Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.
Ülésnapok - 1922-384
A nemzetgyűlés 3&4. ütése 19$5. gyűlés! Svájc, amely bizonyos különleges állapotot élvez Európában, amennyiben semlegessége minden oldalról biztositva van, maga is igyekezett arra, hogy különböző nemzetközi szerződések által ezen semlegességét, jogbiztonságát még jobban körülbástyázza és kiépitse* Már békében, amikor még az osztrák-magyar monarchia keretén belül volt Magyarország, megköttetett Svájccal egy egyezmény, amelyet a magyar kormány, illetőleg a magyar országgyűlés az 1914. évi XXVIII. tcikkel kebelezett be Magyarország törvényei közé. Azóta megváltoztak a viszonyok, a békékkel kapcsolatosan létrejött a Nemzetek Szövetsége, amely bizonyos fokig kiterjesztette a békéltetési és választottbirósági eljárást, illetőleg az eljárás módozatait és lehetőségeit is és a svájci szövetségi tanács ebből kifolyólag maga is közeledni akarván a Nemzetek Szövetségének paktumában lefektetett alapelvekhez, több állammal, köztük Magyarországgal is érintkezésbe lépett egy olyan értelmű szerződés megkötése céljából, amelynek határozott célja az, hogy úgyszólván minden egyes kérdés, amely két állani között felmerülhet, békéltetés utján, illetőleg amennyiben ez sikerre nem vezetne, választottbiróság utján rendeztessék. Óriási fontossága van tehát az előttünk fekvő szerződésnek, inert biztositja azt — amennyiben az igen t. Nemzetgyűlés bölcsessége ugy határozna, hogy azt elfogadja hogy a Magyarország és Svájc között felmerülendő különböző vitás kérdések békés utón fognak elintéztetni és pedig nem a diplomácia sokszor igen hosszadalmas és szövevényes utjain, hanem paktumban lefektetett alapelvek alapján választott > békéltető biró, illetőleg választott biróság utján. Én a magam részéről ezek után nem is óhajtom hosszasabban fejtegetni magát a törvényjavaslatot, mert hi szeli az teljesen világos, és minden kellékével bir annak, amelv kellékek szükségesek ahhoz, hogy garanciát lássunk abban a jövőre nézve aziránt, hogy a Svájccal kötött s előttünk fekvő sz r rzödés nem marad irott malaszt, hanem a tényleges életbe átvihető életképes szerződés; s ezért ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek azt elfogadásra. (Helyeslés). Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur sem kivan szólani, ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom; ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, valamint l-—2-ik §-alt, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott. Harmadszori olvasása iránt napirendi előterjesztésem során fogok javaslatot tenni a t. Háznak. Napirend szerint következik a Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923. évi május hó 27-én, Párizsban kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. évi március hó 3-án, kedden. 33t Az előadó urat illeti a szó. Móser Ernő előadó: Ig-en t. Nemzetgyűlés! A trianoni békeszerződés, mely szétszaggatta országunkat, abból hatalmas területeket szelt le, gyarapítva a kis, sokszor államoknak sem nevezhető nemzetiségeket, szétszaggatta azt az egységes vízrendszert is, amelyet Magyarország évszázadokon, egy évezreden át kiépített. Ezáltal lehetetlen és kellemetlen helyzetbe került Magyarország, illetőleg kerültek azon intézmények, amelyek a magyarországi dunai vizmedence szabályozására vonatkozólag alakittattak; pl. megtörtént, hogy egyes védgát- és árvizmentesitő-társulatok nem két, hanem három impérium alá is kerültek. Súlyosbította, a dolgot még az is, hogy azok az államok, amelyek testünkből gyarapodtak, ellenséges viszonyban állottak velünk szemben és igen gyakran tapasztalhattuk azt, hogy a mi érdekeinket kinullázták, semmibe sem vették akkor, amikor arról volt szó, hogy bizonyos dolgokból kifolyólag, avagy bizonyos dolgokkal kapcsolatosan sajátmaguknak < lőnyöket szerezhessenek. Rá akarok például itt arra mutatni, hogy milyen hatalmas érdekellentét van közöttünk, mint a Duna középső folyásánál fekvő állam és Csehország között, mely a Duna folyását tekintve előttünk terül el: Csehországnak az az érdeke, hogy a megduzzadt hegyipatakok és folyók vize mielőbb levezettessék, nekünk épen ellenkező az érdekünk, mert adott esetben — mint ahogyan a múlt évben is láttuk — a Duna vize rövid idő alatt még Budapestet is képes árvízzel veszélyeztetni az esetben, ha gyorsan vezetik le a megduzzajdt liegyipatakok ós hegyifolyók vizét. Ügy érzem, hogy ezzel teljes tisztában volt a trianoni békeszerződés előkészítő bizottsága is és épen azért a békeszerződésnek 292. és 293. §-aiban gondoskodott arról, hogy egy olyan bizottság alakittassék a Duna folyó nnntén lévő és érdekelt államok képviselőiből, amely bizottság azután alkalmas legyen arra, hogy a különböző érdekellentéteket elsimítsa, sőt a Duiia mentén fekvő államok együttműködését, együttmunkálkodását is lehetővé tegye. Ennek az« intenciónak megfelelően és a békeszerződós 292. §-a alapján alakult meg Ausztriából, Csehországból, Magyarországból, Romániából, Jugoszláviáiból és Bulgáriából az úgynevezett Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság, amely alapszabályzatát kidolgozta s ez az I alapszabályzat fekszik előttünk abból a célból, hogy azt elfogadjuk. Igen t. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, nem ! szükséges tovább motiválnom azt, hogy menyI nyire fontos nekünk, hogy bizonyos összhang' ban dolgozzunk a szomszédos államokkal i akkor, amikor arról van szó, hogy a Dunamedence és az azt körülvevő medencékre vonatkozó vízügyi munkálatok megindittassanak, folytattassanak, befejeztessenek, illetőleg beszüntettessenek. Épen ezért, miután abból kifolyólag, ha mi ebben a bizottságban részt veszünk, bennünket soha, semmi esetben károsodás nem, de előny majd mindenkor érhet, ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tár • gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem?
