Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-395
200 r Á nemzetgyűlés B9Ő. ülése 1Ô25. évi nwrcbis hó 20-án, pénteken, forogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, hogy a nemzetgyűlés Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag" függessze fel, igen vagy nemi (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése izgatás büntette miatt feljelentett Batitz Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség kérte Batitz Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ugyanis az „Épitőmunkás" időszaki lapnak Budapesten, 1922. évi június hó 25-én megjelent számában a „Parlament porondján" cím alatt egy^ olyan cikk jelent meg, amely a királyi törvényszék megállapítása szerint idézett részeiben alkalmas arra, hogy a munkásosztályt a polgári osztály elleni gyűlöletre izgassa. Miután a királyi ügyészség által lefolytatott nyomozás alapján megállapítható, hogy a cikk szerzője Batitz Gyula nemzetgyűlési képviselő, ellene a Btk. 172. §-ában meghatározott sajtó utján elkövetett izgatás bűntette miatt tett indítványt az ügyészség. A bizottság megállapította a megkereséshez csatolt iratokból, hogy bűncselekmény jelenségei fenforognak, a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esetét pedig nem látja fen forogmi, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Baticz Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottsá«; javaslatát, hogy a nemzetgyűlés Baticz Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag függessze fel, igen vagy nem? (Igen!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés Baticz Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése testi épség elleni kihágás miatt feljelentett Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség megkeresést intézett a nemzetgyűléshez Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt. Ugyanis a soroksárpéteri csendőrörs jelentése szerint Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő 1922. évi november hó 5-én a soroksárpéteri vasútállomáson a szolgálatot teljesitő csendőrörs ama felhívására, hogy a vasúti vágányok közül a vele lévő mintegy 40 főből álló csoporttal vonuljon be a váróterembe, nem tett eleget. Minthogy a bizottság megállapítása szerint ez a tényállás alkalmas arra, hogy a kihágási törvénykönyv szerinti testi épség elleni kihágás tényálladékát kimerítse, személyi összefüggés a jelentés szerint nem vitás s zaklatás a jelen esetben nincs, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, hogy a nemzetgyűlés Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag függessze fel, igen vagy nem? (Igén!) Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés Knaller Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az előadott ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség kérte Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését, Nevezett ellen ugyanis Drozdy Győző főmagánvádló a budapesti kir. büntető törvényszéknél feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt, amelyet az „Uj Nemzedék" című napilap 1922. évi június hó 19-én megjelent számában „Politikai nyilatkozat a Ballá Aladár Jugoszláv orientációjáról" feliratú cikkben követett el. A bizottság vizsgálat tárgyává tette a megkereséshez csatolt iratokat és meghallgatta Bogya János nemzetgyűlési képviselőt Miután mindezekből megállapította, hogy a bűncselekmény tényálladékai ellene is megvannak, a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esete pedig nem forog fenn, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: A vitát bezárom. A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében előterjesztett jelentését elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését elfogadja és Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag* felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett dr. Rainprecht Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Dr. Wehner Pál veszprémi püspöki titkár feljelentést tett Rainprecht Antal képviselő ellen a budapesti kir. büntető törvényszéknél. Rainprecht Antal ugyanis nyílt levelet bocsátott közzé, dr. Csete Antal ügyvéd úrhoz intézve és ebben a levélben azt irta a püspöki titkár úrra mint főmagánvádlóra vonatkozólag, hogy a kommunizmus idejében azért, hogy a püspök ur ingóságait, borát, stb. védelmezze, jó viszonyt tartott fenn a kommunistákkal. A bizottság megvizsgálta a megkereséshez csatolt iratokat és a cikk egész tartalmát, célzatát tüzetesen figyelembe vette, túlterjeszkedve a vád tárgyává tett részleteken is, megállapította, hogy a főmagánvádlóra vonatkozó részben — miután őt, mint püspöki titkárt ugy állítja be, mint aki kötelességét a püspök ur iránti tartozó hűséggel teljesítette és mivel a cikk tartalmából és kifejezéseiből senki sem vonhat le olyan következtetést, hogy a főmagánvádló a tanácskormány embereivel meggyőződésből és
