Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-385

A nemzetgyűlés 385. ülése 1925. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—5. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Napirend szerint következik a m. kir ministerelnök jelentésének tárgyalása a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Tamássy József előadó: T. Nemzetgyűlés! A versailles-i békeszerződésnek a munkáról szóló 13-ik fejezetével a Nemzetek Szövetsége. mellé egy nemzetközi munkaügyi szervezet létesíttetett. Ennek a szervezetnek célja az, hogy az emberi munka feltételei nemzetközi meg- . állapitások utján is javíttassanak. A szervezet tagjai mindazok az államok, amelyek a Nemzetek Szövetségének tagjai, amely államok tehát utólag^ vétetnek fel a Nemzetek Szövetségébe, e felvétel által egyúttal a nemzetközi munkaügyi szervezetnek is tagjaivá válnak. Magyarország 1922 szeptember 18-án felvétetvén a Nemzetek Szövetségébe, ez időponttól kezdve tagja ennek a nemzetközi munkaügyi szervezetnek., Ennek a nemzetközi munkaügyi szervezetnek kétféle szerepe van, még pedig az egyetemes értekezlet, amely a tagállamok képviselőiből áll, és a Genfben székelő nemzetközi munkaügyi hivatal, mely a békeszerződésben megállapított elvek szerint egybeállított igazgató-tanács felügyelete alatt működik. Mielőtt Magyarország a Nemzetek Szövetsége utján ennek a nemzetközi munkaügyi szervezetnek tagjává vált volna, három egyetemes értekezletet tartott, melyen összesen 34 különböző tervezet nyert elfogadást, részben egyezmény, részben pedig ajánlás formájában. Mielőtt_ rátérnék ezeknek az egyezmény-, illetőleg ajánlási tervezeteknek ismertetésére, és a kormánynak ezekkel kapcsolatos javaslatai tárgyalására, nem mulaszthatom el, hogy a békeszerződés idevágó 333. cikkét legalább röviden ne r ismertessem. A békeszerződés e cikke értelmében a nemzetközi munkaügyi szervezet által elfogadott tervezeteket, legyenek azok akár ajánlás, akár egyezmény formájában elfogadva, az ülésszak berekesztésétől számitva, ha pedig utólag felvett államról van szó, a felvétel időpontjától számított egy éven | belül a tagállam arra illetékes tényezője elé j kell terjeszteni, mely azután teljesen szabadon j dönt az egyezmény elfogadása, illetőleg elvetése felett. Ha ajánlás elfogadásáról van szó, ez csak azzal^ a következménnyel jár, hogy az ajánlás végrehajtása kapcsán kiadott rendelkezésekről a Nemzetek Szövetségének főtitkárát értesíteni kell; az egyezmény elfogadása azonban már lényegesebb nemzetközi kötelezettségeket is von maga után, nevezetesen azt, hogy az egyezmény végrehajtása iránt kiadandó rendelkezések megtétele az elfogadó többi államokkal szemben nemzetközileg vállalt kötelezettséget alkot, az egyezmény 10 évig fel nem mondható, és a felmondás ez idő után is bizonyos formalitásokhoz van kötve. Ezekből is következik tehát, hogy a törvényhozás megerősítésére, vagyis a tervezetnek az ország törvényei közé való becikkelyezésére csakis akkor van szükség, ha az egyezmény elfogadásáról van szó, míg az ajánlás elfogadásánál erre szükség nincs, hiszen az ajánlás elfog-adásánál tulajdonképen nemzetközileg vállalt kötelezettség létre nem jön. NAPLÓ XXX. évi március hó 4-én, szerdán. 363 A kormány tehát a békeszerződésből folyó kötelezettségünknek tett eleget, midőn a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott. ajánlások és egyezmények tárgyában javaslatait a nemzetgyűlés elé terjesztette. Mielőtt a kormány e javaslatait előterjesztette volna, meghallgatta ugy a munkaadói, mint az alkalmazotti érdekképviseleteket és ezek állásnontjának teljes ismerete után terjesztette a nemzetgyűlés elé a maga javaslatait, melyeknél természetesen teljes mértékben figyelembe kellett venni az ország súlyos gazdasági helyzetét is. Épen ezért n kormány csak azoknak az egyezményeknek és ajánlásoknak elfogadását hozhatja javaslatba a nemzetgyűlésnek, amelyek — megítélése szerint — az ország amúgy is súlyos helyzetét még súlyosabbá nem teszik. A ministerelnök ur jelentését tárgyaló bizottságok épen azért, mert átérezték a nemzetközi munkaügyi szervezet egyezmény- és ajániástervezeteiben foglalt rendelkezések szociális horclerejét, a kormány jelentését igen behaló tárgyalás alá vették, és bár a bizottságok a jelentést magukévá tették, mindazonáltal szükségét látták annak, hogy a kormány javaslatain túlmenőleg két olyan tervezet elfogadását is javasolják a nemzetgyűlésnek, amelyeket a kormány akkor, amikor jelentését beterjesztette, még javaslatba nem hozhatott. E tervezetek egyike az 1921. évi genfi egyetemes értekezlet által elfogadott egyezmény a heti pihenő időnek az ipari üzemekben való érvényesitéséről, másika pedig az 1919. évi washingtoni egyetemes értekezlet által a munkanélküliség tárgyában elfogadott ajánlás. Azokat az okokat, amelyek a bizottságot arra késztették, hogy ennek az egyezménynek, illetőleg ajánlásnak elfogadását javasolja, a bizottságok a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentésükben részletesen ismertették. így felesleges ismétlések elkerülése végett ezeket ezúttal ismertetni nem tartom szükségesnek. De külön is meg kell említenem a bizottságoknak azt a javaslatát, melyet az elfogadásra általuk is javaslatba nem hozott egyezményekre vonatkozólag terjesztenek a nemzetgyűlés elé. A bizottságok ugyanis azt javasolják, hogy utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy amint az ország gazdasági, pénzügyi és társadalmi Viszonyai megengedik, ez egyezménytervezetek közül azok elfogadását, melyek Magyarországra nézve az ország általános helyzetének mérlegelésénél jelentőséggel birnak és ezek közül is legelsősorban annak az egyezménytervezetnek elfogadását, amely az ipari munkára bocsátható gyermekek legkisebb életkoráról szól — amely egyezménytervezet részünkről való el nem fogadásának egyetlen oka az, hogy a mindennapos elemi népiskolai oktatás a befejezett 14-ik életévig még kiterjeszthető ezideig nem volt —, tegye majd megfontolás tárgyává s ha azok elfogadásának lehetősége meg lesz, terjesszen erre vonatkozólag a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot. Ezek után legyen szabad rátérnem az egyes egyezmények és ajánlási tervezetek ismertetésére. Nem kívánok most azokkal az egyezményekkel foglalkozni, amelyeknek elfogadását a kormány javaslatba hozta, miután ezek ismertetése helyénvalóbb. lesz az e tárgyban előterjesztett törvényjavaslatok tárgyalásánál. Néhány szóval azonban ismertetnem kell azokat az ajánlásokat, amelyeket a kormány szintén elfogadásra ajánl, miután ezek tekintetében a jelenleg tárgyalt jelentés kapcsán kell végleges határozatot hozni. 54