Nemzetgyűlési napló, 1922. XXX. kötet • 1925. február 17. - 1925. március 6.

Ülésnapok - 1922-382

A nemzetgyűlés 882. ülése 1925. évi február hó 26-án, csütörtökön. 297 ras csak a-sorrend megzavarására vezet, ami szintén sérti a tanácskozási-rendet (Zaj és felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) — oly rossz a nyomása, hogy nem tudom olvasni —, ezt az esetet azonban különösen azért kellett szóvátennem, mert a házszabályok rendelkezése értelmében klotür van érvényben, amely szerint a mai napon a vitát be kell fejezni, minek következtében atban az esetben, ha a képviselő ur a sorrendet megzavarja, egyes képviselőtársait is elzárja szólásjoguktól". (Ugy van! a jobboldalon.) „Meg akarom állapítani, hogy ebben az esetben ez csupán figyelmeztetés a képviselő ur számára és általában a képviselő urak számára, minthogy ez a kérdés még fel nem merült, a jövőben azonban kénytelen volnék javaslatot tenni a t. Háznak, hogy olyan esetekben, amidőn az indokoltnak találná, megfelelő megtorlással éljen". (Helyeslés a jobboldalon.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Eszemágában sincs a dolognak avval a részével foglalkozni, amely az én egyéni figyelmeztettetésem. Nem kivánom azt tenni, amire a házszabályok nem is adnak módot, hogy valaki az elnöki figyelmeztetéssel szemben a maga személyét illetőleg vitába bocsátkozzék. A figyelmeztetést tehát tisztelettel tudomásul vettem akkor is, tudomásul veszem most is és nem kívánok a figyelmeztetéssel szemben polémiát folytatni. Ahhoz ellenben, mint képviselőnek, feltétlen jogom van, hogy ha nézetem szerint az elnök a házszabály valamely rendelkezését helytelenül alkalmazza, erről akadémice, általánosságban, elvi szempontból megmondjam a nézetemet. A 202. §, amelyre az elnök ur hivatkozott, a következőképen hangzik. (Olvassa): „Szólásra előjegyzésnek azonban csak^ az illető tárgynak a napirendre történt kitűzése után a Ház nyílt üléseiben van helye. Az előjegyzés a szólók jegyzésére kirendelt napi jegyzők által eszközlendő a jelentkezés sorrendjében. A tárgyaláskor a feljegyzés sorrendjében hivatnak fel az illetek szólásra, mégpedig olykép, hogy mig egyenlő számban vannak a tanácskozás tárgyát képező javaslat, illetőleg indítvány mellett és ellen szólani kivánók, felváltva hivatnak fel a szólásra." A 202. § mindeme rendelkezéseinek eleget tettem én is, eleget tett a jegyző ur is, aki bennünket szólásra felhivott. Sehol a házszabályokban az kötelezőn előirva nincs, hogy én egy javaslat mellett vagy ellen vagyok köteles feliratkozni. Sehol a házszabályokban, egyetlenegy szakaszban sincs megmondva az, hogy én egy javaslatot köteles vagyok-e elfogadni, vagy nem. Hogy az elnöki figyelmeztetés ebben az esetben nem alapult a házszabályon, azt mindennél világosabban bizonyítja az a körülmény, hogy ha ón

