Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXI. kötet • 1925. március 10. - 1925. május 13.

Ülésnapok - 1922-391

A nemzetgyűlés 391. ülése 1925. évi március hó 13-án, pénteken. \(fl jellemző az, hogy a hitelező mégis bizonyos biztosítékot akar lekötni magának a kamatozás tekintetében. Ha mi tudnók diktálni a feltételeket, akkor talán más volna a helyzet, de mivel mégis nekünk kell a feltételeket elfogadni, olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek a hitelezőket ebből a szempontból is teljesen megnyugtatják. (Kiss Menyhért: Járadékbankot kérünk! — Erdélyi Aladár: Pénzt kérünk, bank van elég!) Nagyon nehéz volt a kamatláb kérdése. Ez idő szerint 8%-nál magasabb kamatot bekebelezni nem lehet. Intézkedés fog történni ebben a törvényjavaslatban, hogy a jelzálogkölcsönökkel és a záloglevelekkel kapcsolatban ennél magasabb kamatot is lehessen bekebelezni. (Reisehl Richard: A legmagasabbat is!) Viszont bizonyos korlátozások lesznek az egyéb irányú bekebelezés tekintetében. Az elsőnél mindig módjában van áttekinteni a kormányzatnak a helyzetet, hogy túllépések ne történjenek, itt tehát megvan a biztosíték teljes, mértékben; a második esetre nézve azonban helyes bizonyos határvonalak megállapítása, nehogy a hatvanas évek eseményei következzenek be. Általában véve még azt is be jelentem, hogy intézkedés fog történni egész természetszerűen abban az irányban, hogy a régi jelzálogkölcsönés jelzáloglevél-állomány elkülönittessék az ujaktól. Erre nézve természetszerűen intézkedést kell tenni, hogy a kettő összecserélése ne legyen lehetséges. Meg vagyok győződve arról, hogy ebben a törvényjavaslatban teljesen megtesszük mindazokat az intézkedéseket, amelyek arra szükségesek, hogy elhárítsuk a jogi akadályokat és a hitelezőknek megadjuk a biztositékot. Ez meg fog történni anélkül, hogy a legkisebb mértékben is veszélyeztetve volna maga a föld. Mert az, hogy végre meginduljon a hosszúlejáratú hitel ebben az országban, minden birtokkategóriának egyformán érdeke, hiszen csak ha megtettük az első lépést, akkor fogunk eljuthatni odáig, hogy talán az egész birtokreformot íinancirozni is tudjuk. Ez, amint jeleztem, az egyik legnehezebb probléma, amely még nagyon sok gondot és fejtörést fog okozni mindenkinek, mert erről nagyon könnyű beszélni, de nagyon nehéz azt megoldani, (Ugy van! Ugy van! — Erdélyi Aladár: Még könynyebb megígérni!) Foglalkozni kívánok még Huszár Károly igen t. képviselő urnák egy pár megjegyzésével is, amely a szorzószámra vonatkozott. Én magam egyénileg — ha talán kifelé nem is adtam ennek kifejezést — azon a nézeten vagyok, hogy a gazdasági élet céljait nem szolgálják a különböző szorzószámok. (Ugy van! ügy van!) Ez zavart okoz és félreértésekre ad alkalmat. A szükség kényszeritett bennünket arra, hogy külön szorzószámmal éljünk épen a tisztviselők érdekére való tekintettel, de már csak azért is, mert most már eljutottunk odáig, hogy egészen biztonságban vagyunk a stabil korona tekintetében, nem látom értelmét a különleges szorzószám fentartásának (Helyeslés-) és foglalkozom azzal a gondolattal, hogy a jövő évi költségvetést nem lehetne-e esetleg papirkoronában, stabil koronában összeállítani és így az ország gazdasági életéből azokat az anomáliákat kiküszöbölni, amelyek közé a különböző szorzószámok is tartoznak. Ismételten méltóztattak szóvátenni az úgynevezett aranymérleg; kérdését. Errenézve csak azt akarom megjegyezni, hogy ez a rendelettervezet készen van, bizonyos tárgyalásokon már át is esett. Röviden csak egy-két megjegyzést kivánok ehhez a kérdéshez hozzáfűzni, egyrészt számolva azokkal a fogalmi zavarokkal

