Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-386

400 A nemzetgyűlés 386. ülése 1925. évi március hó 5-én, csütörtökön, Ha nézem azokat az államokat, amelyek szintén a szanálás mezejére léptek s amelyek előttünk sok tekintetben mintául szolgálhatnak, az ő helyzetükből, történetükből, sorsukból rendkivül sokat láthatunk arra nézve, hogy mi fog bekövetkezni a mi körülményeink között a szanálás későbbi stádiumában. Itt van Ausztria példája. Ez az állam 72.000 embert bocsátott el állami szolgálatából és még mindig 28.000 embert kellene elbocsátania. Mit méltóztatnak gondolni, hogy a létszámapasztás mennyi haszonnal jár az állani budgetje szempontjából'? Összesen 5%-kai enyhítette a kiadásokat. Ezzel szemben 72.000 embert, esetleg 72.000 családot emeltek ki stabil helyzetéből. Ezek itt járnak köröskörül, keresik a kenyeret, mindenfelé fordulnak, rendkivül súlyos körülmények között vannak és olyan atmoszférát teremtenek, amely valóban nem kellemes sem az államnak, sem a társadalmak számára, mert rendkivül félek, hogy ez az atmoszféra esetleg Magyarországon is tűzfészekre fog vezetni. Ausztriában a szanálás első stádiumában valóban valami roppant nagy enyhülést és lendületet vettünk észre. Csodálatosképen a szanálás későbbi hónapjaiban mindez hanyatlani kezdett és azt látjuk, hogy a drágaság folyton, emelkedőben van. Ez a jelenség mindenütt egyforma, Ausztriában és Lengyelországban is. A drágaság következtében az államháztartás helyzete rendkívül sulyosodik, az állam kénytelen egyre-másra levonni a konzekvenciákat, amelyek a drágulással kapcsolatban jönnek, egyébként azonban a társadalom helyzete is folyton rosszabbodik. Látjuk, hogy az üzemek rendkívüli

1 nagy serege, mint Wöllersdorf, Blumenau, Argenal és Fischanieid, ezek a roppant nagy üzelmek, amelyek Bécs körül helyezkednek el, nagyrészt a szociális gazdálkodás következtében teljesen üzemképtelenekké váltak. Több gyár már teljesen becsukta üzemeit és volt idő, amikor az utolsó magas kémény is megszűnt füstölni. Egy időben teljesen szüneteltek az üzemek és mert ezek az üzemek szocializálva voltak, ezeket később senki sem

