Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-385
362 A nemzetgyűlés 385. ülése 1925. évi március hó 4-én, szerdán. 17-én Hágában kelt és az 1909 :XIV. tcikkbe iktatott nemzetközi egyezmény 27. cikkének módositása céljából az 1924. évi július hó 4-én Hágában kelt jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Nemes Bertalan előadó: T. Nemzetgyűlés! 1905. évi július 15-én Hágában a polgári eljárásra vonatkozóan az aláiró hatalmak között egyezmény jött létre. Ehhez az egyezményhez csatlakozhattak azok, akik azt záros határidő alatt aláirtak. Ujabban Lengyelország és Danzig szabad város jelentették ki ehhez való csatlakozási készségüket. Hogy ez megtörténhessék, az egyezményes hatalmaknak uj jegyzí)könyvet kellett felvenniök. Ez a jegyzőkönyv 1924 Julius 4-én vétetett fel és valamennyi előzőleg részt vett hatalom részéről aláíratott. TÍ kintettel arra, hogy itt az 1909 : XIV. tcikkben foglalt határidőre vonatkozó r modósitásról van szó, ez a jegyzőkönyv törvénybe iktatandó. Ennek következtében mély tisztelettel kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni mélJ Elnök: Kivan valaki szólni'? Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. évi július hó 17-én Hágában kelt és az 1909:XIV. tcikkbe iktatott nemzetközi egyezmény 27. cikkének módositása céljából az 1924. évi július hó 4-én Hágában kelt jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem! (Ipen!) p Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—5. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előtér"iO'SzttîS't- ioiini. Napirend szerint következik az Országos Ügyvédi ,Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló 1908 :XL. tcikk egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Nemes Bertalan előadó: T. Nemzetgyűlés! Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről az 1908 : XL. tcikk szól, amelyet az 1922. évi XVII. te. bizonyos tekintetben módosított. Emlékszem arra az időre, amidőn 1908 május 4-én Günther Antal boldogult emlékű igazsagügvminister benyújtotta ezt a javaslatot, amelyet egy hónapra rá, június 4-én az akkori kep viselőház Nagy Dezső előadásában, hogy ugy mondjam, közszimpátiával fogadott el. A magyar ügyvédség régi vágya ment teljesedésbe, amikor az országgyűlés támogatásával gyám- es nyugdíjintézete alapjait lerakhatta. A közszimpátia részben azon alapult, ho<^ egy akkor 6000 tagot számláló testület nyugdíjintézetének megalapozásáról volt szó. Bár ha annakidején sem mondhattuk is azt. hogy az ország ügyvédségének valamennyi tagja minden irányban teljesítette honpolgári kötelességét, a magyar ügyvéd semmi körülmények között nem y olt olyan, hogy akár a birói tekintély kikezdesét szándékolta volna, akár a Rote Hilfe segélyének gyanúja alatt állott volna. ; Az idők multak és az annakidenen lerakott alap nem volt és nem maradt elegendő arra. hogy a nyugdíjintézet céljának megfelelhessen. Az 1908 : XL. tcikk legalább 60 és legfeljebb 120 koronában állapította meg egy-egy ügyvéd hozzájárulását a nyugdíjalaphoz és ebből magas fizetési kötelezettségei volnának ennek a nyugdíjintézetnek, amelyeket változott viszonyaink következtében természetesen nem teljesítheti még rokkantsági hozzájárulási kötelezettségét sem, amelyről egy későbbi törvény rendelkezik. Ennek következtében szükségessé vált az 1908 : XL. törvény némely rendelkezéseinek módositása. (Az elnöki székeb Huszár Koroly foglalja el.) Az 1. § szerint az 1908 : XL. tcikk 3. Va helyébe lépett 1922 : XVII. tcikk 34. §-ának a díjfizetési mimímumról és maximumról szóló rendelkezése hatályát veszti. A javaslat 2. $-a értelmében, tekintettel arra, hogy annakidején a tagok, illetőleg a, kamarák, amelyek a nyugdíjintézet felelős tagjai voltak, december 31-ig voltak kötelesek a járulékokat befizetni, június 30-ig kell, hogy ezeket befizessék, mert különben a nyugdíjintézet a mai körülmények között egyáltalában semmi fizetési kötelezettségének nem tudna eleget tenni. Ugyanez a szakasz elrendeli azt, hogy a kamarák a kellő időben be nem szolgáltatott járulékok után minden késedelmes hónap megkezdése után 5% kamatot fizetnek. A 3. § a nyugdíjintézet közgyűlésére vonatkozó rendelkezést módosítja. Eredetileg t. i. a közgyűlés határozatképességéhez 30 tag jelenléte volt szükséges. Ez a szakasz 20 tagot állapit meg, aminek indoka az, hogy egyfelől az ország területe megcsonkíttatott, másfelől a mai körülmények között az erre a gyűlésre való felutazás a vidéki tagok részére nagy költséggel és időveszteséggel jár és nem lett volna helyes ezt a nyugdíjintézetet továbbra is kitenni annak, hogy a tagok nem kellő számban való jelenléte folytán a közgyűlés megtartása meghiúsuljon. A 4. § felhatalmazza az igazságügyminisi tért arra, hogy az 1914 : LII. tcikk 2. 4-án ala, puló nyugdíjfizetési kötelezettséget rendelettel ! ideiglenesen felfüggeszthesse, és ezt a rendele! tét a szükséghez képest rendeletszerüen módo1 sithassa, vagy kiegészíthesse. Ezek a rendel| kezesek a mai viszonyokban találják indokukat. Az 5. § az életbeléptetésre vonatkozik, ugy1 szintén elrendeli azt, hogy az 1924. évi járulé1 kokat a törvény 2. §-ában megállapított időpont helyett e törvény életbelépésétől számított 30 nap alatt kell az egyes kamaráknak az intézet székhelyén beszolgáltatniuk. Ezzel általánosságban és részleteiben is ismertettem a törvényjavaslatot. Tekintettel arra, hogy ez az idők követelménye, mély tisztelettel kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni 1 Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur nem kivan szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló 1908 : XL. te. egyes rendelkezéseinek módosításairól szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a I jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni.
