Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-398

244 A. nemzetgyűlés 398. ülése 1925, évi április hó 1-én, szerdán. kérdést a nemzetgyűlés elé, hogy igy mód adassék nekik arra, hogy a földet megkap­hassák. Most még egy másik dolgot is figyelmébe kivánom ajánlani az igen t. minister urnák. Aszód városában szintén megtörtént az eljárás, a törvény kihirdetése után 1920-ban nyomban megindították az eljárást arranézve, hogy a báró Schossberg-féle ott lévő nagyobb birtok­ból íöldbirtokpplitikai célokra bizonyos részek kiszakittassanak. Ezrekre megy azoknak az igénylőknek száma, akik részben földmives munkásokból, részben, törpebirtokosokból, rész­ben tisztviselőkből, részben pedig a törvény szerint igényjogosultsággal biró iparosokból állanak, akiknek minden jogigényét teljesiteni kell. A hozzám intézett levélben, amelyet szin­tén aláirtak az összes kategóriák, azt panaszol­ják, hogy az eljárás rendkívül szigorú volt és nagyon sok olyan jogos igénylőt is kihagytak, akiket nem lett volna szabad kihagyni. Ők azonban most nem kivánják, hogy revízió alá vegyék az egész eljárást, csak egy kivánságuk és egy kérésük van és azt idejuttatom az igen t. minister ur elé,, az a kivánságuk t. i., hogy az Ítéletet, amelyet most mégis meghoztak, és amelynek eredménye az, hogy a báró Schoss­berg-féle uradalomból bizonyos holdmennyisé­get ki kell szakitani, mely ítélet már egy év óta megvan, minél előbb hajtsák végre, őket pedig minél előbb helyezzék birtokba, ugy a házhelyeseket, mint azokat, akik földhöz jutot­tak. Van még egy kérésük, az, hogy akadá­lyozzák meg a Schossberg-uradalom törekvé­sét, mert az uradalom mindent elkövet, hogy kicseréljék azt a területet, amelyet a házhelye­sek kaptak, egy más területtel, helyezzék át a házigénylőket egy vizes területre, mert az ura­dalomnak gazdasági szempontból sokkal ké­nyelmesebb volna, ha azt a területet meg tudná tartani magának, amely közel fekszik a város­hoz. Arra kérem a minister urat, méltóztassék ezt is figyelemmel kisérni és mindent elkövetni, hogy a házhelyesek ott kapják meg házhelyei­ket, ahol azok kijelöltettek, mert az uradalom­nak van elég tőkéje ahhoz, hogy a vizes terü­letet lecsapoltassa. Különben is neki az ideje és igája is több ahhoz, hogy nagyobb utat te­gyen meg, ezt a területet tehát az uradalom tartsa meg, mert az uradalom, amelynek 4000 hold földje van egyhelyben, sokkal könnyeb­ben birja cl azt a rosszabb területrészt, mint azok a szegény emberek, akiknek a házaikat vizes területen kellene felépiteniök. Arra kérem a minister urat, az aszódi földreformot illető­leg, méltóztassék megkeresni az Ofb.-t, hogy az Ítéletet, amelyet már meghozott, amelyről az ííjságok is irtak, minél előbb hajtsa végre, és a birtokbaadás minél e.lőbb történjék meg. Má­sodsorban arra is kérem az igen t. minister urat, hogy a maga részéről mindent kövessen el, hogy akik házhelyhez jutottak, azok a vá­ros közvetlen közelében, azon a száraz és jó helyen kapják meg helyeiket, ahol a kijelölés történt, amely ellen nagyon erősen opponál a báró Schossberg-uradalom. Ezek azok a dolgok, amelyeket az igen t. minister ur figyelmébe ki­vánok ajánlani. Azt a támadást, amelyben az „Uj Barázda" „Az első roham" című vezércikkében részesí­tett a múlt alkalommal, nem veszem fájdalma­san, mert a politikában akkor van az ember a legnagyobb támadásnak kitéve, amikor a leg­igazabb ügyért