Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-403

314 A nemzetgyűlés 403. ülése 1925. évi május hó 5-én, kedden. jövedelmeinek nem tekinthetők, aminek folytán a mérlegszerű eredmények a következőképen alakulnak : a kimutatás szerint előirt 6.802,282.542 korona 52 fillér bevételből levonva a X. fejezet 2. cím: alatt feltüntetett különböző kölcsönökből befolyt 5.007,534.555 koronát, marad tiszta bevételnek 1.794,747.987 korona 52 fillér. A kiadásként utalványozott 6.906,173.525 korona 41 fillérből levonva a VII., VIII., IX. és XV. fejezeteknél utalványozott tőketörlesztésekelt 952,446.070 korona 45 fillér értékben, marad tiszta hiány 4.158,979.467 korona 44 fillér. Az átfutó kezelésből, mint az előző időszakban, ugyancsak az „Előlegek" és „Idegen pénzek" csoportját találjuk meg- az állami számvevőszék kimutatásábon. Az átfutó kezelés eredményei: az előlegeknél forgalmi naplók szerint 8.264,177.446 korona 13 fillér, tárcanaplók szerint 8.935,734.721 korona 95 fillér; idegen pénzekből forgalmi naplók szerint 1.729,619.244 korona 51 fillér, tárcanaplók szerint pedig 12.221,051.126 korona 19 fillér. A pénzügyi pénztáraknál az 1918 július 1-től október 31-ig terjedő időszakban engedélyezett, de ezen idő alatt kiegyenlitést nem nlyert általános előlegek összege 25,841.968 korona 61 fillér. Az 1918 július 1-től október 31-ig terjedő időszakban a pénzügyi pénztáraknál befolvt, de ezen idő alatt kiegyenlitést nem nyert idegen pénzek: 15,443.110 korona 55 fillér. T. Nemzetgyűlés Î Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918 október végével felbomlott s igy az Ausztria és Magyarország között az 1867 : XII. tcikk alapján fennálló közösség is megszűnt. A közös külügy-, pénzügy- és hadügymisteriumok, valamint az azok ellenőrzésére hivatott legfőbb számvevőszék az összeomlás után hirtelen feloszlott. A közösügyi kiadásokról a háborús évek alatt zárszámadásokat nem készítettek, igy a felelősség érvényesítésének a lehetősége is megszűnt. A monarchia közös bevételeire és kiadásaira vonatkozó előirányzatot alkotmányos utón az 1914/15. költségvetési évre állapították meg. A háborús években a szükséges összegeket Ugy Magyarország mint Ausztria előlegként bocsátották a közös ministefiumok rendelkezésére. A közös pénzügyminister 1917. évben szerkesztett és az országos bizottsághoz benyújtott egy előterjesztést az 1914/15., 1915/16. és 1916/17. költségvetési évek közösügyi kiadásainak és bevételeinek elszámolása tárgyában, amelyet! azonban az országos bizottság soha nem tárgyalt le. A közös kiadásokról és bevételekről készített zárszámadások közül az 1912. évi zárszámadás volt az, amelyet a magyar törvényhozás szabályszerűen legutoljára letárgyalt A háborús évek közösügyi zárszámadásait a békeévek zárszámadásaitól eltérő szerkezetben kellett Összeállítani, mert a békebeli és hadi szükségleteket külön-külön elszámolni nem lehetett. A vonatkozó közösügyi zárszámadás két részre osztatott. Egyik részében azok a. hitelek számöltattak el, amelyeknek terhére a könyvelést eszközölték is, a másik részt a fegyveres erő költbégeiről „eredményszámadás" alakjában számoltatott eli Az 1915/16. s az 1916/17. évekről a közös szánwevőszék csak eredményszámadásokat tudott készíteni, ettől az időtől kezdve azonban már eredményszámadásokat sem produkált. Az osztrák pénzügj^miinisteriuni az 1921. évben összeállított ugyan a közös ügyekre vonatkozólag egy összefoglaló eredniénykimutatást, amelyet azonban egyáltalán nem lehet pontosnak tartani, ugy hogy az legfeljebb segédeszközül használható fel, egy leszámolás alkalmával. A közös folyó összes ügyek, úgymint: pénz, értékek, követelések, ingó és ingatlan vagyon, hadianyagok stb. leszámolásával a pénzügyministerium egyik főosztálya foglalkozik. A háború végén kitört forradalom ténylegesen, a trianoni békeszerződés pedig

1 jogilag is megszüntette a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között az 1867 :XXX. tcikk alapján fennállott közösséget. A legutolsó, alkotmányos formák között készített s az 1909. évről szóló' elszámolás eredménye szerint Horvát-Szlavonországoknak 7,415.220 korona 99 fillér volt a követelése. 1910-től 1918 október 31-ig az előirányzott összegeknél összesen 88,853.709 korona 51 fillérrel fizetett többet Magyarország, ugy hogy a. közösség megszűntével 81,438.488 korona 52 fillér volt Magyarország követelése. Bonyolulttá teszi a leszámolás kérdését egyrészről az a körülmény, hogy az 1920. évi XXVII. tcikk rendelkezései szerint rendes állami zárszámadások készítését mellőzi, másrészről az, hogy az 1916:X. tcikk hatályát az 1918. évi IV. tcikk csak 1918 április 30-ig hosszabbította meg, igy tulajdonképen ezen időtől Magyarország és Horvát-Szlavonországok között törvényesen megállapított pénzügyi egyezmény nem is volt. Bár a múltban eszközölt leszámolások Magyarországra mindig kedvezőtlenek voltak, úgyannyira, hogy az 1906 : X. tcikk rendelkezése értelmében az 1904. év január 1-ét megelőző időből Magyarországnak bármily címen fennálló követelése kiegyenlítettnek tekintetik, — mégis feltétlenül fontos és szükséges a leszámolásokat megejteni, hogy ezzel Magyarország érdekeit a S. H. S. állammal, mint utódállammal szemben a függő kérdéseknek a békeszerződés értelmében leendő elintézésénél nagyobb figyelemre méltassák. Az állami leltárt és a vele kapcsolatos mérlegeket, kimutatásokat és jelentéseket a m. kir. legfőbb állami számvevőszék az előbbi költségvetési évben felhozott okokon kivül azért sem tartja szükségesnek előterjeszteni, mivel jelen esetben csonka számadási időszakról tesz jelentést. A zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magvar állami háztartásának az 1918 július 1-től 1918 október 31-ig terjedő időről beterjesztett kimutatásokat és erre vonatkozó jelentését tudomásul venni s a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék!. T. Nemzetgvülés! Van szerencsém a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentését az 1918 november 1-től 1919 március 20-ig terjedő időszakról a következőkben ismertetni. Az 1918/19. költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1918 : X. tcikk hatályai 1918 október 31-ikén megszűnt. A kormány kellő időben nem gondoskodott az államháztartás alkotmányos továbbvitelének előfeltételeiről s iscrv 1918 november 1-ével kezdetüket vették az államháztartásban a költségvetést nélkülöző és törvényes felhatalmazás nélküli időszakok, amelyekben az akkor működött kormányok kizárólag személyi felelősségükre kormányozták az országot és intézték az ország pénzügyeit. Az úgynevezett magyar r népköztársaság kormánya az 1918 : VI. néptörvény kibocsátásával igyekezett áthidalni azt az ürt, amelyet a felhatalmazási törvény elmaradása okozott, ez