Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-403

A nemzetgyűlés 403. ülése 1925. évi május hó 5-én, kedden. 315 azonban korántsem pótolta az alkotmányos felhatalmazást s igy elvitázhatatlan, hogy önhatalmúlag, saját felelősségiikre intézkedtek az ország pénzügyeiről. Az 1918 november 1-től 1919 március 20-ig terjedő időszak kezelési eredményei a következők: Bevétel 7,571.072.728 korona 71 fillér, kiadás 4,572.551.300 korona 76 fillér. A tiszta felesleg 2,998.521.427 korona 95 fillér, amely azonban csak látszólagos, mert a közigazgatásilag előirt bevételek között vannak olyanok, amelyek kölcsönökből származnak és igy nem tekinthetők az állam folyó jövedelmeinek. Ennek figyelembevételével a számadatok a következőképen módosulnak: A bevételekre előirt 7,571.072.728 korona 71 fillérből levonva a X. fejezet 2. cím alatt felvett kölcsönösszeget, mely 6,295.490.334 korona, marad folyó bevételnek 1,275.582.394 korona 71 fillér. A kiadásként utalványozott 4,572.551.300 korona 76 fillérből levonva a rendes kiadások VII., VIII. és IX., valamint az átmeneti kiadások XVII. fejezeténél utalványozott tőketörlesztéseket: 405,282.174 korona 64 fillért, marad tiszta hiány 2,891.686.731 korona 41 fillér. Az átfutó kezelésben előlegként utalványoztatott a forgalmi naplók szerint 2,394.962.100 korona 33 fillér, a tárcanaplók szerint 6,482.929.809 korona 58 fillér. Idegen pénzként előiratott a forgalmi naplók szerint 1,567.487.262 korona 97 fillér, a tárcanaplók szerint 10,129.948.716 korona 05 fillér. Az átfutó kezelésben előlegek kimutatás szerint 1,967.628.651 korona 87 fillér, idegen pénzek kimutatás szerint 1,203.296.809 korona 66 fillér. Az állami leltárt és a vele kapcsolatos mérlegreket, kimutatásokat és jelentéseket a magyar királyi legfőbb állami számvevőszék az előző költségvetési időszakban^ felhozott okok miatt ezúttal sem tudta előterjeszteni.^ T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a zárszámadásvizsgáló bizottság' jelentését az „Országgyűlés", az „Állami adósságok", a „Kamatbiztosítást élvezett és más vasutak átvétele folytán elvállalt adósságok", az „Egyes^ tárcákat terhelő kölcsönök", az „Előlegezések a vasúti kamatbiztositás alánján", a „Legfőbb állami számvevőszék", a „Közigazgatásig biróság", a „Munkanélküliség enyhítése céljából megindított szükségmunkák", az .,1909 : XV. te. alapján eszközlendő beruházások", ágazatok, továbbá a magyar mitiisterelnökség, a volt ő császári és apostoli királyi Felsége személye körüli ministerium, a volt horvát-szlavon-dalmát minister és személyzete, a magyar külügymiaisterium, a magyar munkaügyi és népjóléti ministerium, a magyar tárcanélküli nünisteriumok, a magyar belügyministerium, a mar gyár pénzügyministerium, a magyar kereskedelemügyi ministerium, a magyar földmivelésügyi ministerium, a magyar vallás- és közoktatásügyi ministerium, a magyar igazságügyi ministerium és a magyar hadügyministeriumnak 1918 november 1-től 1919 március 20-ig terjedő időről szerkesztett kimutatásait benyújtani. A zár számadás vizsgáló bizottság teljes egészében osztja és magáévá teszi a legfőbb állami számvevőszéknek azt a megállapítását, hogy az úgynevezett népköztársaság kormánya által kibocsátott 1918. évi úgynevezett VI. néptörvény nem pótolja az alkotmányosság keretei között létrejött felhatalmazást — hogy az úgynevezett népköztársaságnak forradalmi kormánya kizárólag saját felelősségére intézkedett az állam pénzügyeiről —: hogy az úgynevezett