Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-392

A nemzetgyűlés 392. ülése 1925. számvevőszék elnökének ellenjegyzése nélkül. Ez a garanciát biztositó aláírás! Nálunk meg a legfőbb állami számvevőszék a ministerek legfőbb^ birája — akár tetszik, akár nem —, s épen azért kérem a t. pénziigymiiiister urat, hogy ha máskor ilyen államadóssági kérdésekkel jön. a Ház elé, akkor alkalmazkodva a törvényekhez, szíveskedjék Hámi Számvevőszék álláspontját és az Állami Számvevőszék vizsgálatainak eredményeit is a t. Házzal megismertetni. Ezeket kívántam a 10. §-hoz megjegyezni. - Elnök: Kivan még: valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a nemzetgyűlést, hogy a 10. %-t el méltóztatik-e fogadni eredeti szövegében, igen vagy nem? (Igen!) A szakasz elfogadtatik. Következik a 11. ^. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 11. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa.a 12. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! Bátor vagyok indítványozni, hogy a nemzetgyűlés a 12. §-nak 3, 4, 5, 6, 7 sorait hagyja ki. A kihagyandó szöveg* a 3. sorban az „egyetértve" szó után a következő volna (olvassa): „az 1924 : IV. te. alapján a mérlegvalódiság helyreállításának tárgyában kiadandó rendeletével kapcsolatban mind a már meglevő, mind..." E szóig bezárólag kérem tehát az eredeti szöveget kihagyni. Indítványomat az alábbiakban vagyok bátor megindokolni. Az 1924 : IV. te. 2. §-ához csatolt B. melléklet II. 3. pontjának 3. bekezdésében a pénzügyin inister felhatalmazást kapott arra, hogy az igazságiigyniinisterrel egyetértve, a mérleg* valódiság helyreállítása végett szükséges szabályokat és intézkedéseket — esetleg a kereskedelmi törvény rendelkezéseitől eltérően is — rendelettel állapithatja meg. A méiiegvalódiság helyreállítása végett szükséges rendeletek tehát azokra a vállalatokra nézve, amelyek már fennállanak, oly széleskörű felhatalmazást tartalmaznak, hogy annak alapján mindazok a kérdések, amelyek a 12, §-ban szabály oktatnának, ujabb felhatalmazás nélkül is szabályozhatók, s csak az újonnan alakuló vállalatokra nézve lehetett kétséges, hogy az emiitett rendeletek ezekre is kiterjedjenek-e. Minthogy tehát az a körülmény, hogy egy későbbi törvény ujabb, a részletekre vonatkozó felhatalmazást tartalmaz, zavarokat és aggályokat támaszthat az előbbi felhatalmazás tartalma és terjedelme felől, kívánatosnak lál-t szik az uj felhatalmazást oly módon korlátozni, hogy az csak az újonnan alakulandó vállalatokra tartalmazzon rendelkezést, amelyekre nézve kérdésessé válhatnék az, vájjon a mérlegvalódiság helyreállítása tárgyában kiadandó i^endeleteknek nem szorosan a mérleg elkészítésére vonatkozó rendelkezései alkalmazhatók-e vagy sem. Tisztelettel kérem tehát, hogy ezen módosítással méltóztassanak a szöveget elfogadni. Elnök: Kivan valaki még szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a taiiácsknzást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. f A 12. § eredeti szövegével szemben az előadó ur részéről eltérő indítvány adatott be. Az indítványt tehát az eredeti szöveggel szembe fogom állítani. Felteszem tehát a kérdést, mélévi március hó 17-én, kedden. 119 tóztatnak-e a 12. ^ eredeti szövegét szemben az előadó ur módosításával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadja el, tehát az előadó ur által módosított szöveget jelentem ki elfogadottnak. Következik a 13. §. Kérem annak felolvasását. Bodó János jegyző (olvassa a 13. §-t). — Strausz István! Straosz István: T. Nemzetgyűlés! Az általános vitában nem foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy a költségvetés utján a t. pénzügyfiiinister ur megbolygatja adóztatási igazgatásunk rendszerét. Ezúttal sem kívánok erre bővebben kitérni, csak arra akarok rámutatni, íiogy már akkor, amikor az adótörvényeket tárgyaltuk ebben a Házban, felemiitettem, hogy a közkereseti társaságokat, a betéti társaságokat, és az alkalmi egyesületeket nem lehet jogosan társulati adó alá vonni. Az akkori pénzügyminister ur, Kállay Tibor jóllehet, sokkal kisebb, mint én, egyszerűen átnézett a fejem felett. (Derültség.) Azt gondolhatta magában, hogy hát ez a Strausz még ilyen kérdésekhez is akar érteni? Örvendek annak, hogy az idő — mint ez a szakasz mutatja — engem igazolt. Tartoztam magamnak azzal, hogy ezt leszögezzem, de nem ez indít a felszólalásra. Engem a felszólalásra az indit, hogy ha sporadikusan kikezdjük ujabb adórendszerünket — ámennek szerves tökéletesitését igérte a pénzügyminister ur —, akkor a t. pénzügyminister urnák ezen szakasz keretében foglalkoznia kellett volna az általános kereseti adóval is. A közelmúltban, azt hiszem az általános vitánál, ezt a kérdést az igen t. pénzügyminister urnák figyelmébe ajánlottam. Még nem láttam annyira idegesnek a t. pénzügyminister urat, mint akkor, amikor ezt a kérdést feszegetni kezdtem. Feszegettem pedig abból a szempontból, hogy nem helyes az, hogy a kereseti adókat a városok és a községek háztartási céljaira engedik át. Nem helyes ez abból a szempontból sem, mert az egyik város, avagy község iiszik a pénzben, a másiknak meg nem jut semmi. Ahol nagy egyéni cégek vagy gazdasági bérletek vannak, ott a községek és a városok jól járnak az általános kereseti adóval, másutt azonban adópótlékolásból kell élniök a községeknek, avagy a városoknak épen ugy, mint a múltban. De ott is, ahol kiadós az általános kereseti adó, nagy ellentéteket szít ez az illető község, vagy város társadalmi életében. Az iparosok, az egyéni cégek, az ügyvédek, az állandó szolgálati viszonyban levők, az általános kereseti adót fizetők szemére vetik a többi adófizetők, hogy a városi és községi terheket csak ők viselik, ami megzavarja a községek és városok beléletét összetartás tekintetében és ennek nagy hátrányai jelentkeznek a községi és városi kulturmunkában. Most ebben a kérdésben a saját szakmám mellett maradok és azért azt emelem ki, hogy ma az általános kereseti adó rendeltetésszerű elszámolása anynyira szövevényessé teszi a számvevőségi szolgálatot, hogy ennek az adónak egy részét, különösen a személyi szolgálati viszonyban állók | után kivetett adóknál a beszedés költségei felI emésztik. Vegyen az igen t. pénzügyminister 1 űr egy kis fáradságot és hivassa magához a saját számvevősége központi csoportjának főnökét, akitől kérdezze meg,: hogy az állami fizetéj sek és az állami nyugdíjak után levont általáj nos kereseti adónak a községek és városok ház; tartási.céljaira való juttatása milyen kompliÍS'