Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-385

A nemzetgyűlés 385. ülése 1925. lofcbek között azt mondja, hogy magában HongKongban kb. 8000 fehér prostituált nő él, Sanghaiban pedig még ennél is több, mert ott a fehér prostituáltak számát kb. 9—10 ezerre teszik. Ezeknek egyrésze bizonyára Magyarországból került ki. Sajnos, hogy magyar asszonyoknak, magyar leányoknak sokszor kacagásától, de még többször sírásától, sőt végső haiálnyögésétől is visszhangzanak idegen földön, messzi, idegen világrészek nyilvános házai es mi, sajnos, sem hivatalosan, sem társadalmunk utján nem teszünk a leánykereskedelem megakadályozására úgyszólván semmit. De egyedül, sajnos, alig is tehetnénk ebben az irányban valamit — mert nemzetközi organizációval állunk szemben, nemzetközi organizációt kellene megtörnünk, megsemmisítenünk, amihez Magyarország, különösen mai állapotában sajnos, teljesen képtelen —, épen azért mindnyájunknak örömmel kell fogadnunk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amely azt célozza, hogy az egyezményt aláíró államok egységes eljárással vegyék üldözőbe a leánykereskedőket. A kérdést különben a trianoni békeszerződés a népszövetség hatáskörébe utalta. A népszövetség foglalkozván a kérdéssel, 1921-ben Genfbe kongresszust hívott össze, amelyen 34 állam vett részt és 27 állam irta alá az ott létrejött nemzetközi egyezményt, többek között Magyarország is. Magyarország ezzel a tényével újból belépett azon nemzetközi, mondhatnám, szervezetbe, amely a jövőben egységesen fogja a leány- és gyermekkereskedőket üldözni. Az ott elfogadott egyezmény különben csak kiegészítője az 1904. és 1910. évi megállapodás, illetőleg egyezménynek s ujabbat, kivéve a korhatár felemelését, alig tartalmaz; ami ujat mégis tartalmaz, az mindenesetre hasznos és praktikus s épen ezért bátorkodom az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, illetőleg egyezménynek elfogadását ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Minthogy a minister ur sem kivan szólni, a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, móltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Áttérünk most a részletes tárgyalásra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a címet és az 1—3. §-okat, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Mikovinyí Jenő képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója, kivan jelentést tenni. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottságnak Peyer Károly és Zsirkay János képviselő urak mentelmi ügyében hozott javaslatát tisztelettel bemutatom, azzal a kéréssel, méltóztassék azokat kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzetni. Elnök: A mentelmi bizottság jelentései ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annakidején napirendre fognak tűzetni. Napirend szerint következik a házasság érvényességéről, a házasság felbontásáról és a, kiskorúak gyámságáról 1902. évi június hó 12-én évi március Jw 4-én, szerdán. 361 Hágában kötött s az 1911 :XXL, XXII. és XXIII. tcikkbe iktatott, valamint a teljes korúak gyámság-ára vonatkozólag' 1905. évi július hó 17-én Hágában kelt és az 1912 :LII. tcikkbe iktatott négy nemzetközi egyezményhez az 1923. évi november hó 28. napján Hágában letett négy jegyzőkönyv becikkelyezése tárgyában beterjesztett törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Nemes Bertalan előadó: T. Nemzetgyűlés! 1902. évi június hó 12-én Hágában a hatalmaknak ott összegyűlt képviselői egyezményt Írtak alá a házasság érvényességéről, a házasság felbontásáról és a kiskorúak gyámságáról, amely egyezmények törvénykönyvünkbe mint az 1911 :XXL, XXII. és XXIII. tcikkek iktattattak be. Ugyancsak Hágában 1905. évi július hó 17-én jött létre az az egyezmény, amely mint az 1912:LII. tcikk van törvénykönyvünkbe beiktatva. Ezek az egyezémnyek annakidején azt a határozatot tartalmazták, hogy azokhoz csakis azok járulhatnak hozzá, akik azt egy bizonyos határidőn belül aláirják. Ennek a határidőnek lejártával természetesen nem csatlakozhattak ezekhez az egyezményekhez azok az államok, amelyek csatlakozni óhajtottak, bár, ujabban Lengyelország ugy a maga, mint Danzig szabad város képviseletében is kifejezte abbeli óhaját,hogy ezekhez az egyezményekhez hozzájárulni szándékozik. Ennek következtében az óhaj merült fel, hogy ezekhez az egyezményekhez azok is hozzájárulhassanak, akik azokhoz utólag hozzájárulni akarnak, minek következtében egy ilyen értelmű ujabb egyezmény jött létre, amely ebben az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglaltatik. Az egyezményeket előzőleg aláirt hatalmak, Franciaország és Belgium kivételével, ezt az egyezményt valamenynyien aláirtak; igy aláirta Magyarország is. Tekintettel arra, hogy az előző egyezmények törvénycikkekbe foglaltattak, ezeknek kiegészítése is kell, hogy törvénykönyvünkbe beiktatíassék, miért is mély tisztelettel kérem a t. Házat, hogy ezt a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a házasság* érvényességéről, a házasság felbontásáról és a kiskorúak gyámságáról 1902. évi június 12-én Hágában kötött, és az 1911 :XXI., XXII. és XXIII. tc.-be iktatott, valamint a teljeskoruak gyámságára vonatkozólag lD05. évi július 7-én Hágában kelt és az 1912 : LUI. tc.-be iktatott négy nemzetközi egyezményhez az 1923. évi november hó 28. napján Hágában letett négy jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen. ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a\ törvényjavaslat címét és 1—í. §-ai'j, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: ^ Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt^ napirendi javaslatom) során fogok előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. évi július hó