népköztársaság kiadásai között nagyobb számban fordulnak elő olyan előleg jellegéyel biró utalványozások, amelyeknél az utalványozás jogcímének megfelelő tényleges felhasználás kétséges, erre tekintettel a zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a magyar királyi legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1918 november 1-től 1919 március 20-ig terjedő időszakról beterjesztett kimutatásait és erre vonatkozó jelentését tudomásul venni méltóztassék. T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentését a magyar államnak az 1919 március 1-től 1919 aiigusztus 6-ig terjedő időszakban utalványozott kiadásairól és előirt bevételeiről szerkesztett kimutatásait a következőkben ismertetni. Már az előző, 1918 november 1-től 1919 március 20-ig működött úgynevezett magyar népköztársaság kormánya is alkotmányos felhatalmazás nélkül gazdálkodott és intézte az ország pénzügyeit. Ez a kormány azonban legalább megkísérelte az 19Í8 : VI. néptörvény kibocsátásával törvényes formát adni kormányzásának, megtartotta az addigi hivatalos kereteket, intézkedéseiben igyekezett a régi formákat megtartani, ezzel szemben az úgynevezett tanácsköztársaság vezetősége a régi hivatalos hatóságokat mellőzte, a régi szerveket figyelmen kivül hagyta, az állami pénzügyeket nemcsak az erre hivatott és erre berendezett állami hivatalok intézték, hanem állami és közpénztárak kezelésével pénzintézeteket is megbíztak. Az u. n. tanácsköztársaság köztulajdonbavétel címén hatalmába kerítette a földbirtokot, a lakóházakat, ipari, bánya-, közlekedési üzemeket, szállitmányozási. raktár- és áru- ' üzleteket, kereskedelmi vállalatokat, ezek pénz-, áru- és anyagkészletét. Az, u. n. tanácskormány a hatalmába vett üzemek és intézmények vezetésére és ezzel kapcsolatosan a termelés biztosítása érdekében különböző szerveket állitott fel, amelyek az u. n. szociális termelés közigazgatási funkcióit végezték és felmerült költségeiket nemcsak az államkincstárból fedezték, hanem erre igénybe vették a pénzintézetekel, sőt a köztulajdonba vett gazdasági intézmények anyagi eszközeit is. Az u. n. tanácsköztársaság ideje alatt az egyes utalványozási hatóságok nemcsak az államkincstárral voltak pénzügyi kapcsolatban, hanem pénzintézetekkel, különböző üzemekkel, sőt magánosokkal is kerültek hivatalos pénzügyi összeköttetésbe, ilyen körülmények között az utalványozások nélkülözték a számvevőségi ellenjegyzést; az u. n. tanácsköztársaság szaktudással nem biró szervei apró papirszeleteken, avagy épen szóbelileg utalványoztak, épen ezen okok miatt az u. n. tanácsköztársaság pénzügyi gazdálkodásáról teljesen hű képet alkotni nem lehet, kimerítő és pontos számadási kimutatásokat pedig annál kevésbé lehet készíteni, mert az u. n. tanácsköztársaság egyes szervei rendeletek bevárása nélkül legtöbbször általános érvényű rendeletre hivatkozással utalványoztak, a zárszámadásokra vonatkozó iratokat engedték elkallódni, sőt azok egy részét egyszerűen megsemmisítették. Az 1919 március 21-től, 1919 augusztus 6-ig terjedő időszak kezelési eredményei a követk-G'7Ők * Valódi kezelés: Bevétel 7.618,098.062 korona Bl fillér, kiadás 6.626,666.757 korona 82 fillér. Felesleg: 991,431.304 korona 49 fillér. Az itt feltüntetett felesleg természetesen csak látszólagos

3 egyrészt, mert a közigazgatásilag előirt bevételek között vannak olyanok, amelyek kölcsönökből származnak s igy az állam folyó jövedelmeinek nem tekinthetők, másrészt mert