Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-393
À nemzetgyűlés 393. ülése 1925. évi március hó 18-án, szerdán. í 57 pert e miatt az újságcikk miatt!), ellenben talán mégsem annyira rettenetesek az állapotok Nyírbátorban, hogy ott mindenki, aki, ha hivatalos állást tölt be, következésképen kominrunista lenne. (Zsirkay János: Ön sohasem volt Nyírbátorban! Be mi ott voltunk személyesen. — Egy hang jobbfelöl: Nagy kudarcot vallhatták ott!) Ami elsősorban a sokat emlegetett főszolgabírót, Erdőhegyi Ferencet illeti, a leghatározottabban kijelentem, hogy ő nemcsak hogy nem volt kommunista (Eckhardt Tibor: Sohase mondtam!), de az erre vonatkozólag megtartott vizsgálat alapján megállapíthatom azt (Eckhardt Tibor: Erdőhegyiről soha sem állitottain, hogy kommunista! Ne méltóztassék olyat cáfolni, amit nem mondtam. — Zaj.), hogy a kommün alatt a legkorrektebbül és a legtisztességesebben viselkedett. Nem állítom, hogy a képviselő ur ezt mondotta, azonban ezt szükségesnek tartom leszögezni, mert hiszen mindabból, ami az interpelláció keretében egymással szomszédságba jutott, esetleg valaki arra a következtetésre juthatna, hogy ez a gyanusitás őreá nézve is megáll. Felolvasott a képviselő ur egy Ítéletet, amely a nyírbátori főjegyzőre vonatkoznék, és amely szerint őt a büntető biróság a kommün alatti magaviselete miatt elitélte volna. Nekem erről idáig tudomásom nincsen. (Eckhardt Tibor: Tavaly is volt szó róla!) Tavaly, az akkori interpellációra kapott információim szerint, nem volt jogerősen elitélve, lehet, hogy közben fordulat állott be és jogerősen el van ítélve, mindenesetre azonban a legújabb jelentések, amelyeket ezen ügyben az interpelláció nyomán bekértem, azt mondják, hogy a főjegyző a kommün alatt szolgált ugyan és nem tartotta be tökéletesen azokat a határokat (Zsirkay János: Finom definíció! — Zaj.), amelyeket, mint közhivatalnoknak be kellett volna tartania, azonban büntetendő cselekményt nem követett el és a megyei közgyűlésen igazolta viselkedését. Ugyanez a helyzet Andrássy főszolgabíróra vonatkozólag is, aki a kommunizmus alatt szintén szolgálatban maradt ugyan, de akit az utólagos eljárás igazolt. Most pedig méltóztassék megengedni, hogy exkuzáljam magam azért, hogy a t. képviselő urnák, mintegy egy esztendővel ezelőtt hasonló tárgyban elmondott interpellációjára nem válaszoltam. Tettem ezt azért, mert hiszen a régi házszabályok szerint az interpellációk bejegyzése alkalmával a ministernek sok esetben halvány sejtelme sem lehetett arról, miről lesz szó és igy nem volt módomban, hogy előzőleg tájékozódjam az interpellációban szóvá teendő ügyek mibenállása felől. Utólag természetesen elrendeltem a vizsgálatot. Szabolcsvármegyei vezető körök az elrendelt vizsgálatot teljes alapossággal folytatták le, erre vonatkozólag meghozták szabályszerű határozataikat és a szabályszerű eljárás olyan hosszú időt vett igénybe, hogy feleslegesnek találtam, hogy akkor, amidőn elsősorban a megtámadott főszolgabíró hivatalos utón rehabilitálva lett, itt utólag, hónapokkal később, álljak elő válaszommal. Ha azonban a t. képviselő ur annakidején elmondott panaszokra hivatkozik, röviden bátor vagyok ezekre is megadni válaszomat. Egyik kifő Erdőhegyi főszolgabiró ellen az volt, hogy ő elrekvirált egy helyiséget, ha jól emlékszem, egy Ceres nevű részvénytársaság kárára, amely keresztényekből alakult és ebből azt a következtetést vonta le ? hogy a főszolgabíró ur keresztény alakulatot akart üldözni. (Kiss Menyhért: Azok ellen dolgozik!) Megállapítást nyert, hogy akkor, amidőn a főszolgabíró ezt a lakást elrekvirálta,^ a Ceres részvénytársaság még iparengedélyért sem folyamodott Nyírbátorban. A lakást egy 100%-os rokkantnak rekvirálta el, aki dohányelárusitási engedélyt kapott és, aki ottan, ebben az üzlethelyiségben akarta berendezni a maga kis, szerény trafikját. (Eckhardt Tibor: A népjóléti minister ur rendelete ellenére járt el. — Zaj.) Méltóztassék megeng'edni, hogy végig elmotndj am mo n da n dói mat.. Akkor, amikor a főszolgabiró a^ rekvirálási határozatot hozta, a Ceres részvénytársaság, mint igénylő, még* nem is szerepelt. Csak harmadfokon rendelte el a. népjóléti minister nrj ezen határozat megváltoztatását. A főszolgabírót a határozat végrehajtásában semmiféle mulasztás nem terheli, mert igenis, helyesen járt el a határozat végrehajtása körül, csakhogy akkor mari a 100%-os rokkant bent volt a helyiségben s igy először a 100%-os rokkantnak elhelyezésésről kellett gondoskodni. Ugy, amint az alispáni vizsgálat véghatáj rozata is a kérdést eldöntötte, a főszolgabiró elejétől végig^ teljesítette kötelességét. Különben is mindkét esetben a másodfokú határozatot a lakásügyi kormánybiztosság hozta, amelyhez az ügy fellebbezés alá került és a lakásügyi kormánybiztosság is jóváhagyta a főszolgabiró intézkedését. Semmiféle szabálytalanság tehát nem történt. (Zsirkay János: Zsidó részvénytársaságtól nem veszik el az; üzletet! — Zaj.) Egy másik eset, amelyet annakidején fel méltóztatott hozni, szintén egy lakásrekvirálási eset volt, amely abból állott, hogy a főszolgabiró állítólag egy Balogh Gusztáv nevű muzsikus cigánynak, azért nem utalt ki lakást, mert az Érne. helyiségeiben zenélt. Megállapítást nyert, hogy a főszolgabiró igenis utalt ki lakást ennek a muzsikusnak, annak ellenére, hogy az Érne. helyiségében zenélt, azonban ezt a határozatát másodfokon módosították és másodfokon utasították el Balogh Gusztávot az ő igényével és pedig azért, mert a háztulajdoinos nem járult hozzá ahhoz, hogy ő foglalja el ezt a lakást. A harmadik eset egy Kovács József nevű kereskedőre vonatkozik, akire nézve azt mondja az igen t. képviselő ur, hogy csak azért nem kapott erkölcsi bizonyítványt, mert az Éme.-nek tagja, holott természetszerűleg a hatóságnak ilyen bizonyítvány kiállításánál ilyen kérdéseket megfontolás tárgyává tennie nem szabad. A való tény azonban az, hogy bár a büntető biróság el nem ítélte, mégis kétségtelen, hogy Kovács József a kommün alatt tanúvallomásokkal és írásbeli bizonyitékokkal igazolhatólag vezető szerepet játszott Nyírbátorban, tehát a főszolgabiró jóhiszeműen járt el. (Eckhardt Tibor: Bírói ítélet van rá, hogy nem követett el bűncselekményt! — Zaj.) Bo j csáinatot kérek, nagyon könnyen játszhatott valaki vezető szerepet anélkül, hogy büntetendő cselekményt követett volna el, (Eckhardt Tibor: Ezt a legjobban a nyirbátord főjegyző tudja! — Zsirkay János: A főszolgabiró nem kommunista, pedig hivatalos megállapítás van róla!) Az erkölcsi bizonyítványt a hatóság nemcsak arról állítja ki, ami Ítéletekben le van fektetve, hanem általámos erkölcsi képet igyekszik rajzolni az illetőről. (Görgey István: Ez semmiféle összefüggésben nincs azzal, hogy el