harcol. Nem is olvastam, nem is tudtam róla, de hogy a nép figyelemmel ki­séri ezeket a gravámeneket, sérelmeket és in­terpellációkat, amelyeket önzetlenül, a magyar földmivelő nép érdekében mondunk el, azt ab­ból látom, hogy ők küldték meg az újságcikket, mi nem is vettük észre, ők hozzák az indokokat, ők küldik fel a hivatalos iratokat, tehát alá­támasztják azt a politikai felfogást, amelyet mi vallunk és hirdetünk, amely minden szavá­val arra figyelmezteti a kormányt, hogy a föld­reform végrehajtása tekintetében tőle telhető­leg mindent kövessen cl. Mert a magyar nép szereti a földet, a magyar nép meg-dolg-ozza a földet és a magyar nép azt akarja, hogy az 1920 : XXXVI. te. és az 1924 : VII. te. ne száraz papiros maradjon, hanem legyen belőle eleven valóság*, legyen belőle megművelhető, becsüle­tes jó magyar föld. Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Belezna község földhöz juttatása szempontjából különösen az u. n. Kuhlemann ­féle birtok parcellázása bir jelentőséggel, amely 1916 kat. hold kiterjedésű birtokot az állam elő­vásárlása jogán még boldogult elődöm idejében vásárolt meg a földmivelésügyi ministeriurn. 1922-ben az Altruista Bank bizatott meg ennek a birtoknak parcellázásával s a parcellázást keresztül is vitte akként, hogy 170 egyén ré­szére felosztott 500 kat. hold földet, egy 1000 holdas birtokot eladott Dániel Lászlónak és Kövér Viktornak (Kiss Menyhért: Ez volt a baj!), egy 300 holdas birtokot dr. Rusznyák Já­nosnak és egy 38 holdas szőlőbirtokot dr. Hazay Árpádnak. Ezt a parcellázást az Ofb. jóvá­hagyólag helyben is hagyta. Ez ellen a parcellázás ellen Kovács József és társai, beleznai lakosok kifogással éltek. Panaszkérvényük folyó évi március 21-én ju­tott el hozzám. A kérvény nem volt ugy meg­indokolva, mint ahogyan az igen t. képviselő ur interpellációjában a sérelmeket megokolta, én mégis egy tárgyilagos átirat kapcsán áttet­tem ezt a panasziratot az Országos Földbirtok­rendező Bírósághoz^ ujabb döntést kérvén eb­ben az ügyben. (Kiss Menyhért: Nagyon he­lyes!) Mást nem tehettem. Ennyit válaszolha­tok a t. képviselő ur interpellációjának erre a részére. Ami már most a Dániel László és Kövér Vilmos-féle bérletre vonatkozó panaszt illeti, azt Közlik Károly juttatta hozzám ugyancsak a közelmúlt nanokban. s ezt a panaszirai ot szintén áttettem a Földbirtokrendező Biróság­hoz azzal, hogy vigyék az ügyet az elnöki ta­nácsülés elé és újból döntsenek a szóbanforgó kérdésben. Mást itt sem tehettem. Azokat az igazoló iratokat és községi bizo­nyitványokat, amelyeket a t. kénviselő ur in­terpellációja során ismertetett és most hozzám juttatott, természetesen szintén át fogom tenni az Ofb.-hoz, kérve, hogy ezeket az üsry elbírá­lásánál szintén vegyék figyelembe. (Helyeslés.) Az aszódi földbirtokrendezésre vonatkozó­lag megjegyzem, hogy Ofb. folyó évi január hó 13-án keit 10.963/1924. számú Ítéletével Aszód, Hévizgyörk, Kartal és Bag községek föld­reformügyét letárgyalta s ezen Ítélet alapján Aszód községben a hadirokkantak, özvegyek és árvák közül 40 egyén részére házhelyet, 42 egyén részére földet; a földnélküli mezőgazda­gazdasági munkások közül 43 egyén részére házhelyet és 76 részére földét; a törpebirtoko­sok közül 27 részére földet; a közszolgálati al­kalmazottak közül 123 egyén részére házhelyet: a vitézek közül három egyén részére házhelyet, 5

Next

/
Thumbnails
Contents