Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-403

A nemzetgyűlés 403. ülése 1925. évi május hó 5-én, kedden. 313 számadási év végével kiegyenlítést nem nyert általános előlegek a következők: „Pénzkészletek" címe alatt 177,821.312 korona 32 fillér, „Előlegek" címe alatt 680,120.179 korona. Az egyes pénzügyi pénztáraknál az 1917—1918. számadási év végéig befolyt, de az év végéig kiegyenlítést nem nyert általános idegen pénzek öszszege a „Pénzintézetektől nyert kölcsönök" címe alatt 1,496.574.904 korona 43 fillér, „Egyéb idegen pénzek" címe! alatt 225,268.811 korona 24 fillér. A bolgár királyi kormánynak a berlini Disconto Gesellschaftiiál levő számlájára a német birodalmi kincstár által átutalt 99,685.404 korona a bolgár kormánynak „Egyéb előlegek" cím alatt fennálló 117,021.996 koronás tartozásának a törlesztésére szolgál. T. Nemzetgyűlés! A zárszámadás-vizsgáló bizottság beható vizsgálat tárgyává tette a ni. kir. legfőbb állami számvevőszéknek helyszíni vizsgálat alapján összeállított és az úgynevezett burgonya-akció elszámolására vonatkozó jelentését. Ezt a vizsgálatot a m. kir. legfőbb állami számvevőszék ugyan nem ebben az időszakban, hanem az 1921. évben tartotta meg, de mert az elszámolás erre a számadási időszakra vonatkozik, a jelentést itten kellett tárgyalás alá venni. Az 1917. évi burgonyatermés rekvirálására és arányos szétosztására az illetékes tényezők a rendelkezéseket olyan későn adták ki, hogy a korán beállott hidegek következtében mintegy 500 vágón burgonya megfagyott. Nehogy a nagymennyiségű étkezésre szánt burgonya kárbavesszen és ezzel a kincstárt károsodás érje, a Közélelmezési Hivatal vezetésével megbízott minister a megfagyott burgonyamennyiséget burgonyád dolgoztatta fel. A burfonyadarát belföldön elhelyezni nem lehetett, annak külföldön leendő értékesítésével a minister az Országos Burgonya Közvetítő Hivatal akkori igazgatóját bizta meg akként, hogy a feldolgozás folytán nyert 100 vagonra előirányzott burgonyadara értékesítését említett igazgató saját számlájára és veszélyére végzi, ugy azonban, hogy a tiszta haszonból a kincstárt legalább 10 millió korona illeti. Az ilyenformán megtérült 10 millió koronát a ministertanács az ínségben levő köztisztviselők élelmezésére kívánta fordítani. Az akció lebonyolítása folyamán kitűnt, hogy a számításba vett me'gfagyott burgonyának jóval nagyobb százalékát sikerült burgonyadarává feldolgoztatni. A többlet után a minister még 3,900.000 korona haszonrészesedést követelt. Az értékesítést végző igazgató 10 millió koronát az Országos Burgonya Közvetítő Hivatal számlájára a fent megjelölt célra fizetett be, míg a 3,900.000 koronát a Közélelmezési Hivatal elnöki osztályába szolgáltatta be. A minister, anélkül, hogy erre szabályszerű felhatalmazása lett volna, a Hivatalához befizetett összeget rendelkezési alapként kezelte s azt propagandacélokra használta fel. Amikor nevezett ministert 1918 októberben külügyi osztályfőnökké nevezték ki, a még fenmaradt 1,120.000 koronát Wienbe magával vitte és ott a monarchia érdekében általa megindított sajtópropaganda céljaira fordította. A teljes összeg felhasználása szabályszerű nyugtákkal van kétséget kizárólag igazolva. A burgonyaakcióból származó összeg az 1917—1918 és 1918 július 1-től 1918 október 31-ig terjedő időszakról készített kimutatásokban elszámoltatott. Amilyen elismeréssel adózik a zárszámadásvizsgáló bizottság a Közélelmezési Hivatal vezetésével megbízott ministernek azért, hogy bölcs és energikus intézkedésével a kincstárt nagyobb károsodástól megóvta, épugy nem helyeseiheti azt, hogy a minister önkényül eg, ministertanácsi határozat nélkül használt fel nagyobb összeget, A zárszámadásvizsgáló bizottság megállapítja a minister kétségtelen jóhiszeműségét, elismeri, hogy eljárásával közérdeket kívánt szolgálni, meggyőződött arról, hogy a kérdéses összegről szabályszerű nyugtákkal elszámolt, javasolja tehát a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a burgonyaakcióval kapcsolatos elszámolást vegye tudomásul. Van szerencsém továbbá a zárszámadási bizottság jelentését a „Királyi udvartartás", „őfelsége kabineti irodája", az „Országgyűlés", a „Közösügyi kiadások", t az „Állami adósságok", a „Kamatbiztositást élvezett és más vasutak átvétele folytán elvállalt adósságok", az „Egyes tárcákat terhelő kölcsönök", az „Előlegezések és a vasúti kamatbiztositás alapján", a „Horvát-Szlavón országok beligazgatási szükséglete", a „Legfőbb állami számvevőszék", a „Közigazgatási bíróság", a „Beruházások az 1914 : XIV. te. alapján", a „Beruházások az 1909 : XV. te. alapján", a „Költségvetési törvény alapján eszközölt beruházások költségeinek fedezése céljából kibocsátott kötvények értékesítéséből" ágazatok, továbbá a m. kir. ministerelnökség, Ő császári és apostoli királyi Felsége személye körüli ministerium, a horvátszlavon-dalmát minister és személyzete, a m. kir. tárcanélküli ministeriumok, a m. kir. belügyministerium, pénzügyministerium, kereskedelemügyi ministerium, földmivelésügyi ministerium, vallás- és közoktatásügyi ministerium, igazságügyministerium és honvédelmi ministeriumnak az 1917—1918. költségvetési évről szerkesztett kimutatásait bemutatni. Mint az 1916—1917. évi zárszámadási időszakban, épugy ezúttal sem volt módjában a legfőbb állami számvevőszéknek az állami leltárt, a követelési és vagyonmérleget, a nénztári mérleget, az államadósságok kimutatását, továbbá az állami üzemek és intézetek működésének eredményéről szóló jelentést megszerkeszteni és beterjeszteni. A zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magyar államháztartásnak 1917—1918. költségvetési évéről szerkesztett kimutatásokat és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni és a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. T. Nemzetgyűlés! A magyar államnak az 1918 július 1-től 1918 október 31-ig terjedő időszakában utalványozott kiadásairól és bevételeiről szóló jelentést van szerencsém a következőkben előterjeszteni. Az 1918 július 1-től 1918 október 31-ig terjedő számadási időszakra nézve az 1918 : X. te. adott felhatalmazást a kormánynak, hogy az 1914: XVIII. tcikkel megállapított 1914—1915. évi állami költségvetés keretein belül folytassa az állam háztartását, mig a hadiszükségletek fedezésére kívánt összegek előlegezésére az 1912 : LXIII. tcikkben nyert felhatalmazás alapján intézkedett a kormány. Az 1918 jul. 1-től 1918 okt 31-ig terjedő számadási időszak kezelési eredményei a következők: valódi kezelésből bevéfel 6.802,282.542 korona 52 fillér, kiadás 6.906,173.525 korona 41 fillér. Hiány 103,890.982 korona 89 fillér A közigazgatásilag előirt bevételek között azonban vannak olyan jövedelmek, amelyek kölcsönökből származnak s igy az állaim folyó