Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-386
386 A nemzetgyűlés 386. ülése 1925. évi március hó 5-én, csütörtökön. Következik napirendünk 16. pontja, a kereskedelemügyi minister jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet 1923. évi ötödik egyetemes értekezletén a munkások védelmét célzó törvények és rendeletek végrehajtásának biztosítására rendelt felügyelet szervezetének általános elvei tárgyában elfogadott ajánlásról. Az előadó urat illeti a szó. Tamássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetközi munkaügyi szervezet 1923. évben tartott ötödik egyetemes értekezletén elfogadott ama ajánlásnak, amelyre a kereskedelemügyi minister urnák jelenleg tárgyalás alá vett jelentése vonatkozik, az a célja, hogy a munkaügyi felügyeleti szolgálatra rendelt szervezet minél tökéletesebben kiépíttessék és ennek minél hatályosabb működése kellő rendelkezések által biztosittassék. Az ajánlások első pontja kimondja azt, hogy a munkafelügyeleti szervezet legfőbb feladatának abban kell állnia, hogy a munkásvédelmi rendelkezések végrehajtását biztosítsa. Megengedi azonban az ajánlás második pontja. hogy erre a szervezetre egyéb feladatok is bízassanak, de csak olyanok, amelyek főfeladatának teljesítésében nem gátolják esnem hátráltatják. Az ajánlás harmadik pontja azt kö vetéli, hogy az iparfelügyelőknek joguk legyen az üzemeket bármikor meglátogatni és az üzem alkalmazottait tanuk nélkül is kikérdezni. A negyedik pont a felügyelőktől a gyártási titok megőrzését követeli, az ötödik pedig azt a jogot követeli a felügyelőknek, hogy a vizsgálatok során tudomásukra jutott törvényellenes cselekményeket közvetlenül a biróságok elé vihessék. Az ajánlásnak az üzem biztonságára vonatkozó rendelkezései a balesetek bejelentését követelik és a felügyelők oly irányú működését, hogy az üzemek vezetőit a balesetek elhárítására alkalmas berendezések használatára kel'ő módon kioktassák és azokat ilyen berendezések létesítésére serkentsék. A felügyeleti szervezet kiépítésére vonatkozó legfontosabb rendelkezései az ajánlásnak a következők: A felügyelők székhelye lehetőleg ipari gócpontokon állittassék fel. Ha a kerületi beosztás érvényesül, nemcsak az egyes kerületekbe tartozó iparfelügyelőknek kell összeműködniök, hanem az összes kerületek felett egy központi hatóságnak kell állnia, amely azoknak ezt az összemüködését biztosítja. A versaillesi szerződés 427. cikke értelmében az iparfelügyeleti szolgálatba a férfiak mellett nőket is be kell vonni. Kívánja továbbá az ajánlás, hogy az iparfelügyelői szolgálatban alkalmazottak kellő előképzettséggel bírjanak^ azoknak megfelelő javadalmazásuk legyen és hogy végleges alkalmazásuk előtt megfelel próbaidőre alkalmaztassanak. Szükségesnek tartja továbbá az ajánlás aimak az elvnek érvényesítését, hogy az üzemek vezetői súlyos hanyagság esetén előzetes figyelmeztetés nélkül is büntethetők lpgyenek. Vép-ül még megemlítem az ajánlásnak azt a rendelkezését, amellyel bizfásítani kívánja azt, hogy a munkások részére. a lehetőséghez képest megkönnvittessék az. hoerv az általuk tapasztalt bajok ügyében panaszaikat az illetékbe tiatósáírukhnT; juttathassak. Ez az aiánlás különösen azokban az államokban bír fontossággal, amelyekben az ipari felügyeleti szolsrálat még nincs kiépítve. Nálunk azonban, ahol négy évtized óta teljesen kiépített iparfelügyeleti szolgálat van, természetes, hogy ennek az ajánlásnak jelentősége csekélyebb, annál is inkább, mert az ajánlás rendelkezéseinek túlnyomó része nálunk rnár^ eddig is meg volt valósítva, azok a rendelkezései, amelyek ezideig megvalósítást nem nyertek, az iparfelűgyeletről szóló 1893 : XXVIII. tcikk egyébként is tervbevett módositásával kapcsolatban végrehajthatók lesznek. Az ajánlás elfogadásának tehát részünkről akadálya nincs. Ennélfogva tisztelettel javaslom, a jelentést letárgyaló bizottságok nevében is, méltóztassék utasítani a kormányt, hogy az ajánlásnak lehetőséghez képest való érvényesítése céljából annakidején terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot. Elnök: Kivan valaki szólni 1 ?- Minthogy szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a kereskedelemügyi minister ur most tárgyalt jelentésével együtt a közgazdasági és munkásügyi bizottságnak azt a javaslatát elfogadni, hogy utasittassék a kormány, hogy a nemzetközi munkaügyi szervezet 1923. évi ötödik egyetemes értekezletén „a munkások védelmét célzó törvények és rendeletek végrehajtásának biztosítására rendelt felügyeleti szolgálat szervezetének általános elvei tárgyában" elfogadott ajánlásnak a lehetőséghez képest érvényesítése céljából terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, igen vagy nem! (Iffen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik napirendünk 17. pontja, a fehér (sárga) foszforral való gy ajtógyártás eltiltása iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-án kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezésérői szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. • Tamássv József előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1905. évben Bernben tartott munkásügyi konferencia elvben kimondta a fehér foszfort tartalmazó gyújtó gyártásának, ánisUásának és behozatalának eltiltását, de mindezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy ehhez a tilalomhoz Japán is hozzájárul és azt Japán is magára nézve elfogadja. Minthogy Japán ezt a tilalmat nem fogadta el. a következő 1906. évben ugyancsak Bernben összeülő nemzetközi munkásügyi konferencián ugyanerre vonatkozóan elfogadott egyezményhez csak azok az államok csatlakoztak, amelyekben abban az időben a fehér foszfortilalom már fennállott. Minthogy Magyarországon ez a tilalom akkor még nem volt meg, Magvarország az egyezményhez nem csatlakozott. Később Ausztria egy 1909 július 13-án kelt törvénnyel eltiltotta a gyufagyártásnál a fehér foszfor használatát és az ilyen gyufának Ausztria területére való bevitelét, A magyar gyujtóipar Ausztria eme rendelkezése következtében legfontosabb piacát elvesztvén, kénytelen volt foszformentes gvujtó elő állítására berendezkedni. Egyfelől ennek következtében, de legfőképen azért, mert a foszforos megbetegedések száma a f?p-p«7,tó méreteket kezd £tL ö ií en3 ' 19n : V. tcikkünkben nemcsak hogy eltiltottuk a fehér foszfornak a gyuitóayártasnál való használatát, az ilyen gvuító ámsitasát és Magyarországra való behozatalát, hanem az emiitett berni egyezmény határozni «nyaiu túlmenően az emiitett törvénycikkben felhatalmazást nyert a kereskedelemügyi minister ur, hogy ua-y k^zeR-észség^s-vn mint közbiztonsági szempontból kifogás alá eső mindenn emu anyagnak a eyuï tó gyártásnál való hasznalatát eltilthassa és ilyen anyagokat tartalmazó gyújtó behozatalát és árusítását is tilal-