1 volt képes átvenni. Bécs városa maga tényleg agyon van szanálva. Bécs városában folyton nehezebb és sötétebb az élet. Bécs városában az az ember, aki lakásáért fizet egy niillrot, adóban 36 milliót fizet az után a lakás után. Ezek olyan súlyos állapotok, hogy nekünk gondolni kell arra, vaiion ezek az állapotok nem fognak-e átharapódzni ide. és nem következik-e be sok tekintetben nálunk is a bécsihez analóg helyzet. Igaz, megállapíthatjuk, hogy néhol vannak differenciák a mi kereskedelmi méri eg Link és az osztrák kereskedelmi mérleg között, amelyek tetemesen a javunkra szólnak, azonban még mindig rendkivül súlyos állapotok között élünk. Mintán a szanálás második vagy harmadik esztendejében a bécsi helyzet idáig fejlődött. és rendkivül súlyossá vált, igen féltem hazámat, hogy a szanálás második, harmadik esztendejében utóiérjük mi is a bécsi állapotokat és mi is olyan rendkivül súlyos helyzetbe kerülhetünk. r Ha a lengyel szanálást nézem, amelyről méltóztatnak tudni, hogy kezdeményezésében originális lengyel koncepció volt, itt sem rózsásak az állapotok. Grabszky mostani ministerelnök rendkivül nagy tekintélynek örvend financiális téren és a lengyel nemzetgyűlés úgyszólván utolsó nagy nyomorúságában viszszahoxta a helyére, átadta neki az ország szanálását. A helyzet azonban itt is az, hogy a drágaság miatt a lengyel szanálás a lehető legkritikusabb helyzetbe került. Egy alkalommal a t. pénzügymi'nister ur azt mondta, hogy a lengyel állapotok azért olyan súlyosak, mert a lengyelek nagyrészt saját erejükből csinálták meg a szanálást és nem külföldi kölcsön alapján. Ez nem egészen igy van. A lengyelek az ö nemzeti vagyonuk nagy részét beledobták a szanálásba, odaadták a birtokok, a vagyonváltság nagy részét is erre a célra, erre szolgált az amerikai kölcsön is, az olasz kölcsönt is teljességében felemésztette a szanálás és ennek ellenére még mindig a legkétségbeejtőbb az állapot. t Igaz ugyan, hogy Lengyelországban az állapot azért olyan kétségbeejtő, mert nagy hadseregük van, és a budget 50%-át ez a tétel veszi igénybe, azonban nálunk is van egy ehhez hasonló rendkivül súlyos tétel, és ez a tisztviselői kérdés, amely a lengyel és magyar állapotok között teljesen analóg állapotokat teremt. A német szanálás teljesein bámulatba ejti a világot. Németországban különböző nemzetközi bizottságok vették számba, hogy mennyi külföldi vagyon volt ott, Németország saját maga kezdeményezésére egy nap alatt véget vetett az inflációnak és elkezdte a Rentenmark-kal való operálást. Később átment az aranymárka rend szerre, megcsinálta a saját nemzeti bankját, Igaz ugyan, hogy Németországban is mutatkozik a szanálásnak egynémely elkerülhetetlen káros tünete, amilyen például a hitelinség, azonban Németország mégi's teljes mértékben meglepte a világot, a pénzügy minister eket az ő sajátságos módszerével. Mig az utolsó időben 800 milliót vett fel külföldi kölcsönben, addig mostani budgetje 1200 millió felesleggel zárult. Az ő 5 és H milliárdos budget jéből 23%-ot a rokkantaknak juttat, a tisztviselői karra pedig ltí-8%-ot. Óriási különbség van tehát abban a tekintetben a német és a magyar viszonyok között, óriási diszparitás mutatkozik ezen a téren az ő javukra. Hogy Németország miképen tudta végrehajtani ezeket a fináncoperációkat, miképen tudta pénzügyeinek egyensiílyát helyreállítani, sőt miképen tudott feleslegekre is szert tenni, akkor, amikor a szomszéd Franciaország haldoklik, szinte megfejthetetlen. Hiszen Franciaországban olyan emberek, mint Loucheur is, nem tudván egyebet felhozni szomszédaik ellen, a svájciak ellen fordulnak, akiket Európa bankárjainak tartanak és azt mondják róluk, hogy ők.azok, akik állandóan a németeket támogatják pénzügyileg, nem pedig a franciákat. A Loucheur-féle beszéd nem nyugszik indokolt alapokon és ezt csak a rosszakarat mondatja vele a nagy bajban. Mig ugyanis Franciaország és Belgium adóssága folyton növekszik, mig ott a drágaság folyton emelkedik, míg ott folyton komisszióznak, tanácskoznak és május 11-e óta, tehát a választások óta folyton azt igérik, hogy mindent meg fognak tenni a helyzet javítására és ennek ellenére nem bírnak terheikkel megküzdeni, addig a németek megtették azt a csodát, hogy teljesen rendbehozták államháztartásukat, sőt feleslegekkel dolgoznak. Ami pedig a német kapitálist illeti, például a Krupp-féle vállalkozás az Urálon túl ezermilliós ujabb befektetéssel akar óriási nagy vasúti üzemeket létesíteni. Hogy miképen voltak a németek képesek erre a csodára, az valóban megfejthetetlen: tisztelettel kell hogy meghajoljunk képességeik és erejük előtt. A mi szanálásunkkal kapcsolatban Bethlen