Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-386

388 A nemzetgyűlés 386. ülése 1925. évi március hó 5-én, csütörtökön. nem szabad megengedni, hogy ne a legjobbak, ne a nemzeti sport legjellegzetesebb reprezentánsai kapjanak kiküldetést, hanem a kisérő titulusán benf

entes léhűtők fa. A magyar nem zeti szineket ezentúl csakis olyan egyének képviselhessék külföldön, akiknek a szive ezért a nemzeti zászlóért dobog. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért helyes a törvényjavaslatnak az az első rendelkezése, amely kimondja, hogy aki embersportra szolgáló sporttelepen bármilyen belépődíjas mérkőzést vagy mutatványt rendez, vagy bárhol bármilyen mérkőzést rendez, köteles a nyers bevétel összegéről elszámolást beterjeszteni és ezen elszámolás mértékéhez képest bizonyos adókat fizetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek az adók messze alatta maradnak annak az átlagos 10%-nak, melyet erre a célra ma a nyers bevételből levonnak, mert hi'szen a törvényjavaslat 500 aranykorona nyers bevételig teljes adómentességet biztosit a mérkőzéseknek, 1000 aranykoronáig mindössze 2% adót vet ki, 5000 aranykoronáig 5-%ot, 10.000 aranykoronáig pedig 8%-ot. Ez az a mérték, amely a nálunk lefolyó nagyobb, sőt legnagyobb sportmérkőzések átlagos bevétele. Ez a 170 millió papirkoronás átlagos bevétel a mi viszonyaink között körülbelül az elérhető legmagasabbak közé tartozik és i*tt mindössze 8% az az adó. amelyet le kell róni. De természetesen gondoskodnia kell a törvényjavaslatnak a sport fejlődésével és esetleg a Stadion felépítésével kapcsolatosan ennél még nagyobb arányú bevételei esetére is, és ezekre való előrelátásból gondoskodik a törvényjavaslat ugy, hogy 12% adót ir elő 20.000 aranykoronáig, 16% adót 40.000 aranykoronáig és 20% adót 40.000 aranykoronán felül. Oly mérkőzés, mely 40.000 aranykorona bevételt jelentene, a mi viszonyaink között utópiaszámba kell hogy menjen. Ez a befizetett összeg a kultuszminister főfelügyelet« mellett a Nemzeti Stadion, az olimpiai kiküldetések és egyéb hasonló sportcélokra való felhasználásra szolgál. A törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy a bejelentés kötelezettségét is szankciókhoz kösse és ezek a szankciók meglehetősen súlyosak, amennyiben nemcsak pénzbirsággal, hanem a be nem fizetett díjak többszörösével büntetik azt, aki a bejelentést elmulasztja, vagy pedig hamisan, illetőleg hibásan teljesiti. Ennek a törvényjavaslatnak még egy második helyes gondolata is van, amely szükséges, hogy végre törvényerőre emelkedjék: t. i. a kultuszminister fő felügyeleti jogának sportügyekben való törvénybeiktatása. (Helyeslés a jobboldalon.) A sportszövetségek vitás kérdéseiben ezentúl az Országos Testnevelési Tanács javaslata alapján a kultuszminister dönt végérvényesen. A törvényjavaslat 3. §-a módot nyújt a ministernek arra is, hogy az amatőrség érdekeit megvédje. A mi nemzeti sportunk a sok befurakodott idegen révén hovatovább elveszti uri, amatőr jellegét, hovatovább üzletággá fajul (Vay van! a jobboldalon. — Felkiáltások: Sőt máris as!) ugy egyesek, mint sportérdekeltségek részéről is. Játékosok, akik magukat megfizettetik és akik mindenféle való és valótlan címek alatt fizetéseket vesznek fel (Karafiáth Jenő: Elég szomorú!), nem átalják amatőrköntösben járni és a sportot önmagáért üző amatőrökkel ' egyenrangúan a nyilvánosság előtt megjelenni. Szégyenlik a professzionizmus nyilt bevallását, dacára annak, hogy nem a sportért, hanem a sportból élnek. (Ugy van! Ugy van!) Ezekkel szemben a kultuszministernek jogot ad ez a törvényjavaslat arra, hogy az amatőrség érdekeit megvédelmezze. (Helyeslés.) Végül jogot ad ez a törvényjavaslat arra is a kultuszmin isternek, hogy egyes sportágakban pihenési időszakot rendeljen el (Helyeslés.), mert egész éven át hóban, fagyban épugy, mint a nyár hevében ugyanolyan intenzitással űzni bizonyos sportokat, az illető sportolók fizikumára feltétlenül ártalmas. Ez orvosi szempontból sporttúlzás, amelynek lenyesegetése szintén a kultuszminister, ur feladata, mert azok a ' pályaérdekeltsógek, amelyeknek ez üzleti érdekből szükséges, az üzletet elébe helyezik a sportolók testi egészségének is. Épen ezért ebben a törvényjavaslatban csupa olyan helyes, okos és szükséges gondolat van lefektetve, amelyekről való gondoskodás ennek a törvényhozásnak egyik elsőrendű kötelessége. Miután pedig ezeket a helyes gondolatokat a törvényjavaslat helyesen foglalja szakaszokba, mély tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. • (Helyeslés.) Elnök: A kultuszminister ur kivan szólni. ÍGr. Klebelsbera: Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) E törvényjavaslat képviseleténél könnyű a szerepem» ebben a nemzetgyűlésben, mert azt hiszem, nincs közöttünk nézeteltérés a testnevelés fontossága tekintetében. (Ugy van! Ugy van!) Ha mi sportról és testnevelésről beszélünk, itt két nagy ágat kell megkülönböztetnünk. Az egyik a testnevelésnek általánossá tétele, népszerűsítése, hogy a testnevelési gondolat behatoljon a magyar társadalom legszélesebb rétegeibe. (Helyeslés.) Elsősorban ezeket a célor kat szolgálja a testnevelési alap. De ha a testnevelési alapból népszerűsítjük a sportot, ha elvisszük jóformán minden magyar községbe és ha ebből az alapból nyújtjuk az egyes sportegyesületeknek is azokat a segélyeket, amelyek csak a folyó életfentartás szempontjából szükségesek, akkor ezzel a testnevelési alapot meglehetősen ki is merítettük. Három, nagy feladatra, amelyeket pedig okvetlenül meg kell oldanunk, megfelelő fedélzet már nem áll rendelkezésre. Ez a három feladat a következő: először a Nemzeti Stadion létesítése; másodszor előkészülés az olimpiai versenyekre; harmadszor a testnevelési főiskola létesítése. Sorra veszem ezeket a feladatokat, inkább ábécé rendben azért, hogy jelezzem, ' hogy egyiket sem helyezem a másik fölé, hanem mind a háromnak egyenlő fontosságot tulajdonítok. (Helyeslés.) A testnevelés ügyének kell egy központ és ez nem lehet más, mint a Nemzeti Stadion. (Helyeslés.) Bizonyos sportágak ' sikeres működésének — hogy ugy mondjam — nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy egy Magyar Stadion álljon fenn, amelyet azonban egyik napról a másikra megvalósítani nem lehet, hanem tekintettel arra, hogy ma már a koröina stabilizálódott, évente rezerválunk megfelelő összegeket, amelyek tervszerű gazdálkodás mellett bizonyos idő multán lehetővé teszik számunkra, hogy a megvalósításhoz komolyan hozzá is foghassunk. A másik feladat lenne az előkészülés az olimpiai versenyekre. Minden sportkedvelő embernek frissen él emlékezetében az az izga-