Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-392

A nemzetgyűlés 392. ülése 1925. évi március hó lí-étt, kedden. 125 a már lefizetett óvadékokat pótlólag rendelettel megfelelően felemeltetni. Szükséges tehát az, hogy ezeknek az óvadékoknak felemeléséről törvényhozási irton gondoskodjunk. Ezt célozza a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat. A bizottság e javaslat tárgyalása alkalmával alaposan foglalkozott az egész kózizálogkölcsön-üzlet körül tapasztalt anomáliákkal és általában az e körül tapasztalt jelenségekkel, és a bizottságnak egyértelműen az volt az álláspontja, hogy szükségesnek mutatkozik az egész kézizálogköiesön-üzletet törvényhozásilag újra szabályozni. E tekintetben a bizottság kérést is intézett a kereskedelemügyi minister úrhoz, aki kilátásba helyezte, hogy az egész kérdés rendezését felölelő törvnéyjavaslatot rövidesen a nemzetgyűlés elé fogja terjeszteni. Tekintettel azonban arra, hogy ezeknek az óvadékoknak felemelése, mégpedig sürgős felemelése az elzálogositók érdekében igen szükséges, kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék addig is ezt a törvényjavaslatot elfogadni, hogy már most lehessen megfelelően intézkedni az óvadékok megfelelő felemelése iránt. ' A bizottság a törvényjavaslatot egy módosítással fogadta el, amennyiben az 1. §-ban egy olyan felhatalmazási rendelkezés felvételét tartotta szükségesnek, amely szerint a zálogjegy megsemmisitése nélkül kiadható zálogtárgyak értékhatárára vonatkozóan a kereskedelemügyi minister az igazságügyministerrel egyetértőleg rendeletileg intézkedhetik. Ennek szüksége azért forgott fenn, mert ez az értékhatár, amely békében 20 koronában volt megállapitva, ma már ugyancsak nem tekinthető reális értékhatárnak és — újból csak az elzálogosítok érdekében — nem akarjuk azt, hogy egy zálogjegy elvesztése esetében a törvényben előirt bonyodalmas megsemmisítési eljárás lefolytatása után kaphassa csak ki az elzálogosított tárgyat az elzálogosító. Ezért tartotta szükségesnek a bizottság ennek a módosításnak felvételét. Egyebekben a törvényjavaslat az iránt tartalmaz még intézkedéseket, hogy e jelenlegi engedélyesek miképen tartoznak a biztosíték felemeléséről gondoskodni, milyen idő engedélyeztetik nekik arra, hogy az előirt magasabb biztosítékot lefizessék. A törvényjavaslat 3. §-.Q, továbbá atekintetben tartalmaz rendelkezéseket, hogy olyan esetekben, amikor az engedélyesek az előirt magasabb biztosítékot nem tudják letenni és emiatt jogelvonás esete következik be, a zálogháztulajdonosok kétfokú jogorvoslattal élhetnek, vagyis fellebbezhetnek az elvonó határozat ellen. Kérem, hogy a .törvényjavaslatot az egyesitett közgazdasági és igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz szólni! Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó itr nem kivan szólni, a minister ur sem kivan szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kézizálogügyletre vonatkozó 1881. XIV. te. némely rendelkezéseinek kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Bodó János jegyző (olvassa a törvényNAPLÓ XXXI, javaslat címét és l—L §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a védjegyek oltalmáról rendelkező díjmegállapítás i szabályzat módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. iGörgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! A védjegyek oltalmáról rendelkező törvények az állam részéről biztosított védjegyoltalomért bizonyos dijak lefizetését irják elő._Ezeknek a dijaknak összege legutóbb az 1921 : XXII. tcikkben állapíttatott meg, amelynek 1. §-a szabályozza azokat az összegeket, amelyeket a védjegyoltalomért le kell fizetni. Tekintettel arra, hogy ez idő óta pénzünk vásárlóereje — mint előbb emiitettem — nagy mértékben csökkent, szükségesnek mutatkozott az 1921 : XXII. teikkben megállapitott dijak megfelelő felemelése. Ezt célozza ez a törvényjavaslat, amely azonkívül rendelkezéseket tartalmaz azirányban is, hogy az igy befolyt dijak milyen arányban kerülnek megosztásra az illető kereskedelmi- és iparakamarák és az állam között. Az eddigi rendelkezések szerint ugyanis a védjegyoltalomért befolyt dijaknak csak 25%-a illette mes: az államkincstárt, 75%-a az eljárást végző kereskedelmi- és iparkamarák • javára folyt be. Tekintettel azonban arra, hogy időközben beléptünk a berni védjegyunióba és egyébként is a védjegyoltalommal járó költségek annyira megdrágították magát az eljárást, hogy célszerűnek mutatkozott ezt az arányt a kereskedelmi- és iparkamarák terhére megváltoztatni olyanképen, hogy a jövőben befolyó dijak 90%-a fog az államkincstár javára elszámoltatni és csak 10%-a fog a kereskedelmi- és iparkamaráknak jutni. Ez látszólag nagy aránytalanság a kereskedelmi- és iparkamarák szempontjából, de a végzett számitások alapján e 10 %-ban is bőven fedezetet találnak a kereskedelmi- és iparkamarák költségeiket illetően. Kérem, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot az egyesitett közgazdasági és pénzügyi bizottság által elfogadott szövegezésben általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Kivan valaki a törvényjavaslathoz szólni? Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni, a minister ur nem kivan szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltó ztatik-e a védjegyek oltalmáról rendelkező díj megállapítási szabályzat módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot álta lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, mely észrevétel nélkül elfogadtátik. Olvassa az 1. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! Az eredeti _ törvényjavaslatban a védjegyek oltalmáért járó összegek papirkoronában voltak megállapitva, mégpedig . minden védjegyátruházásért 100.000 papírkorona és minden módosításért vagy ujabb bejegyzésért 50.000 papírkorona. A bizottság tárgyalása alkalmával célszerűbbnek tartotta papírkorona helyett 19