> egyórás beszéd után, anélkül ülnék le, hogy kijelenteném, hogy elfogadom-e a javaslatot, vagy nem, az elnök ur semmi körülmények között még csak ürügyet sem találhatna arra, hogy figyelmeztessen, minthogy a házszabályok egyetlenegy szakasza sem tiltja el azt, hogy bármely képviselő, aki feláll itt azért, hogy vitatkozzék, hogy másokat meggyőzzön, esetleg önmagát meggyőzesse, esetleg egy ministeri fejbólintással meggyőzessen abban az irányban, hogy a javaslatot el is fogadhassa (Derültség a jobboldalon.), sem pedig olyan intézkedést a házszabályokban az elnök ur nekem mutatni nem tud, amely bárkit is arra kötelezne, hogy akár igy, akár ugy beszéljen. A házszabály kizárólag arra kötelezheti a felHAPLÓ XXX. ': szólaló képviselőket, hogy az ülés megnyitása után, illetőleg a javaslatra vonatkozó tárgyalás megindulása után az elnöki emelvényen a jegyzők utján jelentkezzenek és csak a jelentkezés sorrendjében legyenek felhívhatók. Minthogy az én esetemben mindez teljesen házszabályszerüen megtörtént, kénytelen vagyok a magam részéről konstatálni azt, hogy a mélyen t. elnök ur figyelmeztetése általánosságban, elvben meg nem állhat, nem házszabályszerü és hogy a házszabályok értelmében megtorló intézkedésre semmi néven nevezendő mód és ^alkalom nincs. Elnök: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok 240. §-ának 1. bekezdése kötelességévé teszi az elnöknek, hogy a tanácskozási rend felett őrködjék és a házszabályok szigorú alkalmazásáról gondoskodjék. A házszabályok 202. §-ának értelme világosan az, hogy biztosítani kívánja ugy a kormánypártnak, mint az ellenzéknek (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.), tehát a javaslat mellett és a javaslat ellen felszólalóknak,^ hogy egyenlő számarányban váltakozva beszélhessenek. Mihelyt a jelentkezés akként történik, hogy a valódi állásfoglalásnak, amely a felszólalás végén derül ki, nem felel meg, abban az esetben sérelem esik vagy a jobboldalon, vagy a baloldalon azokon a képviselőkön, akiket ilyen módon a rendes sorrendtől el lehet ütni. A magam részéről nem járulhatok hozzá a házszabályok olyan magyarázatához, amely bármely képviselőnek akár csak a sorjrendben nyilvánuló joga csorbítására is vezetne. A jelen esetben hangsúlyozom különösen azt is, hogy a mai napon a 212. § 5. bekezdése értelmében klotür alkalmazásáról van szó, amikor a vitát mindén_ körülmények között be kell zárni tekintet nélkül a jelentkező szónokok számára. Ha pedig a vitát be kell zárni, akkor előrelátható... (Zaj.) Nagyon kérem Gaal Gaston t. képviselő urat, méltóztassék meghallgatni az elnöknek épen a képviselő ur felszólalására tett nyilatkozatát, talán akkor, méltóztatik be is látni, hogy az elnök álláspontja az egyedül helyes. Ha tehát a. 212. § értelmében a mai napon be kell fejezni a vitát, tekintet nélkül a jelentkező, szónokok számára, ebből az következik, hogy a szónokok egyrésze nemcsak a sorrendtől fog elesni, hanem amennyiben nagyobb számban jelentkeztek szónokok, a felszólalástól is, ha az előző szónokok kimerítik a vita 8 órás idejét. Minthogy megállapításom szerint akkor, amikor a képviselő ur feliratkozott ellene, tényleg ellene nem volt egy képviselő ur sem feliratkozva... (Gaal iGaston: Bocsánatot kérek, ez nem áll, elnök ur! Hivatkozom a jegyzőre! — Zaj a baloldalon.) A képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Megállapitásom teljesen hiteles, a képviselő ur, nem vonhatja kétségbe, sőt a képviselő ur előző felszólalása is épen az elnöki álláspontot erősítette meg. (Ugy van! Ugy van! a jobb és baloldalon.) Abban a pillanatban, amikor a képviselő úr feliratkozott, miután előbb letöröltette magát — méltóztassék kellő figyelemmel lenni a részletekre —, ellene nem volt már, senki sem feliratkozva, mert az előző három ellenzéki szónok korábbi felhívás folytán töröltetett. Ellenben fel voltak írva Perlaki, Pintér, Forgács, Petrovits, Bozisik, Tamássy, Paupera, Csontos és Szabóky képviselő urak. A képviselő ur, tehát csak ezek után iratkozhatott volna fel, amennyiben mellette szól. Majd később térek 43