Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-392

124 À nemzetgyűlés 392. ülése 1925. évi már ems kó 17-én, heâéen. öizés alatt áll ás olyat, amely nem áll ellen őrzés alatt, amely tehát forgalomba jön ellenőrzés nélkül, mert ez számtalan visszaélésre adhat alkalmat. Előírja továbbá, hogy milyen festőanyagot szabad használni, továbbá a konzerválásra konyhasót. Az egész szakaszon különben vörösfonálként linzódik végig az a gondolat, hogy minden tekintetben arra kell törekedni. hogy megfelelő minőségű vaj állitta ssék elő. A 10. § felhatalmazza a minifetert arra, hogy a mezőgazdasági kamarákkal való érintkezése után az ellenőrzést más tejtermékeknél Is gyakorolhassa, illetőleg az ellenőrzést azokra is kiterjeszthesse. Arra egyelőre ugyanis nincs szükség, hogy a sajtot és más tejtermékeket is ellenőrizzék, mert hiszen nincsen; kilátás arra. hogy ezek a termékek is külföldre kerüljenek. A 11—13-ik §-ok a büntető szankciókra vr»átkoznak és olyan mérvűek, amilyenek a közokirat-jellegtieknek felelnek meg. Büntetni kívánja azokat, akik visszaélnek az ellenőrző jeggyel, akik nem helyesen számolnak el; büntetni, kívánja azt, aki pl. nem az ellenőrző állomástól kapott jegyet, hanem olyasvalakitől, aki ennek adására jogosítva nincs, vagy pl. az üzleti alkalmazott által ellopott jegyet felhasználja. Az ilyen jegyeket átvenni nem szabad. Büntetni kívánja mindazokat a vállalatokat, amelyek, habár nincsenek állami ellenőrzés alatt, mégis az állami ellenőrző jegyhez hasonló csomagolást használnak, s ezáltal a közönséget megtévesztik. Büntetni kivonja azokat is, akik forgalomba hoznak külföldről eredő vajat, n€-m külföldi csomagolásban; büntetni kivánja továbbá azokat a belföldi állomásokat, amelyek nem megfelelő csomagolásban hozzák a vajat forgalomba. A 14. § bünteti azokat az ellenőröket, akik a vizsgálatok alkalmával üzleti titkot adnak közre. Az ilyen ellenőr büntetendő, mert mint hivatalos közeg titoktartásra köteles. A 15. § kimondja, hogy büntetendő cselekményt követ el valaki akkor is, ha az előirt szabályokat külföldön játssza ki. Pl. ha egy magyar vállalat külföldön követ el ilyen kihágásokai. A 16. § a törvény életbeléptetéséről intézkedik. Ezek után kérem a t. NenizetgTülést, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részlc tes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Ncn>!) Ha senki szólni nem kivan a vitát bezárom. Kivan a minister ur szólani? Mayer János földmivelésügyi minister: Nemi Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részié les tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen. ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). — Szily Tamás! Szily Tamás előadó: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat címéhez egy módosító javaslatot vagyok bátor benyújtani és pedig javaslom, hogy az „állami ellenőrző jeggyel" szavak után a „való" szó iktattassék, ezzel sokkal ma gyarosabb lesz a szöveg. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni! (Nemi) Ha senki szólni nem kivan a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik^ a határozathozatal. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembe fogom állítani az előadó ur által módosrtott szöveggel. Ha a2r eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor elfogadottnak fogom kijelenteni az előadó ur által módosított szöveget. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat címét eredeti szöveg-eben elfogadni, szemben az előadó ur módosításával? (Nem!) Kimondom a határozatot, hogy a törvényjavaslat címe az előadó ur módosításával fogadtatott el. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa az 1—3. f-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a í. §-t). — Görgey István! Görgey István: T. Nemzetgyűlés! A 4. § arról rendelkezik, hogy az állami ellenőrzés alatt készült tejtermék megfelelő ellenőrző jeggyel láttassék el. A törvényjavaslat 4. §-ában a következő kifejezés van „állami ellenőrzés alatt készült". Én a preerz meghatározás céljából szükségesnek tartanám a „magyar" szót hozzá venni; a kifejezés tehát így hangzanék „magyar állami ellenőrzés alatt készült". Kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván a vitát bezárom. Kivan a minister ur szólani? Mayer János földmivelésügyi minister: Görgey István képviselő ur módosításához hozzájárulok. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Tekintettel arra, hogy a 4. §-nak csupán első bekezdése támadtatott meg, a többi bekezdést elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 4. § első bekezdését eredeti szövegezésben elfogadni, szemben Görgey István képviselő ur módosított szövegével, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, akkor az első bekezdést Görgey István képviselő ur módosított szövegében, jelentem ki elfogadottnak. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bodó János iegyző (olvassa a törvényjavaslat 5—16. §-át, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik napirendünk szerint a kézizálogk öl esön-ügy létről szóló 1881 : XIV. te. némely rendelkezéseinek kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó ur kíván szólni. Görgey István: T. Nemzetgyűlés! A kézizálogkölcsön-ügyleteket az 1881 : XIV. te. szabályozza, amelynek 1. §-a rendelkezik arról, hogy mindazok, akik a kézi zálogkölcsön-üzlet folytatására iparengedélyt óhajtanak szerezni., előzőleg kötelesek a kereskedelemügyi minister. ur által megállapított óvadékot letenni. Tekintettel pénzünk vásárlóerejének csökkenésére, szükségesnek mutatkozott ezt az óvadékot megfelelően felemelni, mert az az anomália állott elő, hogy ezek az óvadékok, amelyek annakidején békében 2000 és 5000 korona között váltakoztak, ma egyáltalában nem állanak arányban az elzálogosított zálogtárgyak forgalmi értékével. (Halász Móric: Két kifli ára!) Tekintettel arra, hogy az 1881 : XIV. te. kifejezetten az iparengedély megadásának előfeltételeként irja elő az óvadék letételét, nem lehetséges