Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-386

À nemzetgyűlés 386. ülése 1.025. évi március hó 5-én, csütörtökön. 3Ö3 meghaladja, az elszámolás (az úgynevezett pá­lyaelszámolás) csatolása mellett, 8 :nap alatt a helybeli állampénztárnak, vagy ahol ilyen nines, a községi elöljáróságnak bejelenteni." Teljesen osztozom igen t. Buday Dezső képviselő ' urnák azon indítványában, amely szerint épen a kisegyesületek megóvása szem»­pontjából túl alacsonynak tartja az 500 koro­nás adómentes bevételt, vagyis bátorkodom proponálni, hogy 1000 aranykoronánál kezdőd­jék a megadóztatás. (Olva\Ssa:) „A bejelentéssel egyidejűleg az Országos Testnevelési Alap javára be kell fizetni: : 1. a nyersbevétel összegéből a vigalmi és forgalmi adók levonása utáiv .fenmaradt ösa­szeg 2%-át, ha ezen összeg 1000 aranykoroná­nál több, de 2000 aranykoronánál kevesebb; 2. 3%.-át, ha ezen összeg 2000 aranykoroná­nál több, de 3000 aranykoronánál kevesebb; 3. 5%-át, ha ezen összeg 3000 aranykoroná­nál több, de 5000 aranykoronánál kevesebb; 4. 6%rát, ha ezen összeg 5000 aranykoroná­nál több, de 7000 aranykoronánál kevesebb; 5. 8%-át, ha ezen összeg 7000 aranykoroná­nál több. de 10.000 aranykoronánál kevesebb; 6. 12%-át, ha ezen összeg a 10.000 aranyko­ronát meghaladja. A befizetett összeg _ kizárólag az ember­sport fejlesztésének céljára fordítható." Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Buday Dezső! Elnök: Buday Dezső képviselő urat illeti a szó! Buday Dezső: T. Nemzetgyűlés! Az általá­nos vita során már voltam bátor említeni, hogy az 1. §-hoz módosítást kívánok beterjesz­teni. Van szerencsém ezt a módosítást a követ­kező szövegben javasolni (olvassa): •. „Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a testne­velésről szóló 1921-.LIII. te. kiegészítése iránt szőnyegen lévő törvényjavaslat 1. §-át akként változtatja meg, hogy a hetedik sorban a „ha" szó töröltessék; az 500 aranykorona helyett 1000 aranykorona tétessék, ennélfogva az 1. § 1. pontjában foglaltak teljesen elhagyassa­nak." Elnök: Kivan még valaki szólani! Ha senki szólni nem kíván, a vitát berekesztem. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. (Buday Dezső: A 2. pontnál még lesz indítványom!) A törvényja­vaslat 1. §-ával szemben az 1—6. pont második soráig bezárólag Gschwindt Ernő képviselő ur ellenindítványt adott be és ide vonatkozik Bu­day Dezső képviselő urnák most beadott indít­ványa is. Fel fogom tehát tenni a kérdést, mél­tóztatnak-e elfogadni az 1. § 1—6. pontját ere­deti szövegezésében, szemben Gschwindt képvi­selő ur javaslatával? (Buday Dezső: A 2. pontra vonatkozólag még van indítványom!) Csendet kérek! Képviselő ur, csak az egyikünk beszél­het! (Buday Dezső: Nem 2. §-ról beszélek, ha­nem 2. pontról!) A képviselő ur befejezte beszé­dét és az 1. §-nál méltóztatott szólásra jelent­kezni. (Buday Dezső: Az 1. §-hoz akarok, még szólani!) így nem fogjuk egymást megérteni tudni. A képviselő ur ehhez a szakaszhoz már egyszer felszólalt. (Buday Dezső: Az 1. § ;i. pontjához!) Az 1. $-t egyszerre tárgyaljuk vé­gig, egészen a 2. §-ig, a képviselő urnák tehát, amikor az 1. §-hoz szólt, a házszabályok értel­mében az erre a paragrafusra vonatkozó ösz­szes Juditványait be kellett volna terjesztenie. Miután minden képviselő ehhez a szakaszhoz csak egyszer szólalhat fel, nagyon sajnálom, de a házszabályok értelmében nem adhatom meg a képviselő urnák a másodszor való felszólalás jogát, mert olyan határozatot a Ház nem ho­zott, hogy az 1. §-t bekezdésenként külön tár­gyaljuk. (Buday Dezső: Erre vonatkozólag az általános vitánál . . .) A képviselő urnák ezen a címen nem adhatom meg a szót. Nagyon saj­nálom, méltóztassék elállni a szótól. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az 1. §-nak egész a 6. bekezdésig terjedő szöve­gét elfogadni eredeti szövegezésében, szemben Gschwindt Ernő képviselő urnák ide vonatko­zólag beadott indítványával, igen vagy nem? Kérem azokat a képviselő urakat, akik az ere­deti szöveget fogadják el, szíveskedjenek fel­állni! (Megtörténik.) Többség! A Ház a sza­kaszt a 6. bekezdésig eredeti szövegezésében fogadta el. A 6. pont második bekezdésével szemben az előadó ur adott be módosítást, az eredeti szö­veggel ellentétben álló indítványt. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a törvény­javaslat eredeti szövegét, szemben az előadó ur, javaslatával, igen vaj?y nem? (Nem!) Anieny­nyiben nem méltóztatnak elfogadni, az előadó ur által javasolt szöveget jelentem ki elfoga­dottnak. Az 1. § hátralevő bekezdései meg nem íá­madtatváu. azokat elfogadottaknak jelen­tem ki. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék felolvasni. Csik József jegyző (olvassat a törvényja­vaslat 2., 3. és L §-ait, amelyek hozzászólás nél­kül, egyhangúlag elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat ezzel általános­ságban és részleteiben is letárgyaltatott és har­madszori olvasására napirendi javaslatom so­rán fogok a nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a 20. pont, a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Ön­töző Társulat vízmüveinek kiépítéséről szóló 1922 : XV. tcikk módosítása tárg3 T ában a pénz­ügyminister törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Szabóky Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A szőnyegen fekvő törvényjavaslat a Pestvárme­gyei Dijnavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat pénzügyi megalapozását és ezzel vízmüveinek kiépitését óhajtja biztosítani. Ugyanezt a célt szolgálta volna az 1922 : XXV. te. is, amelynek rendelkezései szerint a pénzügyminister felha­talmazást kap arra, hogy a társulat részére négy esztendőn keresztül az akkori értékben 212,000.000 korona építési költség felét, vagyis évenként 26 és % millió papirkoronát előleg­ként folyósítson. Az építési költség másik fele ártéri járulékokból lett volna fedezendő. Az okként megállapított pénzügyi tervezet pénzünk értékének ingadozása és erős lecsökkenóse foly­tán teljesen illuzóriussá vált, olyannyira, hogy az idézett törvénycikk által nyújtott állami előlegek az utolsó esztendőben a társulatnak már 1 napi költségét sem tudták fedezni. Ily körülmények köpött a Dunavölgy Lecsapoló Társulat általános anyagi zavarokkal küzdött, ami a tervezett csatornahálózat kiépitését nagy mértékben hátráltatta. Közudomásu az, hogy a társulat érdekelt­sége milyen anyagi károkat szenved azáltal, hogy területének jórésze belvizekkel van el­öntve és hogy a társulat érdekeltségének min­den fáradozása és áldozatkészsége eddig hiába­valónak bizonyult arfanézve, hogy a csatorna­ópités áld iban részesüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents