Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-386

A nemzetgyűlés 386. ülése 1925. évi márcms hó 5-én, csütörtököft, 387 mázza. E törvényes rendelkezések ellenére sem csatlakoztunk azonban a berni egyezményhez. A trianoni békeszerződésben azután kötelezettséget kellett magunkra vállalnunk aziránt, hogy csatlakozni fogunk ehhez az egyezményhez. A békekötésből folyó kötelezettségünknek is eleget tesz tehát a kormány, amikor az egyezmény becikkelyezése iránt törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé. Ennek az egyezménynek legfontosabb rendelkezését az 1. cikk tartalmazza, amely kimondja azt, hogy a fehér foszfort a gyufagyártásnál használni, valamint ilyen gyújtót az Ország területére behozni és itt árusítani tilos. Minthogy, mint emiitettem, az egyezmény rendelkezései az 1911 : V. tcikk rendelkezései folytán ránk nézve semminemű ui^bb ineyt^'í*

1lést nem jelentenek, de mert a trianoni békeszerződésből folyó kötelezettségünk is ehhez az egyezményhez csatlakozni, tisztelettel javaslom a nemzetgyűlésnek, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártás eltiltása iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-án kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, 1. §-át as abban foglalt egyezmény szövegét és 2. §-át, melyek észrevétel nélkül elfő a adtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok indítványt ten ni. Következik^ napirendünk 18. pontja, a sáska elleni védekezés szervezése végett 1920. évi október 31-én Rómában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgvalása. Az előadó urat illeti

1 a szó. Tamássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! Az illetékes körök felismervén annak szükségét, bogy a mezőgazdák termését veszélyeztető sáskák pusztitásainak meargátlására vonatkozó rendszabályok nemzetközi megállapodásokkal is előbbrevitessenek és minél hatályosabbá tétessenek, különböző államok képviselői és ezek között Magvarország képviselői is a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet kezdeményezésére 1920. évben Rómában értekezletre gyűltek össze, amelyen egyezményt fogadtak el a sáskák elleni

1 védekezés szervezése tárgyában. Ennek az egyezménynek legfontosabb rendelkezései a következők: A szervezkedő államok kötelezik magukat, hogy a jelen egyezményt aláiró szomszédos államok vetéseire káros sáskák ellen megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a védekezésre szükségesek és a sáskák fellépéséről és mozdul^+suról egymást értesitik. A szerződő felek a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet a sáska elleni védekezéssel kapcsolatos minden kérdésben az adatgyűjtés és terjesztés hivatalos - nemzetközi központjának ismeri^ el és kötelezik magultat arra is, hogy évenként legalább egyszer, de. lm a körülmények megkívánják, többször Is megküldik a nevezett intézetnek az arra hivatott személyek által az e tárgyra vonatkozólag összegyűjtött műszaki, tudományos törvényhozási és közigazgatási anyagot. Az egyezmény rendelkezései reánk nézve semminemű ujabb megterheltetést^ nem jelentenek, annak végrehajtása a mezőgazdaságról és mezőrendészetről szóló 1894 : XII. tcikk 58. §-ában foglalt rendelkezések értelmében rendeleti utón is foganatosítható. Az egyezménynek a mezőgazdaságot érintő előnyei pedig annyira kézenfekvők, hogy ahhoz való csatlakozásunk mindenképen csak kívánatos lehet. A törvényjavaslatot letárgyaló bizottságok nevében is tisztelettel javaslom) tehát a nemzetgyűlésnek, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha ser ki sem kivan szólni, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az ismertetett javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ély értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-aK\ a 2. §-ban foglalt eauezmény szövegét és 3. §-át, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok indítványt tenni. Következik napirendünk 19. pontja, a testnevelésről szóló 1921 : LIII. tcikk kiearészitéséről a kultuszminister törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Petrovácz Gyula előadó: T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzeti sport a külföld előtt való reprezentatív megjelenésének alkalmas helyeí az Olimpiászok, viszont a külföldi sport Magyarországon való megjelenésének egyik feltétlenül szükséges előfeltétele a Nemzeti Stadion felépítése. Nemzeti érdek az, hogy a külföldön a magyar nemzeti sport a magyarság méltóságának megfelelően tudjon megjelenni és ugyancsak nemzeti érdek az is, hogy a hazai sportoknak legyen végre egy hatalmas egyesítő otthona, amelyben a magyar Olimpiász rendezése kapcsán a külföld sportját a magyar nemzethez méltóan fogadhassuk. Hogy tehát az a magyar Nemzeti Stadion mielőbb felépüljön, szükség van erre a most tárgyalandó törvényjavaslatra. Ennek a Stadionnak felépítését az 1921. évi LIII. teikk egyébként is kötelezőleg előírja. Mindkét cél csakis nagy pénzáldozattal érhető el. Csonkaságunk és leromlott pénzügyeink, valutánk nagy diszparitása egy olimpiai kiküldetés költségeit horribilisekké, a Nemzeti Stadion építési költségért pedig elviselhetetlenül magasakká tették és beláthatatlan időre el is odázták. A szükséges fedezet keresésénél a legtermészetesebb gondolat a sportcélok költségeinek a sportjövedelmekből való fedezése. A társadalom áldozatkészsége nem; biztos alap, és annak igénybevétele bizonyos tekintetben megalázó is. Eddig szokás volt az., hogy az egyes sportszövetségek a sportmérkőzések bevételeinek körülbelül 10%-át tartalékolták olimpiai kiküldetések céljaira. Ez azonban rendszertelen, ellenőrizhetetlen és felhasználásában hibákat rejtő eljárás volt. Nem szabad megengedni, hogy a múlt évi párizsi Olimpiász kiküldetésének eseményei még egyszer megismétlődjenek;