Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.
Ülésnapok - 1922-392
r  nemzetgyűlés 392. ütése Í925. évi mar ci-us hó 17-én, kedden. 121 telni. Nehogy tékát ebből zavarok, félreértések keletkezzenek, az általam előadott módosítás látszik most kívánatosnak., Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a módositásómat elfogadni! Ezenkívül bátor vagyok előterjeszteni ugyancsak ehhez a szakaszhoz egy uj harmadik bekezdést, amely a következőképen szólana (olvassa): „Felhatalmaztalak továbbá a pénzügyminister, hogy a záloglevélkölcsönök.ről kiállított kötelezvények és engedmény! okiratok illetékét, valamint az ilyen kölesönöknek és engedményezésüknek telekkönyvi bejegyzése után járó illetékeket, amennyiben a pénzintézet a zálogleveleket külföldön helvezi el, szükség esetén rendelettel módosíthassa, esetleg a felsorolt illetékek alól rendelettel megállapított feltételek mellett mentességet is biztosíthasson". Indokolja ezt épen a mezőgazdasági hitel érdekében megindult eljárás. T. i. ha ilyen zóloglevél-kölcsönök esetleg létrehozhatók lennének, abban az esetben, ha azok külföldre vitetnek ki, a kedvezmény az illető pénzintézeteknek adassék meg. Ezzel a pénzügyi kormány serkenteni kívánja az illető pénzintézeteket arra, hogy nagyobb mértékben kapcsolódjanak bele: ebbe az akcióba. Ha a Nemzetgyűlés ezt az indítványomat elfogadni méltóztatik, abban az esetben a rési harmadik bekezdés helyett r természetszerűleg 4-ik bekezdést kérek a törvényjavaslatba beiktatni. Elnök: Szólásra következik? Bj)dó János jegyző: Egri Nagy János! Nagy János (egri): T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur indítványához akarok hozzászólni anélkül, hogy módositást adnék be. Itt az indítvány bizonyos kedvezményeket biztosit azoknak a zálogleveleknek a bekezdési 1 illetékek elengedése címén, amelyeket a mezőgazdasági hitellel kapcsolatban fognak majd kibocsátani. Sokszor lehet olyan helyzet, a kölcsön felvétele szempontjából, amelyet valami természetes katasztrófa idézett elő. Például Heves és Borsod megyék egyes községeit földrengés sújtotta, amelyből kifolyólag ezen városok lakói kölcsönhöz jutottak és pedig a népjóléti minister és a pénzügyminister urak jóvoltából elég kedvezményes kamat mellett. Azonban követelik ennek a kölcsönnek betáblázását megfelelő illetékkel és minden negyedévben külön váltó kiállítását és benyújtását is, ami a kölesönt nagyon megdrágítja, úgyhogy majdnem uzsoraszámba megy az az illeték, amelyet a pénzintézetek a megállapított kamaton felül még követelnek. Én arra kérem ebből kifolyólag a pénzügyminister urat, mivel ezzel az indítvánnyal kapcsolatban magam indítványt nem akarok tenni 1 , hogy találjon módot arra, hogy ilyen rendkívüli esetekre is kiterjessze az előadó ur. indítványába foglalt kedvezmény '^ (Helveslés.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki nincs, Kérdem, kiván-e még valaki szólani! (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani 1 . Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről hozzájárulok ugy az igen t. előadó ur módosításához, mint ahhoz is, hogy olyan irányban változtassuk meg a szöveget, hogy azok az óhajok is kifejezésre jussanak, amelyeket Nagy János igen t. képviselőtársam volt szíves előadni. (Helyeslés.) Elnök: A vitát már bezártam, tehát módositást benyújtani már nem lehet. Kiván-e szólani az előadó ur? Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminister ur válaszához hozzáfűzve, kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék felhatalmazást adni arra nézve, hogy a szöveget Nagy János (egri) képviselő Ur indítványához mérten módosíthassuk. Elnök: A vitát már bezártam. Tahin esetleg a harmadszori olvasásnál lehet megfelelő módosítást eszközölni, ha ez nem lényegbevágó módosítás lesz. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, következik a határozathozatal. A 15. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben az előadó ur adott be módosító indítványt, amely ellentétben áll az eredetivel. A kettőt tehát egymással szembe fogom állítani. Kérdem: méltóztatik-e a 15. § második bekezdését, szemben az előadó ur módosító indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el, tehát az előadó ur módosító indítványát jelentem ki elfogadottnak. A második és a régi harmadik bekezdés közt az előadó ur uj harmadik bekezdést javasol. Kérdem: méltóztatik-e az előadó ur által javasolt uj harmadik bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az uj harmadik bekezdést elfogadja. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy ennek folyományaképen a régi harmadik bekezdés, most mint negyedik bekezdés szerepeljen, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 16. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 16—21. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 25. §-t). — Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Én ehhez a szakaszhoz voltaképen azért iratkoztam fel, mert azt hittem, hogy az igen t. pénzügyminister urat meg fogom tudni "győzni arról (Sándor Pál: Lehetetlen!), hogy a legfőbb állami számvevőszék hatáskörének módosítására vonatkozó rendelkezéseket közjogilag és alkotmányjogilag ő nem hajthatja végre. Nem tudtam meggyőzni. így tehát módosító indítvány előterjesztésével nem is kísérleteztem. Ki kell azonban emelnem ennél a szakasznál azt, hogy ez a költségvetési törvény lesz az első, amelynek végrehajtásával más van megbízva, mint a pénzügyminister. Költségvetési törvényt a magyar állam életében eddig mindig csak a pénzügyminister hajtott végre. Ez a kívánalom nem alakiság, hanem rendkívüli fontosságú. Amikor ezt a rendelkezést igy aláássuk, ezzel tulajdonképen a maga hatáskörét is csorbítja a pénzügyminister ur. mert bele fognak majd szólni a költségvetésbe ministertársai is. (Bud János pénzügyminister: Kizárt dolog!) Ha ez ön alatt nem történhetik meg, majd megtörténik mások alatt. Letárgyaltuk ezt a költségvetést. Én olvastam azt az átiratot a lapokban — valami indiszkréció törtónt —, amelyet a t. minister ur a jövő évi költségvetési előirányzat készítésére nézve intézett a ministeriumokhoz. Sok megszívlelendő van benne, csak arra kérem, hogy abból, ami ebben az átiratban van, egyet ne foganatosítson, illetőleg ne ragaszkodjék hozzá és ez az, hogy egészen abban a szerkezetben legyen előterjesztve az 1925—1926. évi
