törvényhozás az 1920 :

1. te. 9. §-ában kimondotta, hogy az u. n. tanácsköztársaság bármilyen elnevezés alatt kiadott rendeletei érvénytelenek. A kormány az 1919. évben kiadott 5193/M. E. számú rendeletével kimondotta, hogy az u. n. tanácsköztársaság hatósági színezettel bíró gazdasági szerveinek intézkedéseiért felelősséget nem vállal s elrendelte az u. n. tanácsköztársaság idején létesített összes gazdasági szerveknek felszámoltatását, fentartva ezzel kapcsolatban az említett gazdasági szervek intézkedései folytán az államkincstárt ért károk megtérítése iránti kérelmét, végül kimondotta, hogy ezen szerveknek felszámolása után netalán mutatkozó feleslegek a kincstárt illetik. Az u. n. tanácsköztársaság gazdasági szerveinek felszámoltatására kiadott kormányutasitások körvoinalozzák azoknak a kiadásoknak és bevételeknek a természetét, amelyek az államkincstárt terhelik, illetőleg megilletik. Ezek a felszámolások folyamatban vannak, a pénzügyministerium kivételével a többi ministeriumok közlése szerint ezidőszerint a; kincstárral szemben és a kincstár részéről támasztott követelések a következők: A kincstárral szemben bejelentett követelések: 653,894.029 korona 35 fillér, a bejelentett követelésekből elismert és részint már kifizetett összeg 21,273.768 korona 15 fillér, még el nem ismert követelés 632,620.261 korona 20 fillér. Az államkincstár bejelentett követelése 384.958.227 korona 84 fillér, a bejelentett követelésekből törlesztetett 185,957.959 korona 98 fillér, még törlesztetten 199,000.267 korona 86 fillér. Van szerencsém a zárszámadásvizsgáló bizottság* jelentését a „Tanácsok országos gyűlése", az „Állami adósságok", a „Kamatbiztositást élvezett és más vasutak átvétele folytán elvállalt adósságok", az „Egyes tárcákat terhelő kölcsönök", a „Legfőbb állami számvevőszék", a Közigazgatási Bíróság", a „Munkanélküliség enyhítése céljából megindított szükségmunkák", az „1909 : XV. te. alapján eszközlendő beruházások" ágazatok, továbbá a kormányzótanács elnöksége, a volt hörvát-szlavon-dalmát minister és személyzete, a külügyi népbiztosság, a volt Ő es. es apostoli kir. Felsége személye körüli ministerium, a munkaügyi és népjóléti népbiztosság,^ a, tárcanélküli népbiztosságok, a belügyi népbiztosság, a pénzügyi népbiztosság, a szociális termelés népbiztossága (kereskedelmi), a földmivelésügyi népbiztosság*, a közoktatásügyi népbiztosság, az igazíságügyi népbiztosság és a hadügyi népbiztosság 1919 március 21-től 1919 augusztus 5-ig terjedő számadásainak megvizsgálásáról bemutatni. A zárszámadásvizsgáló bizottság a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának: 1919 március 21-ótől 1919 augusztus 6-áig terjedő időszakáról beterjesztett kimutatások alapján az u. n. tanácsköztársaság pénzügyi gazdálkodásának eredményeit a folytonosság fentartása céljából a t. Nemzetgyűlésnek bejelenti azzal a javaslatával, hogy az u. n. tanácsköztársaság működését az 1920 :X. te. rendelkezései értelmében az 1848.. évi III. tc.-ben megállapított felelősség szempontjából tárgyalás alá venni ne méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a zárszámadásvizsgáló bizottságnak az u. n. wieiii magyar ellenforradalmi csoportok számadásairól szóló jelentését a következőkben ismertetni: Az u. n. tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa 1919 április havában az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézetétől 220 millió koronát utalt ki a wieni követségi gazdasági meghatalmazott kezeihez. A kiutalt összegből 20 millió koronát Lengyel Gyula, a Jegybank budapesti főintézetének akkori u. n. kormányzója magánál visszatartott. Az említett gazdasági meghatalmazott a felvett 200 millió koronából 2,030.400 koronát egy budapesti papirvásárlási számla kiegyenlítésére fizetett. 57,900.000 koronát a wieiii követségnél létesített „Külkereskedelmi alap", 1,000.000 koronát pedig ugyancsak ezen követség ..Rendelkezési alap"-ja céljaira fordított. A kiutalt és átvett 220 millió korona könyv szerinti maradványa tehát 139,069.600 koronát tett ki s ezzel szemben a wieni magyar ellenforradalmi csoportok a wieni követség ellen 1919 május 2-án intézett akciójuk alkalmával 135 millió koronát, 100.000 svájci és 333.000 francia frankot vettek hatalmukba. A magyar ellenforradalmi csoportoknak igy hatalmukba vett értékekből a wieni államrendőrség 69,420.000 koronát lefoglalt, amelyből 69,390.000 koronát az 1920. évben a magyar kincstárnak visszatérített, a fenmaradó 30.000 korona megtérítését kilátásba helyezte. Ezek szerint a wieni magyar ellenforradalmi csoportok elszámolásának tárgyát 65,580.000 korona, 100.000 svájci és 333.000 francia frank képezi. A wieni magyar ellenforradalmi csoportok elszámolási ügyét éveken keresztül pártpolitikai agitációra használták fel, épen ezért ezeknek a számadásoknak megvizsgálásával a fel-