t amelyek e kérdésnél jelentkeznek, másrészt, hogy röviden rámutassak egyes tervezett intézkedésekre. A mérlegvalódiság jelentősége bármilyen pénznem mellett annak állandó értékében rejlik; ha tehát az állam háztartásában esetleg rátér a papirkoronára, a mérlegvalódiság tekintetében is a papirkorona-alap a megfelelő, előírva azonban azt — ebben a tekintetben még nem történt egész határozott döntés —, hogy ezzel kapcsolatban az aranyérték is kifejeztessék, mindig annak az aranyértéknek alapján, amely megfelel az aznap jegyzett értéknek. Ez tehát egyszerű szorzás és osztás. Emellett az úgynevezett szorosan vett aranymér légnek ós a felértékelésnek problémáját Össze akarjuk egyeztetni, mert arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb megrázkódtatással essünk át ezen a nehéz problémán. Itt tiltakozom az ellen a beállitás ellen, amely a sajtó egy részében megjelent, mintha én azt mondottam volna, hogy ezt a kérdést ugy akarom rendezni, hogy hulljon a férgese. Én akkor azt mondottam — és ezt csak rosszakarattal lehetett velem szemben "kihasználni —, hogy nem vallom azt az elvet, hogy olyan módon történjék ilyen nehéz időkben ennek a kérdésnek a rendezése, hogy hulljon a férgese, mégpedig azért nem, mert én jobban tudom áttekinteni a gazdasági életet és tudom, hogy nagyon sok komoly vállalat, amely talán hosszú múltra tekint vissza, ma rendkívül nehéz helyzetbe került, és nem lehetséges, hogy olyan intézkedéseket tegyünk, amelyekkel ezeket a vállalatokat máról-holnapra eltöröljük a föld szinéről. Nem foglaltam állást ugy sem, hogy azt mondottam volna, hogy a konjunkturális vállalatokkal szembehelyezkedem. A legutóbbi öt évben a konjunktúra nagyon sok vállalatot vetett fel, ezeknek jórésze egészséges és megvan a hivatása a jövőre nézvg is. Én azt mondottam: csak azok a vállalatok nem fognak tudni boldogulni, amelyek nem tudtak szervesen bekapcsolódni a gazdasági életbe. Azt t hiszem, ez olyan igazság, amelyet senki kétségbe nem vonhat. Nem tudom megérteni, hogy mi célja van folytonosan izgatni a közvéleményt, és valótlan állításokat odaállítani a gazdasági és társadalmi életet legközelebbről érintő kérdésekben. Ezt határozottan visszautasítom, és felhasználom ezt az alkalmat a tiltakozásra. (Helyeslés jobbfelől. — Zsirkay János: Temes

: váry mondta, mint előadó a bizottságban, hogy link vállalatok!) Még Gaal Gaston t. képviselőtársamnak a Balatonnal kapcsolatosan felvetett kérdéseire kivánok válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Azt tartom, hogy ma, amikor sajnos, majdnem egyetlen helyünk a Balaton, ahol a közönségnek alkalma van üdülést keresni, kormányfeladat is, hogy a Balatonnak segítségére siessünk. Azokat a kérdéseket, amelyeket t. képviselőtársam felvetett — most nem részletezem --, már vele megbeszéltem és jórészüket olyannak találtam, amely alkalmas arra, hogy megoldassák. Én niinistertársammal együtt minden .erővel azon leszek, hogy a Balatonnak kultúráját és gazdasági helyzetét megjavítsuk. (Élénk helyeslés.) Ezzel be is fejezem, felszólalásomat. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Mielőtt napirendi javaslatot tennék, NAPLÓ XXXI. 16